Herăstrău-tó
A Herăstrău-tó egy mesterséges tó Bukarest északi részén, a Colentina folyón. Az 1930-as években hozták létre a folyó szabályozásával, a mocsarak lecsapolásával, majd a tó körül alakították ki a Herăstrău parkot (jelenlegi nevén I. Mihály király park). Főként vízi sportokra (evezés, vitorlázás) és hajózásra használják.
| Herăstrău-tó | |
.jpeg) | |
| Ország(ok) | Románia |
| Hely | Bukarest |
| Felszíni terület | 0,74 km2 |
| Víztérfogat | 0,0023 km3 |
| Szigetek | 3 |
| Elhelyezkedése | |
 Herăstrău-tó
Pozíció Bukarest térképén
| |
 é. sz. 44° 28′ 31″, k. h. 26° 04′ 55″Koordináták: é. sz. 44° 28′ 31″, k. h. 26° 04′ 55″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herăstrău-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Elnevezése szerkesztés
A Herăstrău név a román fierăstrău (fűrész) szóból származik, ezen elnevezés alapja pedig az, hogy 1686 körül, Șerban Cantacuzino fejedelem idejében a Colentinán (feltételezések szerint a rajta jelenleg átívelő DN1-híd közelében) egy fűrészmalom üzemelt. A név a később kialakult városnegyedre, parkra, sugárútra (Ulița Fierăstrăului, ma Calea Dorobanților) is átvonódott – ezek közül a tó máig megőrizte ezt a nevet.[1]
Története szerkesztés
A tavas, mocsaras, növényzetben gazdag területet már a 18. század második felében is felkeresték a kikapcsolódni vágyók. Alexandru Ipsilanti fejedelem egy pavilont épített a tópartra felesége számára, aki szeretett csónakázni a tavon. A hely rendezésére azonban másfél évszázadot kellett várni: a mocsarak lecsapolása, a mesterséges tavak (közöttük a Herăstrău) létrehozása csak az 1930-as években történt meg, Nicolae Caranfil mérnök tervei alapján. A tó körül parkot hoztak létre, melynek neve többször változott; 2017 óta I. Mihály román király park (Parcul Regele Mihai I).[2]
Az 1930-as években egy zsilipet is készítettek, amelyen keresztül át lehetett hajózni a Floreasca tóra, azonban csak rövid ideig látta el eredeti rendeltetését, majd egészen a 21. század elejéig pusztán vízleeresztőként szolgált. 2007-ben kijavították, így ismét keresztül lehet hajózni rajta.[3]
A 20. század második felében főként sportolásra használták a tavat, és 32 sportlétesítmény működött itt (evezés, vitorlázás, egyéb vízi sportok). 1990 után azonban 7 hektárnyi területet tisztázatlan körülmények között befektetők szereztek meg, a sportbázisok legtöbbjét lebontották, helyükre vendéglőket, bárokat, parkolókat, villákat építettek.[4]
Leírása szerkesztés
A Colentina mesterséges tórendszerének része, a Băneasa-tó és a Floreasca-tó között. Felülete 74 (más források szerint 77) hektár, hosszúsága 2,8 kilométer, szélessége 50–1000 méter, mélysége 1–5 méter. A védgátakkal ellátott part hossza 7,4 kilométer (a tó körül haladó sétány 5,92 km). Keleti részén egy zsilipen keresztül kapcsolódik a Floreasca-tóhoz.[1][2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Povestea unuia dintre cele mai frumoase lacuri din Capitală. Libertatea, 2017. november 26. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
- ↑ a b Parcul Regele Mihai I al României. Agerpres, 2020. szeptember 11. [2020. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
- ↑ Ecluza Herăstrău a fost deschisă. Mediafax, 2007. szeptember 7. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
- ↑ Rechinii care au scufundat canotajul românesc. Gândul, 2015. június 23. (Hozzáférés: 2020. december 30.)