Herman Goldstine

amerikai matematikus, informatikus

Herman Heine Goldstine (Chicago, Illinois, 1913. szeptember 13.Bryn Mawr, Pennsylvania, 2004. június 16.) amerikai matematikus és informatikus, az első számítógép, az ENIAC tervező és megvalósító csoport tagja.

Herman Goldstine
(Herman Heine Goldstine)
Balról jobbra: Julian Bigelow, Herman Goldstine, Robert Oppenheimer és Neumann János
Balról jobbra: Julian Bigelow, Herman Goldstine, Robert Oppenheimer és Neumann János
Született 1913. szeptember 13.[1][2][3]
Chicago
Elhunyt

Bryn Mawr
Állampolgársága amerikai
Foglalkozása
Iskolái Chicagói Egyetem
Kitüntetései
  • IBM Fellow
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Harry H. Goode Memorial Award (1979)
  • Nemzeti Tudományos Érem (1983)
Halál okaParkinson-kór
A Wikimédia Commons tartalmaz Herman Goldstine témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Herman Goldstine zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. 1933-ban matematika szakot végzett, majd 1934-ben mesteri és 1936-ban doktori fokozatot szerzett. Először kuatatóként dolgozott, majd 1939-től a michigani egyetemen tanított. 1941-ben feleségül vette Adele Katz-ot, aki az ENIAC számítógép programozója volt. Két gyerekük született, és miután Adele 1964-ben rákban meghalt, Goldstine 1966-ban feleségül vette Ellen Watsont. Nyugdíjasként az Amerikai Filozófiai Társaság ügyvezető igazgatója volt 1985 és 1997 között. 2004-ben halt meg Parkinson-kórban.

MunkásságaSzerkesztés

Hermann Goldstine a második világháború kitörésekor csatlakozott a hadsereghez, és mint az amerikai hadsereg főhadnagyát 1942-ben Aberdeenbe helyezték. Feladatul kapta, hogy számolja újra a tüzérségnél használt, többnyire első világháborús tüzérségi és bombázási táblázatokat, a legújabb ballisztikai elméletek alapján. Goldstine tudatában volt, hogy az akkori elektromechanikus számítóeszközök alkalmatlanok erre a számítási feladatra. John Mauchly matematikus javasolta, hogy a számítások sebességének növelésére használjanak elektronikus eszközöket. Goldstine nekilátott az ötlet megvalósításának, így 1943. május 31-én megkezdődött az ENIAC nevű (Electronic Numerical Integrator and Computer = elektronikus numerikus integrátor és számítógép) elektronikus számolóeszköz fejlesztése. Az ENIAC sikere után, kiküszöbölendő annak hiányosságait, Goldstine, Mauchly, J. Presper Eckert és Arthur Burks hozzáfogott az EDVAC nevű számítógép megvalósításához.

1944 nyarán Goldstine találkozott Neumann Jánossal az aberdeeni vasútállomáson, ahol elmesélte, hogy mivel foglalkozik. Neumannak, aki akkor a Manhattan tervvel volt elfoglalva, nagyon megtetszett a számítógép-tervezés ötlete, és hamarosan csatlakozott a Los Alamosban dolgozó csapathoz, és 1946-ban megírta a First Draft of a Report on the EDVAC című munkáját, amelyben megfogalmazta azokat az elveket, amelyek alapján működnek a mai számítógépek.

A második világháború után Goldstine csatlakozva Neumannhoz, átment a princetoni IAS-hoz (Institute for Advanced Study), ahol megalkották a IAS nevű számítógépet. Goldstine később átkerült az IBM-hez.

Több könyvet írt. Megírta a számítógépek történetét is, amely magyarul A számítógép Pascaltól Neumannig címmel jelent meg. Tevékenységét több díjjal és kitüntetéssel értékelték.

MűveiSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • A számítógép Pascaltól Neumannig; ford. Szabó G. Zoltán; Műszaki, Bp., 1987
  • A számítógép Pascaltól Neumannig; ford. Szabó G. Zoltán; 2. jav. kiad.; Műszaki, Bp., 2003

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herman Goldstine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés