Főmenü megnyitása

Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27.Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus.

Herbert Spencer
Herbert Spencer 3.jpg
Életrajzi adatok
Született1820. április 27.
Derby
Elhunyt1903. december 8. (83 évesen)
Brighton
Sírhely Highgate Cemetery
Ismeretes mint
SzüleiWilliam George Spencer
Pályafutása
Szakterület biológia, antropológia, szociológia
Jelentős munkái A system of philosophy

Herbert Spencer aláírása
Herbert Spencer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Herbert Spencer témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Matematikus édesapja és liberális pap nagybátyja, Thomas nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az Economistnak, a Westminster Review-nak és az Edinburgh Review-nak.

Ezek után főleg Darwin nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a Föld képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. Auguste Comte nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította.

Magyarul Lechner László ismertette Spencer rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Social statics (1851, 2. kiad. 1874)
  • Principles of psychology (1855, 2. kiad. 1872)
  • Essays (2 kötet, 1858-63)
  • Education (1861, magyarra fordították Losonczy L. és Öreg János, Nagy-Kőrös 1875)
  • A system of philosophy. I. First principles (1862); II., III. Principles of biology (1863-67); IV., V. The principles of psychology; VI-VIII. Principles of sociology; IX. X. Principlex of morality (1897)
  • Data of ethics (1879)
  • The classification of the sciences (1864)
  • The study of sociology (14. kiadás 1889)
  • Ceremonial institutions (1879., magyarul is megjelent Szertartásos intézmények c. alatt először a Budapesti Szemlében, azután külön)
  • Political institutions (1882)
  • Ecclesiastical institutions (1885)
  • Descriptive sociology (6 kötet, 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan)
  • The right of childrens (1879)

MagyarulSzerkesztés

  • Értelmi, erkölcsi s testi nevelés; ford. Öreg János, ifj. Losonczy László; fordítói, Nagykőrös, 1875
  • Spencer Herbert synthetikus filozófiájának kivonata; összeáll. Collins F. Howard, előszó Spencer Herbert, ford. Jászi Oszkár et al., bev. Pekár Károly; Politzer, Bp., 1903 (Társadalomtudományi könyvtár)
  • Értelmi, erkölcsi és testi nevelés; ford. Öreg János, Losonczy László; 3. átnézett kiad.; Hornyánszky, Bp., 1906
  • Hogyan lett a vallás? Spencer Herbert nyomán; Europa, Bp., 1907 (Ébresztő. Tudományos népszerű füzetek)
  • Alapvető elvek; ford. Jónás János; Grill, Bp., 1909 (Társadalomtudományi könyvtár)
  • A haladás; ford. Szabó László; Révai, Bp., 1919 (Világkönyvtár)
  • A katonai és iparos társadalmak szociológiája; ford., bev. Nagy Dénes; Új Magyarország, Bp., 1919 (Természet és társadalom)
  • Politikai fetisizmus; ford. Abody Béla; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967

JegyzetekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés