Herend

magyarországi város Veszprém vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 27.

Herend (németül Herrendorf) város Veszprém vármegye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Herend
Herend - Porcelángyár
Herend - Porcelángyár
Herend címere
Herend címere
Herend zászlaja
Herend zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásváros
PolgármesterUjhelyi Gábor Alex (független)[1]
Irányítószám8440
Körzethívószám88
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3409 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség172,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″47.132500°N 17.751111°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″47.132500°N 17.751111°E
Herend (Veszprém vármegye)
Herend
Herend
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Herend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak.

Története

szerkesztés

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1992: Bors Gábor (független)[3]
  • 1992–1994: Rybár István (független)[4][5]
  • 1994–1998: Bors Gábor (független)[6]
  • 1998–2000: Bors Gábor (független)[7]
  • 2000–2002: Rieth Nándor (független)[8][9]
  • 2002–2004: Rieth Nándor (független)[10]
  • 2004–2006: Vajai László (független)[11]
  • 2006–2010: Vajai László (független)[12]
  • 2010–2014: Vajai László (független)[13]
  • 2014–2019: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019–2024: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2024– : Ujhelyi Gábor Alex (független)[1]

A településen 1992-ben lemondott a polgármester így időközi választást tartottak. 2000. december 17-én ismét időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel.[8][16]

Nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje után, 2004. november 14-én újabb időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott Herenden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a város addigi első embere is elindult, de valamivel 29 % alatti eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el, kihívóinak egyike 63,48 %-os eredményével messze felülmúlta őt.[11]

A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3377
3411
3384
3390
3362
3346
3409
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77,5%-a magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 4,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (34,8% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, örménynek és ruszinnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 5,8% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).[19]

Látnivalók

szerkesztés
  • Porcelánmúzeum (1964 óta)
  • Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
  • Római katolikus templom a porcelánablakkal

Képgaléria

szerkesztés
  1. a b Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990 – 2020 Tények, adatok, értékelések, elemzések. Comitatus Könyvek Veszprém, 2020. Hozzáférés ideje: 2023. március 20. 
  5. (1991. december 16.) „Rybár István Herend polgármestere”. Veszprém Megyei Napló 47. (294.), 3. o.  
  6. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. a b A 2000. december 17-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 17. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  9. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  10. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. a b Herend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. november 14. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  12. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  13. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  14. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  15. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  16. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  17. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  18. Herend Helységnévtár
  19. Herend Helységnévtár

További információk

szerkesztés
  • Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 [1]