Hennyey Gusztáv
Vitéz Hennyey Gusztáv (1923-ig Erb Gusztáv) (Kolozsvár, 1888. szeptember 25. – München, 1977. június 14.) magyar vezérezredes, politikus a II. világháború idején.[1]
| Hennyey Gusztáv | |
 | |
| Hennyey Gusztáv 1940-ben | |
| Született |
1888. szeptember 25. Kolozsvár, |
| Meghalt |
1977. június 14. (88 évesen) München, |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |
 magyar |
| Fegyvernem | gyalogos |
| Szolgálati ideje | 1907–1945 |
| Rendfokozata | vezérezredes |
| Egysége | 5. gyalogdandár, II. Hadtest. |
| Csatái | I. világháború, II. világháború |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hennyey Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
ÉleteSzerkesztés
1907-ben elvégezte a budapesti hadapródiskolát, majd az első világháborúban a frontra került, ahol 1917-ben századosi rangot kapott. A háború után 1925-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd katonai attasé lett Párizsban, Belgrádban és Athénban, ezt a tisztségét 1933-ig töltötte be. 1933–37-ben a vezérkari főnökség 2. osztályának volt vezetője. 1938. november 1-jén vezérőrnagyi rangot kapott, és az 5. gyalogdandár parancsnoka lett. Magyarországnak a II. világháborúba belépte után a II. hadtest parancsnoka lett. 1942-ben a gyalogság felügyelőjévé nevezték ki, majd a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke lett. 1944. augusztus 29-én Horthy unszolására elfogadta a külügyminiszteri tárcát a Lakatos-kormányban. A nyilas hatalomátvételt (1944. október 15.) követően több katonatiszttel és politikussal együtt letartóztatták, majd Sopronkőhidára szállították. A szovjet csapatok előrenyomulása miatt onnan Bajorországba szállították őket, ott szabadultak ki a fogságból. A háború után megalakuló magyar kormány kikérte Hennyeyt mint háborús bűnöst. Az OSS el is fogta, a különítmény vezetője, Martin Himler azonban kihallgatása után szabadon engedte, kijelentve, hogy nem bűnös. Ezt követően Münchenben telepedett le, ahol megírta emlékiratait. Ott is halt meg.
MűveiSzerkesztés
- Magyar erőfeszítések a második világháború befejezésére (Köln, 1965)
- Ungarns Schicksal zwischen Ost und West. Lebenserinnerungen (München–Mainz, 1975)
- Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között. Egy volt magyar királyi külügyminiszter visszaemlékezései (Budapest, 1992)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Nemzeti sírkert - Hennyey Gusztáv, vitéz (1923-ig Erb Gusztáv). [2016. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
ForrásokSzerkesztés
- Hennyey Gusztáv a Magyar életrajzi lexikonban
- Zinner Tibor – Róna Péter: Szálasiék bilincsben, Budapest, 1982.
