Főmenü megnyitása

Helmuth von Glasenapp (Berlin, 1891. szeptember 8.Tübingen, 1963. június 25.) német valláskutató és indológus, a vallástudományok professzora. 1928–1944 között a königsbergi (ma Kalinyingrád) Egyetem, majd 1946–1959 között a Tübingeni Egyetem oktatója.

Helmuth von Glasenapp
Glasenapp 1960 körül
Glasenapp 1960 körül
Született 1891. szeptember 8.[1][2]
Berlin
Elhunyt 1963. június 25. (71 évesen)[1][2]
Tübingen
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • indológus
  • orientalista
  • történész
  • egyetemi oktató
Kitüntetései A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje (1961)

Magyarul legismertebb Az öt világvallás című műve, amelyben a fő világvallásokat ismerteti és hasonlítja össze. Halála után, 1964-ben németül megjelent önéletrajzi műve: Meine Lebensreise. Menschen, Länder und Dinge, die ich sah (Életem útja. Az emberek, országok és dolgok, ahogy láttam).

MűveiSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Az öt világvallás. Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám; ford. Pálvölgyi Endre, utószó Lukács József; Gondolat, Bp., 1975 ISBN 963-645-059-5
  • Buddhista misztériumok. A gyémánt-szekér titkos tanításai és szertartásrendszere; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 2002 ISBN 9637310541

NémetülSzerkesztés

  • Die Lehre vom Karman in der Philosophie der Jainas nach den Karmagranthas. Phil. Diss. (Bonn), Harrassowitz, Leipzig 1915.
  • Der Hinduismus. Religion und Gesellschaft im heutigen Indien. Kurt Wolff, München 1922.
  • Madhvas Philosophie des Vishnu-Glaubens. Mit einer Einleitung über Madhva und seine Schule. Schroeder, Bonn 1923.
  • Indien. (Der indische Kulturkreis in Einzeldarstellungen, hg. von Karl Döhring), Georg Müller, München 1925.
  • Der Jainismus. Eine indische Erlösungsreligion. Alf Häger, Berlin 1925.
  • Brahma und Buddha. Die Religionen Indiens in ihrer geschichtlichen Entwicklung. Deutsche Buchgemeinschaft, Berlin 1926.
  • Religiöse Reformbewegungen im heutigen Indien. Hinrichs, Leipzig 1928.
  • Heilige Stätten Indiens. Die Wallfahrtsorte der Hindus, Jainas und Buddhisten, ihre Legenden und ihr Kultus. Georg Müller, München 1928.
  • Britisch-Indien und Ceylon. (Weltpolitische Bücherei, Band 14) Zentralverlag, Berlin 1929.
  • Die Literaturen Indiens von ihren Anfängen bis zur Gegenwart. Athenaion, Potsdam 1929.
  • Der Buddhismus in Indien und im Fernen Osten. Schicksale und Lebensformen einer Erlösungsreligion. Atlantis, Berlin 1936.
  • Buddhistische Mysterien. Die geheimen Lehren und Riten des Diamant-Fahrzeugs. Spemann, Stuttgart 1940.
  • Die Religionen Indiens. Kröner, Stuttgart 1943.
  • Die Weisheit des Buddha. Bühler, Baden-Baden 1946.
  • Der Stufenweg zum Göttlichen. Shankaras Philosophie der All-Einheit. Bühler, Baden-Baden 1948.
  • Die Philosophie der Inder. Eine Einführung in ihre Geschichte und ihre Lehren. Kröner, Stuttgart 1949.
  • Die fünf großen Religionen, 2 kötet:
    • 1. kötet: Brahmanismus. Buddhismus. Chinesischer Universalismus. Diederichs, Düsseldorf/Köln 1951.
    • 2. kötet: Islam und Christentum. Diederichs, Düsseldorf/Köln 1952.
  • Die Religionen der Menschheit. Ihre Gegensätze und ihre Übereinstimmungen. (Unesco Schriftenreihe, Band 6), Wilhelm Frick, Wien 1954.
  • Kant und die Religionen des Ostens. Holzner, Kitzingen-Main 1954.
  • Buddhismus und Gottesidee. Die buddhistischen Lehren von den überweltlichen Wesen und Mächten und ihre religionsgeschichtlichen Parallelen. Akademie der Wissenschaften und der Literatur, Mainz 1954.
  • Der Pfad zur Erleuchtung. Grundtexte der buddhistischen Heilslehre. Diederichs, Düsseldorf/Köln 1956.
  • Glaube und Ritus der Hochreligionen in vergleichender Übersicht. (Fischer Bücherei 346), S. Fischer, Frankfurt am Main 1960.
  • Meine Lebensreise. Menschen, Länder und Dinge, die ich sah. Brockhaus, Wiesbaden 1964.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Helmuth von Glasenapp című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.