Főmenü megnyitása
Egy here

A herék hím méhek. Feladatuk az anya megtermékenyítése. Semmilyen más munkában nem vesznek részt. Felismerhető nagy szeméről, tömzsi alakjáról és tompa potrohvégéről. Tavasztól nyár végéig egyszerre néhány száz-néhány ezer here lebzsel a háziméh egy családjában. Az indiai méh egy családjában csúcsidőben 200 here található, viszont az ő családja egyébként is kisebb nyugati rokonáénál.

Rendszerint nagyobbak, mint a dolgozók, de az álanyás herék kisebbek is lehetnek. Szemük kétszer akkora, mint a nőstényeké. Testalkatuk ellenére képesek ugyanolyan gyorsan repülni, mint az anya. A kifejlődésükhöz szükséges idő átlag 24 nap. Egy ideig még nem képesek önállóan enni, a dolgozók etetik. Később azonban már saját maguk szívogatnak mézet a sejtekből. Kelés után 38 nappal válnak ivaréretté. Élettartamuk néhány hónap. A herék családról családra vándorolhatnak, mindenütt szívesen látják őket egészen a hereűzésig. A hereűzésre Magyarországon augusztus-szeptemberben kerül sor. Ekkor a dolgozók kiéheztetik és leszúrják a heréket. A családban csak a következő tavasszal jelennek meg herék. Álanyás családokban még ezután is vannak herék.

SzerepeSzerkesztés

 
Röptében

A herék családról családra vándorolva messzire kerülhetnek attól a családtól, ahol keltek. Nem a kaptárban párosodik az anyával, hanem heregyülekező helyen várja az arra repülő anyákat. A méhek nemmeghatározási módszere miatt nagy károkat szenved az a család, ahol az anya kizárólag testvéreivel párzott, ugyanis a megtermékenyített peték feléből herék lesznek. Mivel a dolgozók már álcaként eltávolítják őket, az ilyen anya fiasítása hézagos lesz.

A párzásra repülés közben kerül sor. Az anya cikázva repül, emiatt a heréknek jó látásra van szükségük. Sikeres párzás után a here elpusztul, az anya pedig vagy készen áll a további párzásra, vagy hazamegy. A here párzószerve beleszakad az anyába, amit a here nem élhet túl.[1] Becslések szerint egy anya akár 30 herével is pározhat.

A méhanya mesterségesen is megtermékenyíthető. Az angol bioméhészet tiltja ezt, mert megsérti a királynőt; a magyar bioméhészet megengedi. Ezek az anyák azonban inkább tenyészpéldányok, termelő méhészetbe nem kerülnek. A tenyésztők pároztatótelepet hoznak létre. A legtöbb ilyen hely völgykatlanban vagy szigeten van, ahol nagyon kicsi annak az esélye, hogy egy idegen here felbukkan. Magyarországon egy pároztatótelep van, amit az ott nem pároztatók méheikkel nem közelíthetnek 5 km-nél kisebb távolságra.

A herék részt vesznek a család hőháztartásának fenntartásában. Ha hideg van, akkor remegéssel hőt termelnek; ha meleg van, akkor szárnyukkal legyeznek. Nem etetnek, nem építenek és nem gyűjtenek. Kora délutánonként elhagyják a kaptárat és a heregyülekező helyekre repülnek. Fullánkjuk nincs, de ha felveszik őket, akkor himbálóznak potrohukkal, hogy megijesszék támadójukat. A fullánktalan méhfajok heréi is harapnak.

Párzás és a here párzószerveSzerkesztés

 
A here pénisze kifordítva
 
A here spermazsákja

A here pénisze nagy mennyiségű folyadék és hímivarsejt kifecskendezésére képes. A pénisz a here testének belsejében helyezkedik el. Párzás közben kifordul, és úgy hatol az anyába. A péniszt a potroh izmai fordítják ki, miközben megnövelik a vérnyirok nyomását, ami felfújja a péniszt. A pénisz alján kampók segítik megtartani az anyát. A párzás 5 másodperc alatt befejeződik, de gyakran csak 1-2 másodpercig tart, eközben a pár 10-40 méter magasan a föld felszíne fölött repül. Mivel az anya legalább 12 herével párzik, és a here párzás után meghal, mindent egyszerre kell beleadnia. Először felülről közelíti meg az anyát, torával érinti annak potrohát. Ezután megragadja mind a hat lábával, és péniszével a fullánk kamrájába hatol. Ha ez nincs teljesen kinyitva, akkor a párzás sikertelen. A pénisz kifordításával a here lebénul, és hátrafelé lökődik, miközben spermacsomagja a fullánk kamrájába robban. Ez néha emberi füllel is hallható pattogó hang. A robbanás leszakítja a péniszt, és kilöki a herét az anyából. A pénisz az anyában marad, és párzási jelvénynek nevezik. Ez nem akadályozza meg, hogy más herék is párosodjanak az anyával, de meggátolja a sperma kifolyását a vaginából.[2]

Here gyülekezőhelyekSzerkesztés

A párzásra a levegőben kerül sor, távol a méhcsaládoktól. A herék eddig ismeretlen szempontok szerint kiválasztott helyeken várják a pározni érkező anyákat. Ezek a helyek általában 10–40 m magasan vannak, és átmérőjük 30–200 m. Határa éles; nem indulnak a néhány méterrel arrébb repülő anya után. Tipikusan egy-egy helyet több évig is használnak, néhány hely még 12 év alatt is csak kevéssel mozdul el. Mivel a herék nem érik meg a következő szezont, így nem tudják megmutatni a helyet a következő nemzedékeknek. A gyülekezőhelyek általában nyílt területen, fáktól, hegyektől távol, szélvédett helyen vannak, de néhány hely nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. Néhány tanulmány szerint köze lehet a mágnesességhez. A hat hetesnél idősebb herék érzékelhetik a mágneses teret a potrohukban levő magnetitdarabokban gazdag sejtekkel.

A gyülekezőhelyek megtalálhatók úgy, hogy légballonnal felengednek zárkázott párzatlan anyát. A talajon mozgó megfigyelő feljegyzi, hogy hol vonzza az anya a heréket. Egy gyülekezőhelyen átlagosan 200 család heréi találkoznak, összesen 25 ezren. Ez biztosítja, hogy az anya megtalálja azt a genetikai változatosságot, amire a családjának szüksége van. Minél messzebbre repül, annál jobban csökkenti a beltenyészet lehetőségét. A gyülekezőhelyek legalább 90 méterre vannak a méhcsaládoktól, és minél távolabb vannak, annál nagyobb csomóban gyülekeznek. Egy here több gyülekezőhelyet is látogathat élete folyamán, sőt, egy délután is megjárhat többet is. A nászrepülés egy here számára átlagban 25-32 percig tart, és legfeljebb 60 perces lehet, mert ekkor fel kell keresnie egy kaptárat, hogy feltöltekezzen mézzel. Az anya megérkezéséig csak röpködnek ide-oda, de amint megjön, elkezdenek versenyezni érte. A családok nagy fölöslegben nevelik a heréket, így még az anya sokszori párzásával is csak minden ezredik herének sikerül reprezentálnia magát a következő nemzedék génkészletében. Ha a fiatal anya szükségét érzi, akkor több nászrepülése is lehet, hogy biztosan elegendő spermát gyűjtsön be.

Herék és a Varroa atkaSzerkesztés

 
Varroa atka hereálcán

Az ázsiai méhatka a háziméh fiasításos sejtjeiben szaporodik. Az atka előnyben részesíti a herefisítást a kedvezőbb hőmérséklet, a nagyobb sejtméret és a hosszabb fejlődési idő miatt, ezért a herefiasítás eltávolításával nagyban csökkenthető az atkák száma.

GenetikaSzerkesztés

A méhek, mint minden hártyásszárnyú haplodiploid nemmeghatározású, azaz normál esetben a hím haploid, a nőstény diploid. Az anya petesejtképződése közben az őssejt átmegy egy számfelező osztódáson, így a háziméh 32 kromoszómáját megfelezve 16 kromoszóma kerül a petesejtbe. Ez az anya alléljainak új összeállítását tartalmazza. A here megtermékenyítetlen petesejtből fejlődik szűznemzéssel.

Mivel a herének nincs apja, ezért családfája érdekesen alakul. Visszafelé követve a nemzedékeket: a here, az anyja, az anya apja és anyja, az anya anyjának apja és anyja, az anya apjának anyja. Így az 1, 1, 2, 3, 5, 8, ... sorozat adódik, a Fibonacci-sorozat.[3]

A haplodiploid nemmeghatározás szerint a herének két szerepe van a szaporodásban. Egyrészt, anyjának egy petesejtjéből 10 millió hímivarsejtet csinál, másrészt párosodva egy fiatal anyának átad több millió genetikailag teljesen egyforma hímivarsejtet. Így a lánytestvérek 32 kromoszómájából 16 teljesen azonos lesz, amivel a lánytestvérek egymás közelebbi rokonai lesznek, mint a nem haplodiploid nemmeghatározású fajoknál.

A tulajdonképpeni nemmeghatározást egy gén alléljai végzik. Ha egy petében a gén két allélja van jelen, akkor nőstény fejlődik, különben hím. Ha az anya testvérével párzik, akkor a diploid utódok feléből here fejlődik, ami amellett, hogy gyengíti a családot, plusz munkát ad a másik feléből fejlődő dolgozóknak. Emiatt alakult ki a nászrepülés, az eltávolodás a méhcsaládoktól, és a több herével való párzás. Így kevesebb munkaerő megy veszendőbe, ha a herék közül egy vagy kettő véletlenül a testvére volt.

Egy álanya kizárólag heréket szaporít, mert nem repül ki párzani, emiatt petéit nem tudja megtermékenyíteni. Egyes méhfajok azonban nőstény petét is tudnak rakni, ahol a számfelező osztódás három poláris sejtje biztosítja a második kromoszómakészletet.

A természetes nászrepülés alatt az anya több herével is párzik, amelyek valószínűleg több különböző családból származnak, így nagyobb genetikai változatosságot biztosít, mint a mesterséges megtermékenyítés, amikor a herék mind testvérek. Viszont ez a megoldás lehetőséget ad az apacsalád kiválasztására.

ForrásokSzerkesztés

  • Örösi Pál Zoltán: Méhek között
  • Kedves Dr. Tatiana...

Loper, G. M, Wolf, W. W., & Taylor, O. R (1992). „Honey bee drone flyways and congregation areas, radar observations”. Journal of the Kansas Entomological Society 65, 223–230. o.  

JegyzetekSzerkesztés

  1. Winston, Mark L.. The Biology of the Honey Bee. Harvard University Press, 41. o.. ISBN 0-674-07409-2 
  2. Oldroyd, Benjamin P.. Asian Honey Bees: Biology, Conservation, and Human Interactions. Harvard University Press, 112. o. (2006. november 26.) 
  3. Nickel, J. (2001). Mathematics: Is God Silent?, p 242. Vallecito, CA: Ross House Books.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Drone (bee) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.