Herend (németül Herrendorf) város Veszprém megye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Herend
Herend - Porcelain manufacturing.jpg
Herend címere
Herend címere
Herend zászlaja
Herend zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás város
Polgármester Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8440
Körzethívószám 88
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3384 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség172,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herend (Magyarország)
Herend
Herend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″
Herend (Veszprém megye)
Herend
Herend
Pozíció Veszprém megye térképén
Herend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak.

TörténeteSzerkesztés

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Bors Gábor (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Vajai László (független)[4]
  • 2014–2019: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2019-től: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)

GazdaságSzerkesztés

OktatásSzerkesztés

A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77,5%-a magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 4,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (34,8% nem nyilatkozott).[5]

LátnivalókSzerkesztés

  • Porcelánmúzeum (1964 óta)
  • Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
  • Római katolikus templom a porcelánablakkal

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  4. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 21.)[halott link]
  5. Herend Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

OnlineSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

  • Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 [1]