Helikon (folyóirat, 1990–)

kolozsvári magyar irodalmi folyóirat (1990)

A Helikon 1990 januárjától megjelenő kolozsvári magyar nyelvű irodalmi folyóirat. Előzménye az 1946–1989 között ugyancsak Kolozsváron megjelenő Utunk volt. Alapító főszerkesztője Szilágyi István, főszerkesztője 2013-tól Karácsonyi Zsolt. A szerkesztőség jelenlegi munkatársai Demeter Zsuzsa, Deák Judit, Horváth Benji, László Noémi, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp Attila Zsolt, Márton Evelin és Rákossy Tibor, főmunkatársai Egyed Emese és Király László egykori lapszerkesztők.

TörténeteSzerkesztés

A rendszerváltást követően módosult a romániai magyar sajtó- és folyóiratrepertórium: a marosvásárhelyi Igaz szó helyébe a Látó lépett, ezzel párhuzamosan Kolozsváron, az Utunk szerkesztőségében is zajlottak változások.[1] Az Utunk már 1989 decemberében jelezte az elkövetkező névcserét, 1990 januárjától pedig Helikon cím alatt jelent meg „a romániai magyar irodalomban elkövetkezendő korszakváltás” hírnökeként.[2] Létay Lajos nyugdíjba vonulását követően Szilágyi István vált a lap átváltozásának kulcsfigurájává, főszerkesztői munkáját Király László irodalmi titkár (később főszerkesztőhelyettes) segítette. Az Utunkhoz hasonlóan, a Helikon is a Romániai Írók Szövetségének lapja, két éven keresztül szépirodalmi hetilapként hirdette magát, majd 1992-től rögzült a mai napig érvényes havi kétszeri megjelenés (kezdetben évfolyamonként huszonhat, majd 1994-től évente huszonnégy számmal).

A lap korai éveire a kísérleti szellem jellemző, így tűntek el például a Szófejtő szerpentin, Digma vagy a Kukkoló című rovatok az első pár évfolyam után. A mára védjegyszerűvé vált lapszám-mottók már az első évfolyam során feltűntek, a második évfolyamtól kezdődően pedig rendszeresen megjelentek a lap címoldalán. Az első tematikus Helikon-számok között elsősorban a Mátyás-szám említhető meg, de egy-egy markáns évforduló is alkalmat adott a tematikus szerveződésnek.

1995-ben a lap felvételi-felkészítő sorozatot indított a bölcsészkar iránt érdeklődő diákok segítségére. Rendszeresen közölt benne Berszán István, Gábor Csilla és Orbán Gyöngyi, a sort 1996-ban Szilágyi N. Sándor zárta leghosszabb, Ne lógasd a nyelved hiába! című sorozatával, amely később könyvként is megjelent. A Helikon mindvégig hű maradt az Utunk hagyományaihoz, 1998-ban interjúsorozatot indított a Forrás-nemzedék tagjaival Vissza a Forrásokhoz címmel, amelyet többnyire Balázs Imre József szerkesztett.

A Helikon tartalmát és sajátosságait tekintve rendkívül hasonló jelenlegi alakjához, ugyanakkor számos rovat és koncepció maradt rá lapelődjéből, például K. Jakab Antal Levélváltása, amelyet később a Szöveggyűjtemény című rovat szorított ki, népszerű rovatok voltak továbbá a Komp és Orbis Terrae. A Holmi címet viselő hírrovat is jelen volt a Helikon első lapszámaitól kezdődően, akkor még világirodalmi érdeklődéssel egészültek ki a magyar irodalmi közlemények (ma már szinte kizáróan erdélyi irodalmi eseményekről számol be). A zenerovat sokáig Új lemezemet hallgatom címmel működött, de tematikától függően viselt alternatív elnevezéseket. A zenerovat rendszerint Terényi Ede írásait adta közre, majd Lászlóffy Zsolt vette át. Jelenleg a zenerovat Amplitúdó címmel fut Jakabffy Tamás rendszeres publikációival.

A pályakezdő szerzők írásai az első években a nem túl sejtetően elnevezett Fiatalok rovatban jelentek meg, majd rövid kimaradás után 1993-ban visszatért Serény Múmia címmel Fekete Vince szerkesztésében. A rovat mottójául Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versének átírt sorai szolgálnak: „Ha majd minden rabszolga nép / jármát megunva olajra lép”, bevezetőjében Sántha Attila írt a melléklet célkitűzéseiről, elveiről. Több neves erdélyi szerző a Serény Múmiában kapott először publikálási lehetőséget, közülük páran később maguk is Helikon-szerkesztőkként helyezkedtek el, például Karácsonyi Zsolt vagy Papp Attila Zsolt. A rovat ismert volt szatirikus-parodisztikus éléről, szerzői gyakran közöltek egymásról paródiát, ugyanakkor a Serény Múmia saját interjúrovattal (SEM-interjú) rendelkezett.

2004-ben a Serény Múmia szerkesztését Karácsonyi Zsolt vette át, amely 2005-ben A nagy Kilometrik néven fut, tipográfiailag is jól elkülönülően a Helikon-laptesttől. A nagy Kilometrik hasábjain történnek kísérletek a korábbi műfajok és rovatok újjáélesztésére, Fekete Richárd ír Görbetükör-átiratokat, Eszteró István paródiákat. A későbbi szerkesztők közül A nagy Kilometrikben debütált többek közt Horváth Benji is, akkor még Horváth Előd Benjámin néven. Horváth Benji vette át a pályakezdők rovatának szerkesztését, amely 2016-ban újabb névváltoztatáson esett át, ekkor nyerte el ma is aktuális Pavilon 420 címet.

A Helikon 2006-tól online portálként is jelentkezik. A lap fennállásának 25. évfordulóján az online felület megújult, ezt Kecskés Tamás Hunor ismertette a közönséggel.[3]

SzerkesztőségSzerkesztés

Indulásakor a lap főszerkesztői pozícióját Szilágyi István töltötte be, irodalmi titkárként Király László segítette munkáját. A teljes szerkesztői-adminisztratív gárda csak a 11. számban lett nyilvános, ezek a következők: Szilágyi István (főszerkesztő), Király László (főszerkesztő-helyettes), Sigmond István (felelős titkár), K. Jakab Antal (vers, levélváltás), Mózes Attila (széppróza), Jakabffy Tamás (kritika, esszé), Lászlóffy Aladár (világkultúra), Szabó Gyula (kultúrtörténet, hagyomány), Egyed Emese (társművészetek), Molnos Lajos (szemle), Nagy Mária (olvasószerkesztő), Derzsi József (műszaki szerkesztő), Kovács Károly (grafikus), Vallasek Márta (titkárnő), Bálint Mária (gépírónő), Szabó Katalin (adminisztratív felelős).[4] Ugyanebben az évben a társművészetekért felelős rovat szerkesztését Szőcs István vette át.[5] 1993-tól Fekete Vince csatlakozott a szerkesztőséghez, aki a Serény Múmiát szerkesztette tizenegy éven keresztül.

K. Jakab Antal halálát követően a Helikon kritikarovatának szerkesztését Demeter Zsuzsa vette át 2007-ben,[6] Karácsonyi Zsolt pedig főszerkesztő-helyettesi pozíciót.[7] 2008-ban Papp Attila Zsolt csatlakozott a szerkesztőséghez a társművészetek, később az interjúrovat felelős szerkesztőjeként. 2013-ban László Noémi lett a vers- és műfordításrovat szerkesztője.[8] 2014-tól Kecskés Tamás Hunor a lap olvasószerkesztője,[9] 2015-ben Horváth Benji váltotta fel a szerkesztőségi gárdában A nagy Kilometrik (később Pavilon 420) című rovat szerkesztőjeként, Mózes Attila pedig távozott a szerkesztőségi munkatársak köréből.[10] 2016-ban pedig André Ferenc csatlakozott, aki a Helikon webfelületének gondozásáért lett felelős, 2019-ben pedig Mărcuțiu-Rácz Dóra váltotta André Ferencet az online felület frissítésében.[11]

RovatokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kántor Lajos: Az erdélyi (romániai) magyar irodalom, irodalmi élet súlypontjai = Kántor Lajos – Láng Gusztáv: Száz év kaland. Erdély magyar irodalmáról. Bookart, Csíkszereda, 2018, 581–587.
  2. Szilágyi István vezércikke az első Helikonban. Helikon 1990/1, I. évfolyam, 1. szám
  3. 25 éves a Helikon. Erdélyi Figyelő (Utolsó hozzáférés: 2020. 01. 18.)
  4. Kolofon, Helikon 1990/11, I. évfolyam, 11. szám.
  5. Kolofon, Helikon 1990/43, I. évfolyam, 44. szám.
  6. Kolofon, Helikon 2007/19, XVIII. évfolyam, 489. szám.
  7. Kolofon, Helikon 2007/23, XVIII. évfolyam, 493. szám.
  8. Kolofon, Helikon 2013/6, XXIV. évfolyam, 620. szám.
  9. Kolofon, Helikon 2014/14, XXV. évfolyam, 652. szám.
  10. Kolofon, Helikon 2015/13, XXVI. évfolyam, 675. szám.
  11. Kolofon, Helikon 2019/19, XXX. évfolyam, 777. szám.

ForrásokSzerkesztés