Wikipédia

Herzl Tivadar

(1860–1904) zsidó származású osztrák-magyar író, politikus

Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Benjámín Zeév Hercl, izraeli angol átírással: Benyamin Zeev Hertzl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2. – Reichenau an der Rax, 1904. július 3.) zsidó származású osztrák–magyar író, politikus, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója

Herzl Tivadar
Theodor Herzl.jpg
Született בִּנְיָמִין זְאֵב הֶרְצֵל
1860. május 2.[1][2][3][4][5]
Pest
Elhunyt 1904. július 3. (44 évesen)[1][6][2][3][4]
Reichenau an der Rax
Állampolgársága
Házastársa Julie Naschauer (1868–1904)
Gyermekei Hans Herzl
SzüleiHerzl Jeannette
Foglalkozása
Tisztsége elnök (1897–1904, Zsidó Világkongresszus)
Iskolái Bécsi Egyetem (jogrendszer)
Kitüntetései Erzsébetváros díszpolgára (2017)
Halál okatüdőgyulladás
Sírhelye Herzl-hegy (1949–)
Herzl Tivadar aláírása
Herzl Tivadar aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Herzl Tivadar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉleteSzerkesztés

 
A gyermek Herzl szüleivel és nővérével

Herzl Tivadar Pesten született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van, a helyet a múzeum falán emléktábla jelzi. Apja, Herzl Jakab (1835–1902), sikeres üzletember, anyja, Diamant Jeannette (1836–1911) volt. Neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.

1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett.

Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) című értekezése, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban. Ebben javaslatot tett arra, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.

„ Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé … Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra … Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet … A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidó állam! … Az egész terv végtelenül egyszerű a maga alap-formájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni. ”
– Herzl Tivadar[7][8]

Az első cionista kongresszust, 1897-ben Herzl Tivadar szervezte, később annak elnökévé is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, s azok igent mondtak kezdeményezésére, és elfogadták őt vezetőnek. Vámbéry Ármin beprotezsálta II. Abdul-Hamid oszmán szultánhoz,[9] akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.

Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben, a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.

Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.

KépgalériaSzerkesztés

  • Herzl Tivadar kerékpárral

  • A Zsidó Állam című műve címlapja

  • Az általa tervezett zászló a zsidó állam számára („fehér alapon hét aranyszínű csillag”)

  • Herzl Tivadar emléktáblája a Dohány utcai zsinagóga falán

  • Herzl Palesztinába látogatásakor, 1898. október 26-án

  • Herzl Tivadar

  • Herzl Tivadar a bázeli Hotel Les Trois Rois szálloda balkonján, 1901-ben

EmlékezeteSzerkesztés

 
Herzl Tivadar emlékműve
  • Izrael állam 1948-as megalakulását követően holttestét Jeruzsálembe vitték, és a Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.
  • A Zsidó Állam Herzliya városa őrzi a nevét.
  • Fényképe ott látható az izraeli parlament, a kneszet üléstermében.
  • Budapesten, a Dohány utcai szülőházában ma a Zsidó Múzeum működik, falán ezt emléktábla jelzi.
  • A Dohány utcai zsinagógát a róla elnevezett park övezi.

MűveiSzerkesztés

  • Neues von der Venus. Lipcse, 1887 (beszélyek)
  • Buch der Narrheit. Berlin, 1888 (tárcák)

MagyarulSzerkesztés

  • Ősi föld – új hon. Regény; ford. Kohn Ottó; Schlesinger, Bp., 1916
  • Tivadar Herzl: A zsidóállam; ford. Blank Illés; Fekete, Máramarossziget, 1919
  • A zsidó-állam. A zsidó-kérdés modern megoldásának kísérlete; ford., előszó Schönfeld József; Jövőnk, Bp., 1919
  • Ősújország. Regény, ha akarjátok nem mese…; ford. Márkus Aladár; Magyar Zsidó Irodalmi Könyvkiadóvállalat, Bp., 1929 (hasonmásban: 1993)
  • Cionista írások; ford. G. Gerő László; Gondos Sándor, Bp., 1932 (Herzl könyvtár)
  • Herzl Tivadar naplójából. Az első konstantinápolyi út; ford. G. Gerő László; Fórum, Bp., 1933 (Herzl könyvtár)
  • A zsidó állam; ford. Szilágyi Dénes [Denis Silagi]; Zsidó Nemzet, Bp., 1941 (Spinoza-füzetek)
  • Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar írásaiból és beszédeiből; előszó, életrajz, jegyz. Gärtner Mose; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1942 (Javne könyvek)
  • Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar naplójából, cikkeiből, beszédeiből; 2. bőv. kiad.; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1944 (Javne könyvek)
  • Herzl Tivadar: A zsidó világgyarmat programja. Cion bölcseinek jegyzőkönyvei; ford., bev. Mónus Áron; Interseas Editions, Douglas, Isle of Man, 2008
  • A zsidó állam. A zsidókérdés modern megoldásának kísérlete; ford. Schönfeld József, újraford., szerk. Albert Tibor, tan. Borsányi Schmidt Ferenc; Szülőföld, Szombathely–Gencsapáti, 2015
  • Napló, 1895–1904. Válogatás; ford. Mesés Péter, Betlen János, szerk. Baczoni Dorottya; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Bp., 2022

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. ↑ Dr. Schönfeld József: A fordító előszava, regi.sofar.hu
  8. ↑ Oláh János: A magyar millennium és a Der Judenstaat
  9. ↑ Egy 19. századi Mission impossible-történet, hetek.hu

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herzl_Tivadar&oldid=25783907”