Hernádi Gyula

Hernádi Gyula (Oroszvár, 1926. augusztus 23. – Budapest, 2005. július 21.) József Attila-díjas (1976) és Kossuth-díjas (1999) magyar író, forgatókönyvíró.

Hernádi Gyula
Portréja a Körkép antológia 1989-es részében Csigó László felvétele
Született	Hernádi Gyula 1926. augusztus 23. Oroszvár
Elhunyt	2005. július 21. (78 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, forgatókönyvíró
Iskolái	Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Semmelweis Egyetem (1944–)
Kitüntetései	József Attila-díj (1976) Szép Ernő-jutalom (1996) alternatív Kossuth-díj (1996) Kossuth-díj (1999)
Sírhely	Farkasréti temető
Hernádi Gyula aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádi Gyula témájú médiaállományokat.

Hernádi Gyula és lánya, Krisztina 2003-ban

Hernádi Gyula sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31a-3-9.

Tartalomjegyzék

Élete

1926. augusztus 23-án született Oroszváron.

Kétéves korától 18 éves koráig Pannonhalmán élt, ahol édesapja főjegyzőként dolgozott, nagyapja híres orvos volt. Ahogy ő mondta; "A kolostor (a pannonhalmi - szerk.) fantasztikusan leárnyékolta illetve, leragyogta az egész falut és a környéket" Tanulmányait a Győri bencés gimnáziumban végezte, mint bejáró diák. Bátyja, Hernádi György, ekkor már a Ludovika Akadémián tanult.

Érettségi után, 1944-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, azonban a háború megszakította tanulmányait. Leventeként került orosz hadifogságba, a Krím félszigetre, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Ezután többféle tanulmányba is belefogott, népi kollégista is volt. 1950-től vállalati közgazdászként dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben. 1970-től a 25. Színháznál, majd a Népszínháznál, később a kecskeméti Katona József Színháznál volt dramaturg, illetve művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének az elnöke volt.

Irodalmi művel először 1955-ben jelentkezett: költeményei, novellái, kisebb regényei jelentek meg. Ismertté elsősorban Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyveivel vált. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott "Oldás és kötés" volt és ezt egy sor másik film követte. Műveiben gyakran jelentek meg egyedi, meghökkentő ötletek, horrorisztikus képek.

Hernádi Gyula 77 arca címmel portréfilmet készített róla 2004-ben a Duna Televízió. A film az író és társasági ember hetvenhetedik születésnapjára készült. Mosolygós és nosztalgikus emlékek. Barátok és mozaikok. Életének helyszínei. Fontos és mellékes történetek. Közreműködött: Angyal Mária, Galkó Balázs, Gyurkovics Tibor, Jancsó Miklós, Lux Elvira, Szinetár Miklós és mások. A beszélgetőtárs és rendező Sipos András volt, az operatőr pedig Bucsek Tibor.

Művei

• Deszkakolostor (novellák, 1959)
• A péntek lépcsőin (regény, 1959)
• Folyosók (regény, 1966)
• Száraz barokk (elbeszélések, 1967)
• Sirokkó (regény, 1969)
• Az erőd (regény, 1971)
• Utópia (dráma, 1973)
• Falanszter és Antikrisztus (dráma, 1974)
• Logikai kapuk (elbeszélések, 1974)
• Vörös rekviem (regény, 1975)
• Vérkeresztség (dráma, 1975)
• Fivérem a holnap (drámák, 1976)
• Az ég bútorai (elbeszélések, 1976)
• Csillagszóró (dráma, 1976)
• Bajcsy-Zsilinszky Endre (dráma, 1977)
• Jézus Krisztus horoszkópja (elbeszélések, 1977)
• A tolmács (dráma, 1977)
• Az elnökasszony (regény, 1978)
• Szép magyar tragédia (dráma, 1978)
• Vitam et sanguinem (regény, 1978)
• Mata Hari (dráma, 1979)
• Borotvált tabló (regény, 1980)
• A hülyeség csonritkulása (dráma, 1981)
• Hasfelmetsző Jack (regény, 1981)
• Kiáltás és kiáltás (regény, 1981)
• Drakula (regény, 1983)
• Frankenstein (regény, 1984)
• Fantomas (regény, 1985)
• A boldogság templomai (regény, 1986)
• Hátamon fekve szaladgálok (elbeszélés, 1987)
• Jancsó Miklós szeretői (regény, 1988)
• A nagy fogamzásgátló (elbeszélés, 1988)
• Királyi vadászat (dráma, 1989)
• Lélekvándorlás (1990)
• Isten a konyhában vérzik (versek, 1991)
• A halál halála (1992)
• Jóslások könyve (Vinkó Józseffel, 1992)
• A boldogság boldogsága (1993)
• Egri csillagok háborúja (1994)
• Így isztok ti...; Gömör Tamás fényképei, Hernádi Gyula bökverseivel; GMR Reklámügynökség BT., Bp., 1998
• Bécs, Budapest 2000 / Wien, Budapest 2000; kép Szebeni András, Kalmár János, szöveg Hernádi Gyula, Gerhard Tötschinger; németre ford. Zádor Éva; Well-PRess, Miskolc, 1999 (2 város könyvsorozat)
• Szebeni András: Pécs; Hernádi Gyula írásával; Alexandra, Pécs, 2001 (Látott dolgok...)
• Szebeni András: Sopron; Hernádi Gyula írásával; Alexandra, Pécs, 2002 (Látott dolgok...)
• És kiúszom egész a nemlétig... Újragyűjtött versek, 2000-1950; Hanga, Bp., 2003 (Íro.k.)
• Hernádi Gyula; vál., szerk., bev., jegyz. Pósa Zoltán; Alexandra, Pécs, 2005 (Kossuth-díjas írók)

Filmjei

• Oldás és kötés (dramaturg, 1963)
• Így jöttem (forgatókönyvíró, 1964)
• Szegénylegények (forgatókönyvíró, 1965)
• Csillagosok, katonák (forgatókönyvíró, 1967)
• Csend és kiáltás (forgatókönyvíró, 1967)
• A völgy (író, 1968)
• Fényes szelek (forgatókönyvíró, 1969)
• Téli sirokkó (forgatókönyvíró, 1970)
• Égi bárány (forgatókönyvíró, 1971)
• Technika és rítus (forgatókönyvíró, 1971)
• A pacifista (író, 1971)
• Még kér a nép (forgatókönyvíró, 1972)
• Szerelmem, Elektra (1974)
• Vörös rekviem (forgatókönyvíró, 1975)
• Örökbefogadás (forgatókönyvíró, 1975)
• Kilenc hónap (forgatókönyvíró, 1976)
• Utolsó előtti ítélet (forgatókönyvíró, 1979)
• Az erőd (forgatókönyvíró, 1979)
• Allegro Barbaro (forgatókönyvíró, 1979)
• Magyar rapszódia (forgatókönyvíró, 1979)
• A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (forgatókönyvíró, 1981)
• Anna (forgatókönyvíró, 1981)
• Omega, Omega, Omega (forgatókönyvíró, 1982)
• Lélekvándorlás (író, 1983)
• Kiáltás és kiáltás (író, 1987)
• Szörnyek évadja (forgatókönyvíró, 1987)
• Jézus Krisztus horoszkópja (forgatókönyvíró, 1988)
• Nostoi – Visszatérés (író, 1991)
• Isten hátrafelé megy (színész, 1991)
• Kék Duna keringő (1992)
• Kölcsönkapott idő (író, 1993)
• Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (színész, író, 1999)
• Anyád! A szúnyogok (forgatókönyvíró, 2000)
• Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (forgatókönyvíró, 2000)
• Kelj fel, komám, ne aludjál! (színész, forgatókönyvíró, 2002)
• A mohácsi vész (forgatókönyvíró, 2004)
• The enfolding (2005)
• Ede megevé ebédem (forgatókönyvíró, 2006)
• Vasárnap (író, 2007)

Színházi munkái (író)

• Fényes szelek (1971)
• Falanszter (1972)
• Antikrisztus (1973)
• Utópia (1973)
• Vörös zsoltár (1973)
• Vérkeresztség (1975)
• A tolmács (1976)
• Csillagszóró (1976, 1991)
• Királyi vadászat (1976, 1983)
• Bajcsy-Zsilinszky Endre (1977-1978)
• Szép magyar tragédia (1977, 1982)
• Hasfelmetsző Jack (1979, 1992)
• Mata Hari (1979)
• Lélekvándorlás (1979)
• V.N.H.M. (Szörnyek évadja) (1980)
• Drakula (1982)
• Jöjj Délre, cimborám! (1983)
• Hagyaték (1986)
• Dogma (1987)
• Márai (2002)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4

További információk

• KIA – Kortárs Irodalmi Adattár
• Hernádi Gyula a PORT.hu-n (magyarul)
• Hernádi Gyula az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• SF-PORTAL : Asztrológiai diktatúra - Az elnökasszony
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Hernádi Gyula - G. Fábri Zsuzsa: 40 arc - 40 írás. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1984, 52. oldal
• Pósa Zoltán: Hernádi Gyula; Akadémiai, Bp., 1990 (Kortársaink)
• Gyurkovics Tibor: Hol vagy, Gyula? Hernádiádák; Kráter, Pomáz, 2005
• A legnagyobb botrány a halál. In memoriam Hernádi Gyula; szerk. Molnár Márton; Hamvas Intézet, Bp., 2007 (Sziget)
• Marx József: Hernádi Gyula és a film. Életrajzi esszé; Kortárs, Bp., 2007 (Kortárs film)
• Hernádi Kriszta: Kánonon túl. Aparegény; Alexandra, Pécs, 2008