Főmenü megnyitása
Wikipédia

Hernádi Gyula

magyar író, forgatókönyvíró

Hernádi Gyula (Oroszvár, 1926. augusztus 23. – Budapest, 2005. július 21.) József Attila-díjas (1976) és Kossuth-díjas (1999) magyar író, forgatókönyvíró.

Hernádi Gyula
Portréja a Körkép antológia 1989-es részében Csigó László felvétele
Portréja a Körkép antológia 1989-es részében
Csigó László felvétele
Született Hernádi Gyula
1926. augusztus 23.
Oroszvár
Elhunyt 2005. július 21. (78 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, forgatókönyvíró
Iskolái
Kitüntetései József Attila-díj (1976)
Szép Ernő-jutalom (1996)
alternatív Kossuth-díj (1996)
Kossuth-díj (1999)
Sírhely Farkasréti temető (31/A-3-9)[1]
Hernádi Gyula aláírása
Hernádi Gyula aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádi Gyula témájú médiaállományokat.
Hernádi Gyula és lánya, Krisztina 2003-ban
Hernádi Gyula sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31a-3-9.

ÉleteSzerkesztés

1926. augusztus 23-án született Oroszváron.

Kétéves korától 18 éves koráig Pannonhalmán élt, ahol édesapja főjegyzőként dolgozott, nagyapja híres orvos volt. Ahogy ő mondta; "A kolostor (a pannonhalmi - szerk.) fantasztikusan leárnyékolta illetve, leragyogta az egész falut és a környéket" Tanulmányait a Győri bencés gimnáziumban végezte, mint bejáró diák. Bátyja, Hernádi György, ekkor már a Ludovika Akadémián tanult.

Érettségi után, 1944-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, azonban a háború megszakította tanulmányait. Leventeként került orosz hadifogságba, a Krím félszigetre, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Ezután többféle tanulmányba is belefogott, népi kollégista is volt. 1950-től vállalati közgazdászként dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben. 1970-től a 25. Színháznál, majd a Népszínháznál, később a kecskeméti Katona József Színháznál volt dramaturg, illetve művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének az elnöke volt.

Irodalmi művel először 1955-ben jelentkezett: költeményei, novellái, kisebb regényei jelentek meg. Ismertté elsősorban Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyveivel vált. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott "Oldás és kötés" volt és ezt egy sor másik film követte. Műveiben gyakran jelentek meg egyedi, meghökkentő ötletek, horrorisztikus képek.

Hernádi Gyula 77 arca címmel portréfilmet készített róla 2004-ben a Duna Televízió. A film az író és társasági ember hetvenhetedik születésnapjára készült. Mosolygós és nosztalgikus emlékek. Barátok és mozaikok. Életének helyszínei. Fontos és mellékes történetek. Közreműködött: Angyal Mária, Galkó Balázs, Gyurkovics Tibor, Jancsó Miklós, Lux Elvira, Szinetár Miklós és mások. A beszélgetőtárs és rendező Sipos András volt, az operatőr pedig Bucsek Tibor.

MűveiSzerkesztés

  • Deszkakolostor (novellák, 1959)
  • A péntek lépcsőin (regény, 1959)
  • Folyosók (regény, 1966)
  • Száraz barokk (elbeszélések, 1967)
  • Sirokkó (regény, 1969)
  • Az erőd (regény, 1971)
  • Utópia (dráma, 1973)
  • Falanszter és Antikrisztus (dráma, 1974)
  • Logikai kapuk (elbeszélések, 1974)
  • Vörös rekviem (regény, 1975)
  • Vérkeresztség (dráma, 1975)
  • Fivérem a holnap (drámák, 1976)
  • Az ég bútorai (elbeszélések, 1976)
  • Csillagszóró (dráma, 1976)
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre (dráma, 1977)
  • Jézus Krisztus horoszkópja (elbeszélések, 1977)
  • A tolmács (dráma, 1977)
  • Az elnökasszony (regény, 1978)
  • Szép magyar tragédia (dráma, 1978)
  • Vitam et sanguinem (regény, 1978)
  • Mata Hari (dráma, 1979)
  • Borotvált tabló (regény, 1980)
  • A hülyeség csonritkulása (dráma, 1981)
  • Hasfelmetsző Jack (regény, 1981)
  • Kiáltás és kiáltás (regény, 1981)
  • Drakula (regény, 1983)
  • Frankenstein (regény, 1984)
  • Fantomas (regény, 1985)
  • A boldogság templomai (regény, 1986)
  • Hátamon fekve szaladgálok (elbeszélés, 1987)
  • Jancsó Miklós szeretői (regény, 1988)
  • A nagy fogamzásgátló (elbeszélés, 1988)
  • Királyi vadászat (dráma, 1989)
  • Lélekvándorlás (1990)
  • Isten a konyhában vérzik (versek, 1991)
  • A halál halála (1992)
  • Jóslások könyve (Vinkó Józseffel, 1992)
  • A boldogság boldogsága (1993)
  • Egri csillagok háborúja (1994)
  • Így isztok ti...; Gömör Tamás fényképei, Hernádi Gyula bökverseivel; GMR Reklámügynökség BT., Bp., 1998
  • Bécs, Budapest 2000 / Wien, Budapest 2000; kép Szebeni András, Kalmár János, szöveg Hernádi Gyula, Gerhard Tötschinger; németre ford. Zádor Éva; Well-PRess, Miskolc, 1999 (2 város könyvsorozat)
  • Szebeni András: Pécs; Hernádi Gyula írásával; Alexandra, Pécs, 2001 (Látott dolgok...)
  • Szebeni András: Sopron; Hernádi Gyula írásával; Alexandra, Pécs, 2002 (Látott dolgok...)
  • És kiúszom egész a nemlétig... Újragyűjtött versek, 2000-1950; Hanga, Bp., 2003 (Íro.k.)
  • Hernádi Gyula; vál., szerk., bev., jegyz. Pósa Zoltán; Alexandra, Pécs, 2005 (Kossuth-díjas írók)

FilmjeiSzerkesztés

Színházi munkái (író)Szerkesztés

  • Fényes szelek (1971)
  • Falanszter (1972)
  • Antikrisztus (1973)
  • Utópia (1973)
  • Vörös zsoltár (1973)
  • Vérkeresztség (1975)
  • A tolmács (1976)
  • Csillagszóró (1976, 1991)
  • Királyi vadászat (1976, 1983)
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre (1977-1978)
  • Szép magyar tragédia (1977, 1982)
  • Hasfelmetsző Jack (1979, 1992)
  • Mata Hari (1979)
  • Lélekvándorlás (1979)
  • V.N.H.M. (Szörnyek évadja) (1980)
  • Drakula (1982)
  • Jöjj Délre, cimborám! (1983)
  • Hagyaték (1986)
  • Dogma (1987)
  • Márai (2002)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  1. ↑ 2019. szeptember 9.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hernádi_Gyula&oldid=21310830”