Heltai Jenő (író)
Heltai Jenő, született Herzl Eugen (Pest, 1871. augusztus 11.[2] – Budapest, 1957. szeptember 3.[3]) Kossuth-díjas magyar író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.
Heltai Jenő | |
![]() | |
1910 körül | |
Élete | |
Születési név | Herzl Jenő |
Született |
1871. augusztus 11. Pest |
Elhunyt |
1957. szeptember 3. (86 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Herzl Károly, Reich Jozefa |
Házastársa |
Hansz Valéria Krisztina (h. 1903–1917) 2. Gács Lilla (h. 1923–?) 3. Gombaszögi Frida (h. ?–?)[1] |
Pályafutása | |
Írói álneve | Ó'Neyros, Guk-ker, Elta, Jett, Ejup, Riporter, Incebus, Ichor |
Jellemző műfaj(ok) | regény, vígjáték |
Fontosabb művei |
Family Hotel VII. Emmánuel és kora Jaguár A 111-es Naftalin A néma levente Álmokháza |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1957) |
Irodalmi díjai |
Francia Becsületrend (1927) Kossuth-díj I. fok. (1957) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Heltai Jenő témájú médiaállományokat. |

Pályafutása szerkesztés
Herzl Károly férfiruha- és terménykereskedő (megh. 1918)[4] és Reich Jozefa elsőszülött gyermeke.[3] Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt, de megjelentek versei a Borsszem Jankóban, a Magyar Szalonban, az Ország-Világban és a Magyar Géniuszban is. Katonai pályára lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy lett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben és Isztambulban is. 1909-ben Huszár Pufi színész esküvői tanúja volt.[5][6] Herzl családi nevét 1913-ban Heltaira változtatta.[7]
1900-ban és 1901-ben is katonaként szolgált Nyitrán a 14. gyalogezrednél. Néhány költeménye is született itt tartózkodásakor.[8] Már 1900-ban titkárként, 1914–18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínháznál, 1918-tól az Athenaeum kiadó irodalmi igazgatója, 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt.
Dalszövegeket is írt, pl. Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket („Kék tó, tiszta tó…”). Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. A mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást.
1903. augusztus 8-án Budapesten, a VIII. kerületben házasságot kötött még Herzl néven a római katolikus Hausz (Hans) Valériával, Hausz Gyula és Schudomel Magdolna lányával.[9] 1906 februárjában bejelentette, hogy elhagyja az izraelita vallásfelekezetet, de nem nyilatkozott arról, hogy milyen vallásra kíván áttérni (22334/906 sz. 1906 február 5). Házasságukat 1917-ben felbontották.[10] 1923. május 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött az özvegy Gács (Fröhlich/Frőhlich Ilona) Lillával (református), Frőhlich Vilmos és Klein Friderika lányával.[11]
Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Kikeresztelkedett fia lépéseket tett megmentése végett, de ő nem kért mentességet, mert személyesen kellett volna írnia a kormányzónak, inkább bujkált.[12] Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban pedig Kossuth-érdemrend (I. fokozat) elismerést kapott.[13] A PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.
„ |
Tudd meg: szabad csak az, akit Tudd meg: szabad csak az, kinek |
” |
– Szabadság (részlet)[14] |
Fontosabb művei szerkesztés
Bővebben, ill. idegen nyelvű fordításait is lásd: Heltai Jenő-bibliográfia[15]
Versek szerkesztés
- Modern dalok; Mezei A. Ny., Budapest, 1892
- Kató; Lampel, Budapest, 1894
- Az obsitos. Vitéz Háry János újabb tettei; ill. Garay Ákos; Budapesti Hírlap, Budapest, 1903
- Kacsóh Pongrác: János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, versek Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Budapest, 1904
- Heltai Jenő versei; Nyugat, Budapest, 1911 (A Nyugat könyvei)
- Fűzfasíp; Nyugat, Budapest, 1913
- Versek. 1892–1923; Athenaeum, Budapest, 1923 (Heltai Jenő munkái)
- Szabadság, 1945. május 1.
- Elfelejtett versek; Új Idők, Budapest, 1947
- Heltai Jenő versei; vál., sajtó alá rend. Gábor György; Szépirodalmi, Budapest, 1959
- Száztíz év. Heltai Jenő összegyűjtött versei; szerk., előszó, jegyz. Győrei Zsolt; Papirusz Book, Budapest, 2002
Elbeszélések, novellák, karcolatok szerkesztés
- Kalandos történetek; Kunosy, Budapest, 1898
- Lou és egyéb elbeszélések; Kunosy Ny., Budapest, 1900
- Madmazel; Singer – Wolfner, Budapest, 1905 (Vidám könyvek)
- A titokzatos hercegnő. A tűzbogár. Egy detektív naplójából; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1905 (Kisregény és elbeszélés)
- A Vénusz-bűnügy és egyéb elbeszélések; Lampel, Budapest, 1905
- A király mulat; Gelléri és Székely Ny., Budapest, 1907 (Mozgó könyvtár)
- Írók, színésznők és más csirkefogók; Nyugat, Budapest, 1910
- Scherzo; Singer-Wolfner, Budapest, 1910 (Modern magyar könyvtár)
- Színes kövek; Singer-Wolfner, Budapest, 1911 (Modern magyar könyvtár)
- Végeladás; Lampel, Budapest, 191? (Magyar könyvtár)
- Kis meséskönyv; Nyugat, Budapest, 1911
- A hét sovány esztendő és más elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1912
- A tündérlaki lányok; Franklin, Budapest, 1914 (Fehér könyvek)
- Lim-lom; Lampel, Budapest, 1915 (Magyar könyvtár)
- A vörös pillangó; Lampel-Wodianer, Budapest, 1921
- Mese az ördögről. Harmincegy elbeszélés; Singer-Wolfner, Budapest, 1922
- Papírkosár; Athenaeum, Budapest, 1927 (Heltai Jenő munkái)
- Utazás enmagam körül; Athenaeum, Budapest, 1935 (Magyar novellák)
- Hol hibáztam el?; Athenaeum, Budapest, 1936
- A gyilkos is ember; Athenaeum, Budapest, 1939
- Ismeretlen ismerősök. Kis történetek; Új Idők, Budapest, 1943
- Ötven elbeszélés; Új idők, Budapest, 1946
- Szerelem és vidéke. Novellák; Cserépfalvi, Budapest, 1947 (Cserépfalvi kiskönyvtára)
- Jaguár és más történetek; Athenaeum, Budapest, 1949
- Talált pénz. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1951
- Színes kövek. Elbeszélések, emlékezések, 1-2.; vál., sajtó alá rend. Gábor György; Szépirodalmi, Budapest, 1957
- Pesti madarak. Karcolatok, kis komédiák; vál., szerk. Gábor György, Béllyei Pál, utószó Bélley Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1958
- Hoffmanné meséi és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Budapest, 1998 (A magyar próza klasszikusai)
- Utazás enmagam körül és más vallomások; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Bp., 1998
- Kaland és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Budapest, 2000 (A magyar próza klasszikusai)
- Humoreszkek, 1-2.; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Vp., 2000–2001 (Heltai Jenő összegyűjtött művei)
Regények, kisregények szerkesztés
- Hoffmanné meséi. Regény; Magyar Hírlap, Budapest, 1895
- A hét sovány esztendő; Kunosy V. Ny., Budapest, 1897
- A száműzöttek. Regény; Magyar Hírlap, Budapest, 1900
- Gertie és egyéb történetek; Lampel, Budapest, 1901 (Magyar könyvtár)
- A Vénusz-lakók; Fidibusz, Budapest, 1906
- Nyári rege. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1907 (Egyetemes regénytár)
- Az utolsó bohém. Regény; Nyugat, Budapest, 1911
- Az én második feleségem. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1912
- Family-Hotel; Singer-Wolfner, Budapest, 1913
- VII. Emánuel és kora; Singer-Wolfner, Budapest, 1913
- Jaguár; Franklin, Budapest, 1914
- A 111-es; Athenaeum, Budapest, 1920
- Álmokháza. Regény; Athenaeum, Budapest, 1929
- Életke. Regény; Athenaeum, Budapest, 1930
- Ifjabb. Regény; Athenaeum, Budapest, 1934
- A Vénusz-lakók; Bembo, Budapest, 1991
- Ifjabb. Regény; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Bp., 1999 (Heltai Jenő összegyűjtött művei)
- Álmokháza; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Bp., 1999 (Heltai Jenő összegyűjtött művei)
Színművek, drámák, jelenetek szerkesztés
- Az asszony körül; Grill, Budapest, 1908 (Magyar írók arany könyvtára)
- Naftalin. Bohózat; zene Szirmay Albert; Mozgó Könyvtár, Budapest, 1908 (Mozgó könyvtár)
- Az édes teher (Budapest, 1909)
- A masamód. Vígjáték; Lampel, Budapest, 1913 (Fővárosi színházak műsora)
- Bernát. Kis komédiák egy székesfővárosi polgár életéből; Nyugat, Budapest, 1913
- Kis komédiák; Lampel, Budapest, 1913 (Magyar könyvtár)
- Egy operette története. Kis komédiák; Lampel, Budapest, 1914 (Magyar könyvtár)
- Heltai Jenő–Makai Emil: A királyné apródja. Vígjáték; Lampel, Budapest, 1916 (Magyar könyvtár)
- A kis cukrászda. Vígjáték; színpadi kiad.; Athenaeum, Budapest, 1923
- Arcok és álarcok. Hat kis vígjáték; Athenaeum, Budapest, 1925
- Színdarabok; Athenaeum, Budapest, 1927 (Heltai Jenő munkái)
- A néma levente, Vígjáték; ill. Fáy Dezső; Athenaeum, Budapest, 1936
- Az ezerkettedik éjszaka, Mesejáték; Athenaeum, Budapest, 1939
- Egy fillér, Álomjáték; Széchenyi Rt., Budapest, 1940
- Lumpáciusz Vagabundusz vagy A három jómadár; Johann Nestroy bohózatos mesejátéka után a mai színpadra átírta és versbe szedte Heltai Jenő; szerzői, Budapest, 1943
- Amerikai párbaj. Vígjáték; in: Régi magyar kabaré; Kultúra, Budapest, 1948 (Új magyar könyvtár)
- Öt mesejáték; Szépirodalmi, Budapest, 1955
- Szépek szépe (Budapest, 1955)
- A néma levente és más színművek; Szépirodalmi, Budapest, 1960
- Menazséria; Szépirodalmi, Budapest, 1962
- A néma levente és más költői játékok; vál., szöveggond., utószó Petrányi Ilona; Unikornis, Budapest, 1997 (A magyar dráma gyöngyszemei)
- A masamód. Elfelejtett drámák; vál., szerk., utószó, jegyz. Győrei Zsolt; Európa, Bp., 2001 ISBN 9630769379
- János vitéz. Zenéjét Heltai Jenő verseire szerzette Kacsoh Pongrácz; szöveg Bakonyi Károly; prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)
Antológia, esszé, mese, napló szerkesztés
- Magyar humoristák. Anthológia az írók életrajzával; szerk. Heltai Jenő; Athenaeum, Budapest, 1920
- A bölcsek köve. Mesék; vál., sajtó alá rend., utószó Bélley Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1959
- Zsoldos Andor: Theodor Herzl. Emlékezések; Herzl Tivadar Schüller Luise-hoz írott levelei, Heltai Jenő visszaemlékezései; szerk. Farkas Ervin; World Federation of Hungarian Jews, New York, 1981
- Századelő. Tudósítás a Duna-parti Párizsból. Kötetben még meg nem jelent versek, jelenetek, szatírák; vál. Urbán V. László; Officina Nova, Budapest, 1994
- Száztíz év – összegyűjtött versek (Papírusz Book Kiadó, 2002, szerk: Győrei Zsolt ISBN 9789639263116)
- Heltai Jenő breviárium (in: Budapesti Negyed – X. évf. 4. szám és XI. évf. 1. szám, 2002. tél és 2003. tavasz, szerk: Győrei Zsolt)
- Te pajkos, kis kokott. Heltai Jenő Budapestje (Papírusz Book Kiadó, 2007, szerk: Győrei Zsolt ISBN 9789639263345)
- Négy fal között. Naplójegyzetek, 1944–1945; sajtó alá rendezte, szerk., jegyz. Tamás Zsuzsanna; Magvető, Budapest, 2017 (Tények és tanúk, 129.), ISBN 9789631435320
- Mert végtelen Allah hatalma... Válogatás Heltai Jenő török, arab és perzsa tárgyú írásaiból; szerk., utószó, jegyz. Győrei Zsolt; Papirusz Book, Bp., 2017
Filmfeldolgozás szerkesztés
- A 111-es (1937)
- Jaguár (1967)
- Kiskirályok: 1. rész Family Hotel; 2. rész VII. Emmánuel és kora (1972)
- Hungária Kávéház (1976)
- Naftalin (1978)[16]
- A száztizenegyes (1982)
- A néma levente (1983)[17]
- A kis cukrászda (1989), tévéjáték
Emlékezete szerkesztés
- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Heltai Jenő (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
- ↑ A pesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 1045/1871. folyószám. Tartalmazza, hogy az író 1906-ban elhsgyta az izraelita vallást, de nem vett fel helyette mást, és 1913-ben megkapta a névváltoztatási engedélyt (104150/913 sz. 1913 augusztus 12)
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Budapest XIII. ker. polgári halotti akv. 1102/1957. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 2183/1918. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági anyakönyv 729/1909. folyószáma alatt.
- ↑ Forrás a Népszínház utca 23. alatti lakó Heltai Jenő személyére: Győrei Zsolt: Heltai Jenő drámai életműve II. Archiválva 2014. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben PhD értekezés, Szeged, 2002, illetve Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1909 (21. évfolyam) Archiválva 2014. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben 1359. old.
- ↑ A Belügyminisztérium 1913. évi 104150. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 35. oldal 21. sor.
- ↑ Fehér Sándor - Fehér Pindes Ivett 2012: Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nitra, 114-116.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 759/1903. folyószám alatt.
- ↑ A budapesti királyi törvényszék 37719/1917. sz. ítélete.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 282/1923. folyószám alatt.
- ↑ Életrajz
- ↑ Heltai Jenő. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 20.)
- ↑ Heltai Jenő: Szabadság - Wikiforrás
- ↑ http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/heltaijeno.htm
- ↑ Naftalin az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Néma levente az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Források szerkesztés
- Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest, 1995, Trezor. ISBN 963 7685 55 3
- A magyar irodalom története IV. kötet. 1849-től 1905-ig. Főszerk. Sőtér István. Budapest, 1965, Akadémiai. ISBN 963 05 2305 1
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, 1994, Akadémiai. ISBN 963-05-6635-4
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929
- Bozók Ferenc: Heltai Jenő Budapestje; in: Ezredvég folyóirat, 2019. szeptember-október
További információk szerkesztés
- Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél. Bp., 1962
- Hegedüs Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1971 (Arcok és vallomások)
- Zenker Katalin: Heltai Jenő múzsája; Papirusz Book, Bp., 2003
- Győrei Zsolt: Heltai Jenő drámai életműve (L'Harmattan, 2005 ISBN 963-7343-40-7)
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.
- Heltai Jenő a PORT.hu-n (magyarul)
- Heltai Jenő. Moly. moly.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 29.)
- Hegedűs Gyula: Heltai Jenő. (1871 – 1957). literatura.hu Hozzáférés: 2015. november 20.