Hervartó
Hervartó (szlovákul: Hervartov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
| Hervartó (Hervartov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1406 |
| Polgármester | Miroslav Mackanič |
| Irányítószám | 086 22 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 516 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 50 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Terület | 9,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 14′ 48″, k. h. 21° 12′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 48″, k. h. 21° 12′ 14″ | |
| Hervartó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hervartó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Bártfától 8 kilométerre délnyugatra, a Tapoly felső folyásától délre fekszik.
Története szerkesztés
A falut 1406-ban „Eberhardtuagasa” néven említik először, azonban már ennél korábban, a 14. században alapították Bártfáról érkezett német telepesek. 200 évig Bártfához tartozott. Lakói földművesek, pásztorok, erdei munkások voltak, később zsindelykészítéssel is foglalkoztak. A 17. és 18. században területén üveghuta is működött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HERVALTÓ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfától 3/4 mértföldnyire Richvaldnak filiája, réttye, legelője, erdeje elég van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hervaltó, tót falu, Sáros vmegyében, Richvaldhoz 1/2 órányira: 456 kath., 1 evang., 10 zsidó lak. Hegyes, sovány határ. Nagy erdők. F. u. b. Splényi örök. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 514 lakosából 513 szlovák volt.
2011-ben 497 lakosából 494 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus fatemploma 1593-ban épült tiszafából, faragott reneszánsz berendezése és 1665-ben készült festményei értékesek. Szűz Mária, Alexandriai Szent Katalin és Szent Borbála oltárai 1460 és 1470 között készültek.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
