Hermann Sudermann

német író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 5.

Hermann Sudermann (Matzicken, Kelet-Poroszország, (ma Mažeikiai, Litvánia) 1857. szeptember 30.Berlin, 1928. november 21.) német író és drámaíró.

Hermann Sudermann
Élete
Született1857. szeptember 30.
Mažeikiai
Elhunyt1928. november 21. (71 évesen)
Berlin, weimari köztársaság
SírhelyGrunewald temető
Hermann Sudermann aláírása
Hermann Sudermann aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Sudermann témájú médiaállományokat.

Életrajza

szerkesztés

Johann Sudermann és Dorothea Raabe fiaként született. Egy ideig az elbingi gimnáziumba járt, azután egy rövid ideig gyógyszerészetet tanult, 1872-ben azonban a tilsiti reálgimnázium növendéke lett, 1875-79-ben pedig Königsbergben és Berlinben történelmet, modern filológiát és irodalmat tanult. Irodalmi hajlandósága már korán ébredt és mint fiatalember bekerült egy kis néplapnak a szerkesztőségébe. 1881-től a Liberalen Korrespondenz munkatársa lett, majd a Das deutsche Reichsblatt főszerkesztője. Rövid ideig újságíróskodott, majd házitanítói állást vállalt egy német költőnek, Hans von Hopfennek a családjánál. Már ezidőtájt eljegyezte magát az irodalommal. Számos kisebb novellát írt, amelyekkel azonban nem tudta magára vonni az irodalmi körök és a közönség érdeklődését. Később drámaírással próbálkozott, de az első színpadi kísérletei sehol nem kerültek színre. Első sorsdöntő sikerét 1888-ban aratta, amikor színre került az Ehre (Becsület) című naturalista drámája, amely ügyesen bonyolított cselekményével, jól kiélezett színpadi jeleneteivel hangos sikert aratott. Nálunk Fái J. Béla átültetésében 1890. december 16-án került színre a Népszínházban, majd 1901. november 23-án a Nemzeti Színház is műsorába iktatta. 1891-ben házasságot kötött a megözvegyült Clara Lauckner (1861–1924) írónővel. 1894-től Drezdában élt, kizárólag az irodalomnak szentelte idejét. Sudermann többször járt Budapesten. Az első világháború alatt részt vett a német bajtársi szövetség margitszigeti találkozóján és több alkalommal tartott a fővárosban előadást. 71 éves korában hunyt el tüdőgyulladás következtében.

Munkássága

szerkesztés

Eleinte epikus munkákkal próbálkozott, de sikertelenül; 1889-ben színre került Becsület című darabja zajos sikert aratott és sorra járta a színpadokat. Magyarországon a Népszínház adta elő nagy sikerrel. Ugyancsak nagy színpadi hatása volt Sodoms Ende (1890) című darabjának, amelyben éppúgy mint a későbbiekben, az Otthonban (Stuttgart, 1892) és a Pillangócsatában (uo. 1894) társadalmi kérdéseket feszeget. Az Otthon 1895-ben Párizsban és Londonban is szinre került; a Nemzeti Színházban is műsoron volt, éppúgy mint Sudermann egy másik drámája: a Rejtett boldogság (Glück im Winkel). További színdarabjai: Morituri. Ez össznév alatt három egyfölvonásos színmű rejlik: Teja; Fritzchen és Das ewig Männliche. Drámái és regényei és novellái realisztikusak; lélektani rajzai és természetfestései kitűnők. Novellisztikus művei közül fontosabbak: Im Zwielicht. Zwanglose Geschichten (Berlin, 1885, 15. kiad. Stuttgart, 1894); Geschwister (novellák, Berlin, 1887, 12. kiad. 1894); Frau Sorge (uo. 1886, 26. kiad. 1894); Der Katzensteg (uo. 1889, 21. kiad. Stuttgart, magyarul: Az atyja bűne); Es war (1-15. kiad. Berlin, 1894, magyarul Egyszer volt, ford. Bela Henrik, Budapest, 1896). Ezenkívül más regényeit és novelláit is lefordították magyarra.

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • A kegyenc 1-2.; ford. Tábori Róbertné; Singer-Wolfner, Bp., 1892 (Egyetemes Regénytár VII.)
  • A halotti ének; ford. Rexa Dezső; Minta Antiquarium, Bp., 1894
  • A malom története. Elbeszélés; Hazánk, Bp., 1894 (Világregénytár)
  • A szürke asszony; ford. Hellerné Oláh Margit; Singer-Wolfner, Bp., 1895
  • Otthon. Dráma; ford. Márkus Miksa; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
  • Rejtett boldogság. Színmű; ford. Prém József; Franklin, Bp., 1898 (Olcsó Könyvtár)
  • A becsület. Színmű; ford. Fáy J. Béla; Vass, Bp., 1899
  • A homályban. Elbeszélések; ford. Hann Peppi; Athenaeum, Bp., 1899 k. (A Magyar és Világirodalom Kincsestára)
  • Keresztelő János. Szomorújáték; ford. Zoltán Vilmos; Gross, Győr, 1900 (Egyetemes Könyvtár)
  • A róka-út. Regény, 1-2.; ford. Kálnoki Izidor; Singer-Wolfner, Bp., 1900 (Egyetemes Regénytár XV.)
  • Keresztelő János. Tragédia; ford. Váradi Antal; Franklin, Bp., 1900 (Olcsó Könyvtár)
  • Morituri. 1. Teja. Dráma; ford. Makai Emil; Vass, Bp., 1901 (Fővárosi színházak műsora)
  • A kívánság. Beszély; ford. Voinovich Géza; Franklin, Bp., 1901 (Olcsó Könyvtár)
  • Jolán esküvője. Beszély; ford. Hann Peppi; Franklin, Bp., 1904 (Olcsó Könyvtár)
  • Énekek éneke. Regény, 1-2.; ford. Sebestyén Károlyné; Lampel, Bp., 1911
  • Egyszer volt...; ford. Béla Henrik; Athenaeum, Bp., 1913
  • Csillagok és más elbeszélések; írták: Rovetta Gerolamo et al.; Singer-Wolfner, Bp., 1920 (Egyetemes Regénytár 3. évf.)
  • Gond. Regény; ford. Balla Mihály; Nova, Bp., 1927

Színművei

szerkesztés
  • Ninive pusztulása, színmű, 5 felv. Bem. 1892. ápr. 2. Népszínház.
  • Pillangócsata, vígjáték, 4 felv. Ford. Márkus Miksa. Bem. 1895. szept. 20. Nemzeti Színház. Die Sehmetterlingsschlacht eredeti c. alatt a bécsi Hofburgtheater bem. a Népoperában, 1915. jan. 19-én.
  • Rejtett boldogság, színmű 3 felv. Bem. 1896. júl. 10. Nemzeti Színház.
  • Morituri, egyfelvonásos. Bem. 1901. márc. 20. uo.
  • Éljen az élet, dr. Bem. a berlini Deutsehes Theater a Vígszínházban, 1903. ápr. 25.
  • A virágos csónak, színmű, 5 felv. Ford. Prém József. Bem. 1908. jan. 4. Magyar Színház.
  • Kő kövek között, dráma, bem. Grasso Giovanni szicíliai társulata uo. 1908. okt. 6.
  • Lichtbänder, egyfelvonásos színmű. Bem. a Deutsches Theater együttese a Magyar Színházban, 1909. máj. 2.
  • Johannisfeuer, színmű. Bem. a bécsi Hofburgtheater együttese a Budapesti Színházban, 1918. márc. 25.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hermann Sudermann című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.