Főmenü megnyitása

Herrmann Emil

bánya- és kohómérnök, selmecbányai professzor, 1840-1925

Herrmann Emil (Dognácskabánya (Bánság), 1840. november 13.Budapest, 1925. április 22.) bánya- és kohómérnök, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia professzora.

Herrmann Emil
Született 1840. november 13.
Dognácskabánya
Elhunyt 1925. április 22. (84 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Gyermekei Herrmann Miksa
Foglalkozása bányamérnök,
kohómérnök

Élete, munkásságaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányait 1856-ban a bécsi, majd 1857-től a pesti József nádor Műegyetemen folytatta, végül a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián fejezte be 1863-ban, ahol bányászatot és kohászatot tanult. Végzés után három évig a szélaknai gépészeti felügyelőségen dolgozott. 1866-tól kezdődően már az oktatásnak és a tudománynak szentelte életét. Először a leobeni bányászati akadémián volt tanársegéd a Bánya- és kohógéptani tanszéken, majd 1868-tól a Selmeci Akadémián oktatott ábrázoló geometriát és erdészeti erőműtant – ideiglenes tanársegédként. 1869 és 1872 között kinevezett tanársegéd volt a Matematika-mechanika-gépszerkezettan tanszéken, ahol az elsők között adott elő magyar nyelven. Ez egybevágott a főiskola törekvéseivel, mivel az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az akadémia magyar állami intézmény lett. 1884-től az akkor alakult Elemző erőműtani–Szilárdságtani tanszéket vezette, majd 1892-ben elvállalta az Általános és Vasgyári Géptan tanszék, a későbbi miskolci Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszék jogelődjének a vezetését. Ekkor már nemzetközi hírű tudós volt, nevezetes műve az 1879-ben megjelent Conpendium der mechanischen Wärmetheorie, továbbá a Technikai mechanika 1885-ből és az 1894-es Szilárdságtan. Hőelméleti értekezéseit a hazai szaklapokon kívül több külföldi szakfolyóirat is közölte. 1889-ben bányatanácsos, 1894-ben főbányatanácsos lett. A tanszék vezetésétől 1902-ben vált meg, ahol e tisztségében fia, Herrmann Miksa követte.

Jelentős elméleti és szakirodalmi munkásságot fejtett ki a gázok termodinamikája, a mechanika és a szilárdságtan területén. Fontos eredményekre jutott a hengersorok, a gőzgépek és a vízoszlopos gépek méretezése terén. A magyar nyelvű műszaki irodalom úttörője, amivel nagy hatással volt a magyar szaknyelvi irodalom kialakulására.

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Herrmann Emil témájú médiaállományokat.