Helikon (folyóirat, 1990–)

kolozsvári magyar irodalmi folyóirat (1990)

A Helikon 1990 januárjától megjelenő kolozsvári magyar nyelvű irodalmi folyóirat. Előzménye az 1946–1989 között ugyancsak Kolozsváron megjelenő Utunk volt. Alapító főszerkesztője Szilágyi István, főszerkesztője 2013-tól Karácsonyi Zsolt. A szerkesztőség jelenlegi munkatársai Demeter Zsuzsa, Deák Judit, Horváth Benji, László Noémi, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp Attila Zsolt és Rákossy Tibor, főmunkatársai Egyed Emese, Király László és Szőcs István egykori lapszerkesztők.

TörténeteSzerkesztés

A rendszerváltást követően várhatóan módosul a romániai magyar sajtó- és folyóiratrepertórium: a marosvásárhelyi Igaz szó helyébe a Látó lép, ezzel párhuzamosan Kolozsváron, az Utunk szerkesztőségében is zajlanak változások.[1] Az Utunk már 1989 decemberében jelzi az elkövetkező névcserét, 1990 januárjától pedig Helikon cím alatt jelenik meg „a romániai magyar irodalomban elkövetkezendő korszakváltás” hírnökeként.[2] Létay Lajos nyugdíjba vonulását követően Szilágyi István válik a lap átváltozásának kulcsfigurájává, főszerkesztői munkáját Király László irodalmi titkár (később főszerkesztőhelyettes) segíti. Az Utunkhoz hasonlóan, a Helikon is a Romániai Írók Szövetségének lapja, két éven keresztül szépirodalmi hetilapként hirdeti magát, majd 1992-től rögzül a mai napig érvényes havi kétszeri megjelenés (kezdetben évfolyamonként huszonhat, majd 1994-től évente huszonnégy számmal).

A lap korai éveire a kísérleti szellem jellemző, így tűnnek el például a Szófejtő szerpentin, Digma vagy a Kukkoló című rovatok az első pár évfolyam után. A mára védjegyszerűvé vált lapszám-mottók már az első évfolyam során feltűnnek, a második évfolyamtól kezdődően pedig rendszeresen megjelennek a lap címoldalán. Az első tematikus Helikon-számok között elsősorban a Mátyás-szám említhető meg, de egy-egy markáns évforduló is alkalmat ad a tematikus szerveződésnek.

1995-ben a lap felvételi-felkészítő sorozatot indít a bölcsészkar iránt érdeklődő diákok segítségére. Rendszeresen közölnek benne Berszán István, Gábor Csilla és Orbán Gyöngyi, a sort 1996-ban Szilágyi N. Sándor zárja leghosszabb, Ne lógasd a nyelved hiába! című sorozatával, amely később könyvként is megjelenik. A Helikon mindvégig hű marad az Utunk hagyományaihoz, 1998-ban interjúsorozatot indít a Forrás-nemzedék tagjaival Vissza a Forrásokhoz címmel, amelyet többnyire Balázs Imre József szerkeszt.

A Helikon tartalmát és sajátosságait tekintve rendkívül hasonló jelenlegi alakjához, ugyanakkor számos rovat és koncepció maradt rá lapelődjéből, például K. Jakab Antal Levélváltása, amelyet később a Szöveggyűjtemény című rovat szorított ki, népszerű rovatok voltak továbbá a Komp és Orbis Terrae. A Holmi címet viselő hírrovat is jelen volt a Helikon első lapszámaitól kezdődően, akkor még világirodalmi érdeklődéssel egészültek ki a magyar irodalmi közlemények (ma már szinte kizáróan erdélyi irodalmi eseményekről számol be). A zenerovat sokáig Új lemezemet hallgatom címmel működött, de tematikától függően viselt alternatív elnevezéseket. A zenerovat rendszerint Terényi Ede írásait adja közre, majd Lászlóffy Zsolt veszi át. Jelenleg a zenerovat Amplitúdó címmel fut Jakabffy Tamás rendszeres publikációival.

A pályakezdő szerzők írásai az első években a nem túl sejtetően elnevezett Fiatalok rovatban jelennek meg, majd rövid kimaradás után 1993-ban visszatér Serény Múmia címmel Fekete Vince szerkesztésében. A rovat mottójául Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versének átírt sorai szolgálnak: „Ha majd minden rabszolga nép / jármát megunva olajra lép”, bevezetőjében Sántha Attila ír a melléklet célkitűzéseiről, elveiről. Több neves erdélyi szerző a Serény Múmiában kap először publikálási lehetőséget, közülük páran később maguk is Helikon-szerkesztőkként helyezkednek el, például Karácsonyi Zsolt vagy Papp Attila Zsolt. A rovat ismert volt szatirikus-parodisztikus éléről, szerzői gyakran közöltek egymásról paródiát, ugyanakkor a Serény Múmia saját interjúrovattal (SEM-interjú) rendelkezett.

2004-ben a Serény Múmia szerkesztését Karácsonyi Zsolt veszi át, amely 2005-ben A nagy Kilometrik néven fut, tipográfiailag is jól elkülönülően a Helikon-laptesttől. A nagy Kilometrik hasábjain történnek kísérletek a korábbi műfajok és rovatok újjáélesztésére, Fekete Richárd ír Görbetükör-átiratokat, Eszteró István paródiákat. A későbbi szerkesztők közül A nagy Kilometrikben debütál többek közt Horváth Benji is, akkor még Horváth Előd Benjámin néven. Horváth Benji veszi át a pályakezdők rovatának szerkesztését, amely 2016-ban újabb névváltoztatáson esik át, ilyenkor nyeri el ma is aktuális Pavilon 420 címet.

A Helikon 2006-tól online portálként is jelentkezik. A lap fennállásának 25. évfordulóján az online felület megújul, ezt Kecskés Tamás Hunor ismerteti a közönséggel.[3]

SzerkesztőségSzerkesztés

Indulásakor a lap főszerkesztői pozícióját ezúttal Szilágyi István töltötte be, irodalmi titkárként Király László segítette munkáját. A teljes szerkesztői-adminisztratív gárda csak a 11. számban lett nyilvános, ezek a következők: Szilágyi István (főszerkesztő), Király László (főszerkesztő-helyettes), Sigmond István (felelős titkár), K. Jakab Antal (vers, levélváltás), Mózes Attila (széppróza), Jakabffy Tamás (kritika, esszé), Lászlóffy Aladár (világkultúra), Szabó Gyula (kultúrtörténet, hagyomány), Egyed Emese (társművészetek), Molnos Lajos (szemle), Nagy Mária (olvasószerkesztő), Derzsi József (műszaki szerkesztő), Kovács Károly (grafikus), Vallasek Márta (titkárnő), Bálint Mária (gépírónő), Szabó Katalin (adminisztratív felelős).[4] Ugyanebben az évben a társművészetekért felelős rovat szerkesztését Szőcs István veszi át.[5] 1993-tól Fekete Vince csatlakozik a szerkesztőséghez, aki a Serény Múmiát szerkeszti tizenegy éven keresztül.

K. Jakab Antal halálát követően a Helikon kritikarovatának szerkesztését Demeter Zsuzsa veszi át 2007-ben,[6] Karácsonyi Zsolt pedig főszerkesztő-helyettesi pozíciót.[7] 2008-ban Papp Attila Zsolt csatlakozik a szerkesztőséghez a társművészetek, később az interjúrovat felelős szerkesztőjeként. 2013-ban László Noémi lesz a vers- és műfordításrovat szerkesztője.[8] 2014-tól Kecskés Tamás Hunor a lap olvasószerkesztője,[9] 2015-ben Horváth Benji váltja fel a szerkesztőségi gárdában A nagy Kilometrik (később Pavilon 420) című rovat szerkesztőjeként, Mózes Attila pedig távozik a szerkesztőségi munkatársak köréből.[10] 2016-ban pedig André Ferenc csatlakozik, aki a Helikon webfelületének gondozásáért lesz felelős, 2019-ben pedig Mărcuțiu-Rácz Dóra váltja André Ferencet az online felület frissítésében.[11]

RovatokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kántor Lajos: Az erdélyi (romániai) magyar irodalom, irodalmi élet súlypontjai = Kántor Lajos – Láng Gusztáv: Száz év kaland. Erdély magyar irodalmáról. Bookart, Csíkszereda, 2018, 581–587.
  2. Szilágyi István vezércikke az első Helikonban. Helikon 1990/1, I. évfolyam, 1. szám
  3. 25 éves a Helikon. Erdélyi Figyelő (Utolsó hozzáférés: 2020. 01. 18.)
  4. Kolofon, Helikon 1990/11, I. évfolyam, 11. szám.
  5. Kolofon, Helikon 1990/43, I. évfolyam, 44. szám.
  6. Kolofon, Helikon 2007/19, XVIII. évfolyam, 489. szám.
  7. Kolofon, Helikon 2007/23, XVIII. évfolyam, 493. szám.
  8. Kolofon, Helikon 2013/6, XXIV. évfolyam, 620. szám.
  9. Kolofon, Helikon 2014/14, XXV. évfolyam, 652. szám.
  10. Kolofon, Helikon 2015/13, XXVI. évfolyam, 675. szám.
  11. Kolofon, Helikon 2019/19, XXX. évfolyam, 777. szám.

ForrásokSzerkesztés