Főmenü megnyitása

Hertelendy Kálmán

magyar honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja.

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Kálmán Rudolf (Zalaegerszeg, 1820. március 28.Lesencetomaj, Zala vármegye, 1875. november 18.) honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" ügyvezető elnöke.[1]

Hertelendy Kálmán
Hertelendy Kálmán zalai főispán.jpg
Született 1820. március 28.
Zalaegerszeg,
Elhunyt 1875. november 18. (55 évesen)
Lesencetomaj, Zala vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa nagymádi és várbogyai Bogyay Leontina (18301870)
SzüleiHertelendy Károly
Foglalkozása honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja,
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család címere.

ÉleteSzerkesztés

Az ősrégi dunántúli római katolikus nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család sarja. Édesapja, Hertelendy Károly, Deák Ferencnek volt a követtársa a pozsonyi országgyűlésen, édesanyja, nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883) volt. Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Mihály (1754-1810), szerémi követ, királyi tanácsos, és Naypár Júlia (1767-1847) voltak. Anyai nagyszülei nedeczei Nedeczky Rudolf (1763-1828), Baranya vármegyei főszolgabíró és nemes Stróbel Erzsébet (1772-1817) voltak. Apai nagyapjának a fivére, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (17641831), Zala vármegye táblabírája, alispánja, birtokos volt.

Hertelendy Kálmán jogot végzett, majd 1844. június 10.-e és 1847. június 14.-e között a zalaegerszegi járás alszolgabírájaként tevékenykedett boldogfai Farkas Imre (18111876) egerszegi főszolgabíró mellett.

A szabadságharcban 1848. szeptemberétől a Zala megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj, illetve november 10.-étől az előbbiből szervezett 47. honvédzászlóalj századosaként vett részt. Itt volt Buda visszafoglalásánál is; több visszaemlékezés szerint Buda 1849. május 21.-i bevételénél az ő lövése sebesítette meg halálosan Heinrich Hentzi vezérőrnagyot, a császári várparancsnokot. Jó barátságban volt a fiatal csáfordi Csillagh László (18241876), Szladovits Ferenc (1829-1878) és Püspöky Grácián (1817-1861) honvédekkel, akikkel együtt harcolt.[2]

Hentzi lövegeitől leégett már a pesti Duna-sor harminckét új háza, a Redut[3] az Angol Királynő Szálló, a Lipót-templom, a mázsaház és a Diána-fürdő. Végre május 20-ának éjjelén megkezdte Görgey a döntő támadást, mégpedig több ponton: így a Teleki-háznál, a fehérvári és bécsi kapunál és a Nádor-kertben. Hajnal volt, amikor Inkey, a 47. zászlóalj őrnagya, elsőnek hágott föl a bástyafalra. Nemsokára egészen a magyarok kezében volt a Vár, és minden oldalról vörös zsinóros, barna atillás honvédek nyomultak elő. A 47. zászlóalj kapitánya, Hertelendy Kálmán lőtte meg Heinrich Hentzit, és a zászlóalj egyik honvédje, lebesbényi Püspöky Gracián tűzte ki az első nemzeti zászlót, amiért jutalmul 1000 pengő forintot kapott. Azt az örömmámort nem tudta, és nem fogja tudni leírni toll soha!.
– Vay Sándor gróf: 'Régi nemes urak', 1909

A világosi fegyverletétel után közlegénynek sorozták be, majd váltságdíj megfizetése után kiszabadulhatott. 1850 október végén 500 forint ellenében azonban megváltotta magát a katonáskodástól. Ezután lesencetomaji birtokára vonult, ahol gazdálkodással foglalkozott. Hertelendy Kálmán jó barátságot ápolt Deák Ferenccel; a "Haza Bölcse" még Hertelendy Ferenc nevű gyermekének a keresztapja lett 1859-ben.

1869-ben Hertelendy Kálmánt megválasztották a zalaszentgróti kerület országgyűlési képviselőjének, majd 1872. október 3.-án Zala vármegye főispánjává nevezte ki az uralkodó; a tisztséget 1875. augusztus 15.-éig töltötte be amikor lemondott. 1875. november 18.-án hunyt el Lesencetomajon a családi kastélyban.

Síremléke a lesencetomaji temetőben található.[4]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Hertelendy Kálmán feleségül vette nagymádi és várbogyai Bogyay Leontina Oktávia Amália Elenóra Magdolna (*Zalahaláp, 1830. március 24.–†Lesencetomaj, 1870. november 9.) kisasszonyt,[5] várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (1803-1875), királyi kamarás, Zala megyefőnöke, és várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra (1808-1883) lányát. Bogyay Lajos, egyébként, jó közeli barátja volt Hertelendy Kálmán édesapjának, Hertelendy Károlynak. Hertelendy Kálmán és Bogyay Leontin házasságából született:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információkSzerkesztés

  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.


Elődje:
gr. Szapáry Géza
Zala vármegye főispánja
1872. október 3.1875. augusztus 15.
 
Utódja:
Ürményi József