Óasszír és hettita ékjelek listája

(Hettita ékjelek listája szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 13.

Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján a hettita nyelvre alkalmazott ékírásos jelkészlet ismert, vagy feltételezett hangértékű szótagjelei találhatók. A determinatívumként, ideogrammaként használt, vagy ismeretlen hangértékű jeleket lásd a teljes listában. Az ékjelek csoportosítása is ennek – a második oszlopban közölt sorszámai – alapján történt. Borger az ékjeleket az „AŠ” (vízszintes jel) előfordulása és használata, a „DIŠ” (függőleges ékjel), a „GE23” (45°-ban elforgatott ékjel) és „U” (nagy ékjel) alapján rendezte csoportokba.

hettita ékírás
egy korai nyelvemlék
egy korai nyelvemlék
Típusszótagírás ékírás
Nyelvekhettita
Időszaki. e. 2. évezred
Állapotkihalt
Felmenő írásrendszereksumer
   akkád
    óbabiloni
Rokon írásrendszerekújasszír
Leszármazott írásrendszerekugariti, föníciai
Unicode-tartományU+12000 – U+12500
A Wikimédia Commons tartalmaz hettita ékírás témájú médiaállományokat.

Rövidítések:

  • MZL = Mesopotamisches Zeichenlexikon, Borger, 2004.
  • ŠL = P. Anton Deimel Šumerisches Lexikon, 1928.
  • aBZL = Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte sorszámai
  • HeZL = Hethitisches Zeichenlexikon
  • Æ = René Labat Akkád epigráfia, 1947.

A táblázatban csak a sumer és hettita átírás szerepel.

A hettita ékírás az óasszír ékírás közvetlen átvételével született. Körülbelül 600 jelet használtak, amelynek mintegy fele szótagjel, a másik fele pedig logogram vagy determinatívum. Az átírásban a szótagjeleket dőlt kisbetűvel, az akkád eredetű logogramokat dőlt nagybetűvel, a sumer eredetűeket álló nagybetűvel írjuk át. Az ismeretlen hangértékű szótagjeleket szintén az akkád vagy sumer eredet szerint hangzósítjuk.

Az átírás az adott szóban elfoglalt hely szerint változhat. Így például a sumer GI (𒄁 determinatívum helyzetben GI, az akkád eredetű qe3-ru-ub szóban , csakúgy mint a „közel” jelentésű elöljárószóban, hettita szótagjelként pedig -gi- vagy -ge-. A magyar folyószövegben alkalmazott magyaros átírásra vonatkozó érvényes irányelv a Wikipédia:Hettita nevek átírása. A jelformák az óasszír kereskedelmi dokumentumokban az eredeti sumer–akkád verziók kurzivált, helyenként egyszerűsített változatai. A hettiták néhány kivétellel ezeket változatlanul átvették, majd történelmük során néhány jel tovább változott, egyszerűsödött.

Az MZL sorszámai szerinti lista

szerkesztés

TAB (két AŠ)

szerkesztés

16 (három AŠ)

szerkesztés

GE23 (DIŠ-tenû)

szerkesztés

Funkció szerinti csoportosítás

szerkesztés

A hettiták többnyire szótagjelekként használták az óasszír írásjeleket. Egy szótagjel egyetlen szótagot jelenthet, ami nagyban megkönnyítette a hettita írnokok dolgát. A szótagjelek mellett azonban hagyományos értelmű sumer–akkád szójeleket és komplementumokat is alkalmaztak, de ezek ritkábban fordulnak elő.

Szótagjelek

szerkesztés

Mássalhangzó + magánhangzó

szerkesztés
  • Megjegyzés: A -ya- valójában nem szótagjel, hanem egy gyakran előforduló diftongus. Ennek hangtani eredetével maguk a hettiták is tisztában voltak, önálló írásjele nincs, az -i- + -a- összetétele. Hasonlóképpen a -wa- is diftongus (u+a), de erre volt önálló írásjel. A -wi5- hurri írásjel, csak a késői korban kezdték alkalmazni.

Magánhangzó + mássalhangzó

szerkesztés

Háromhangzós szótagjelek

szerkesztés
  • : ḫal 𒄬; ḫab/p 𒆸; ḫaš 𒋻; ḫad/t 𒉺 (=pa, PA „jogar”); 𒅆𒌨 ḫul (=ḪUL „gonosz”); ḫub/p 𒄽; ḫur 𒄯 (ḪUR=„vastag”, MUR „tüdő”), ḫum 𒈝
  • K/G: gal 𒃲 (=GAL „nagy”); kal/gal9 𒆗; kam/gám 𒄰 (=TU7 „leves”); k/gán 𒃷 (=GÁN „mező”); kab/p,gáb/p 𒆏 (=KAB „bal”); kar 𒋼𒀀 (=KAR „talál”); k/gàr 𒃼; k/gaš 𒁉 (=bi, KAŠ „sör”); k/gad/t 𒃰 (=GAD „ágynemű”); k/gaz 𒄤 (=GAZ „gyilkos”); kib/p; k/gir 𒄫; kiš 𒆧 (=KIŠ „világ”); kid/t9 𒃰 (=gad); kal 𒆗 (=KAL „erő”); kul 𒆰 (=KUL „utód”); kúl*gul 𒄢 (=GUL „törés”); k/gum 𒄣; kur 𒆳 (=KUR „föld”); kùr/gur 𒄥
  • L: lal 𒇲 (=LAL „köt”); lam 𒇴; lig/k 𒌨 (=ur); liš 𒇺 (=LIŠ „kanál”); luḫ 𒈛 (=LUḪ „miniszter”); lum 𒈝
  • M: maḫ 𒈤 (=MAḪ „nagy”); man 𒌋𒌋 (=MAN „20”); mar 𒈥; maš 𒈦 (=MAŠ „fél” (nem egész)); meš (=„90”) ; mil/mel 𒅖 (=); miš 𒈩 ; mur 𒄯 (=ḫur); mut 𒄷𒄭 (=MUD „vér”)
  • N: nam 𒉆 (=NAM „negyed”); nab/p 𒀮; nir 𒉪; niš (=man)
  • P/B: p/bal 𒁄; pár/bar 𒈦 (=maš); paš; pád/t,píd/t 𒁁; p/bíl 𒉋 (=GIBIL, BIL2 „új”); pir ; p/biš,pùš 𒄫 (=gir); p/bur
  • R: rad/t 𒋥; riš 𒊕 (=šag)
  • Š: šag/k 𒊕 (=SAG „fej”); šal 𒊩 (=MUNUS „asszony”, „nő”); šam 𒌑 (=ú); šàm ; šab/p 𒉺𒅁 (ŠAB, „zárópecsét”); šar 𒊬 (=SAR „növény”); šat (mat) 𒆳, šìp ; šir 𒋓 (=ŠIR „here”); šum 𒋳; šur 𒋩
  • T/D: t/daḫ/túḫ 𒈭; tág/k/dag/k 𒁖; t/dal 𒊑 (=ri); tám/dam 𒁮 (=DAM „feleség”); t/dan 𒆗 (=kal); tab/p/dáb/p 𒋰 (=TAB "2", LIMMU) ; tar 𒋻; t/dáš,t/diš 𒁹 vagy 𒐕 („1”) ; tàš 𒀾; tin/tén 𒁷; t/dim 𒁴; dir 𒁰 (=DARA2 „piros”) ; tir/ter 𒌁 (=TIR „erdő”) ; tíš; túl 𒇥; t/dum 𒌈; t/dub/p 𒁾 (=DUB „tábla”); túr/dur 𒄙 (=DUR „szalag”)
  • Z: zul 𒂄; zum 𒍮

Determinatívumok, logogramok

szerkesztés
 
A CTH#661 Bo 449-es töredéke. A rajta olvasható szöveg: (1) [na]m-ma-kán ḫar-ri-[... (2) a-aš-man ta-wa-na[... (3) a-aš-man mla-ba-ar[... (4) a-aš-man GAD-du-ši (5) a-aš-man mmu-ur[... (6) a-aš-man mpí[... A szövegben nevek vannak, az āšman a megistenülésre vonatkozó megjegyzés (a királyi család halott tagjai, akiknek áldozatot mutattak be). A nőknél az f determinatívumot nem használták, de a férfiaknál megvan az m. Az egyes jeleket a DIŠ-sel megegyező központozó jel választja el.
  • központozó jel az egyes szótagjelek elválasztására (nem mindig alkalmazták): 𒁹
  • m, diš („1”, DIŠ) 𒁹 vagy 𒐕, férfi személynév
  • DIDLI 𒀸 többes szám
  • DIDLI.ḪI.A 𒀸𒄭𒀀 többes szám
  • DINGIR, D, d 𒀭 istenség, DINGIRLIM, papi funkciójú személyre utaló determinatívum
  • DUG 𒂁 edény
  • DUMU 𒌉 gyermek (fiú, leány)
  • E2 𒂍 ház, templom
  • GAD 𒃰 ágynemű, ruha
  • GI 𒄀 cső, nád
  • GIŠ 𒄑 fa
  • GU4 𒄞 kutya, oroszlán
  • GUD 𒄞 sivatag, sivatagi állat, ökör, bika
  • ḪI.A 𒄭𒀀 többes szám
  • ḪUR.SAG 𒄯𒊕 hegy(ség)
  • ID2 𒀀𒇉 folyó
  • IM 𒅎 agyag
  • ITU 𒌚 hónap
  • KAM 𒄰 számok utótagja
  • ki 𒆠 egyes helynevek utótagja, általában nem determinatívumi helyzetben
  • KU6 𒄩 hal
  • KUR 𒆳 föld
  • KUŠ 𒋢 prém, rejtett
  • LU (ld. UDU)
  • LU2 𒇽 ember
  • MAŠ 𒈦 állatáldozat, jósjel
  • MEŠ 𒈨𒌍 többes szám
  • MEŠ.ḪI.A 𒈨𒌍𒄭𒀀 többes szám
  • MUL 𒀯 csillag (šittar)
  • MUNUS (f), 𒊩 asszony, női személynév
  • MUŠ 𒈲 kígyó
  • MUŠEN 𒄷 madár
  • NA4 𒉌
  • NINDA 𒃻 kenyér
  • PU2, TUL2 𒇥 forrás
  • ŠAḪ 𒋚 disznó
  • SAR 𒊬 növény
  • SI 𒋛 szarv
  • SIG1 𒋠 gyapjú
  • TU7 𒄰 leves
  • TUG2 𒌆 ruházat
  • U2 𒌑 növény
  • UDU 𒇻 bárány
  • UMBIN 𒌢 szabás, vágás típusának utótagja
  • URU 𒌷 város, település
  • URUDU 𒍐 réz
  • UZU 𒍜 hús

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés