Herend

magyarországi város Veszprém vármegyében

Herend (németül Herrendorf) város Veszprém vármegye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Herend
Herend - Porcelángyár
Herend - Porcelángyár
Herend címere
Herend címere
Herend zászlaja
Herend zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás város
Polgármester Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8440
Körzethívószám 88
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3346 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség172,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herend (Magyarország)
Herend
Herend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 05″
Herend (Veszprém vármegye)
Herend
Herend
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Herend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak.

Története szerkesztés

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1992: Bors Gábor (független)[3]
  • 1992–1994: Rybár István (független)[4][5]
  • 1994–1998: Bors Gábor (független)[6]
  • 1998–2000: Bors Gábor (független)[7]
  • 2000–2002: Rieth Nándor (független)[8][9]
  • 2002–2004: Rieth Nándor (független)[10]
  • 2004–2006: Vajai László (független)[11]
  • 2006–2010: Vajai László (független)[12]
  • 2010–2014: Vajai László (független)[13]
  • 2014–2019: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019-től: Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1992-ben lemondott a polgármester így időközi választást tartottak. 2000. december 17-én ismét időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel.[8][15]

Nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje után, 2004. november 14-én újabb időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott Herenden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson a város addigi első embere is elindult, de valamivel 29 % alatti eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el, kihívóinak egyike 63,48 %-os eredményével messze felülmúlta őt.[11]

Gazdaság szerkesztés

Oktatás szerkesztés

A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3377
3411
3384
3390
3362
3346
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77,5%-a magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 4,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (34,8% nem nyilatkozott).[17]

Látnivalók szerkesztés

  • Porcelánmúzeum (1964 óta)
  • Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt
  • Római katolikus templom a porcelánablakkal

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990 – 2020 Tények, adatok, értékelések, elemzések. Comitatus Könyvek Veszprém, 2020. Hozzáférés ideje: 2023. március 20. 
  5. (1991. december 16.) „Rybár István Herend polgármestere”. Veszprém Megyei Napló 47. (294.), 3. o.  
  6. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. a b A 2000. december 17-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 17. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  9. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  10. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. a b Herend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. november 14. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  12. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  13. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  14. Herend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  15. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  17. Herend Helységnévtár

További információk szerkesztés

Online szerkesztés

Könyvek szerkesztés

  • Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 [1]