Főmenü megnyitása

Hevesi Ákos (Kismarja, 1884. július 9.Chimillas, 1937. július 12.) gazdatiszt, a Forradalmi Kormányzótanács tagja.

Hevesi Ákos
Született 1884. július 9.
Kismarja
Elhunyt 1937. július 12. (53 évesen)
Chimillas
Nemzetisége magyar
Házastársa Wertheimer Hermina
SzüleiHevesi Vilmos, Wachsmann Lenke
Foglalkozása gazdatiszt, katonai parancsnok
Iskolái kolozsmonostori gazdasági főiskola

ÉleteSzerkesztés

Dr. Hevesi Vilmos (korábban Heck Bernát) orvos és Wachsmann Lenke fiaként született izraelita vallásúként, családjával 1889. augusztus 7-én áttért a református hitre.[1] A gimnázium elvégzése után a kolozsmonostori gazdasági főiskolára iratkozott be. Ennek befejezése után tanulmányútra ment Németországba, ahol szakmai ismeretszerzés mellett megismerkedett a szocialista eszmeáramlatokkal is. Visszatérte után gazdatisztként működött.[1] 1907-ben a nagyváradi törvényszék 2 év 6 hónap fegyházra ítélte halált okozó súlyos testi sértés vétsége miatt. 1909-ben belépett az MSZDP-be. 1916-ban behívták, s az olasz frontra került, összesen két évet szolgált. Az őszirózsás forradalom idején a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének csoporttitkára, 1919 elején belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, s bekapcsolódott a szövetkezeti agitációba: a Buza Barna-féle földreform-tervezet ellenében a termelőszövetkezetek létesítése mellett tette le voksát. 1919. februárjában Hamburger Jenő, mint földművelésügyi államtitkár őt bízta meg a téeszesítés tervének elkészítésével. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején tervei alapján kezdték meg a termelőszövetkezetek létesítést. Megbízták a Földművelésügyi Népbiztosság szövetkezeti osztályának irányításával, majd helyettes népbiztossá nevezték ki a Földművelésügyi Népbiztosságnál. 1919. április 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a balmazújvárosi születésű Wertheimer Hermina tejcsarnok kezelővel, Wertheimer Mór és Kohn Fanni lányával.[2] Belépett a Vörös Hadseregbe, s a II. hadtestnél szolgált. Később Székesfehérvár városparancsnokaként működött, illetve Fejér megye katonai biztosa lett. A bukás után 1919. augusztus 23-án délután letartóztatták. Több mint 4 pere volt, amelyekben felségsértéssel, lázadással, személyes szabadság megsértésével, zsarolással, izgatással és emberöléssel vádolták. A Budapesti Törvényszék 1920 szeptember havában 10 évi fegyházra ítélte, ám a fogolycsere-akciónak köszönhetően 1922-ben Szovjet-Oroszországba került. Itt először a Kominternben működött, majd a Paraszt Internacionálé agitációs és propagandaosztályának lett vezetője, később pedig a szervezet alelnökeként működött. Dolgozott a Nemzetközi Agrártudományi Intézetben is. 1929-ben Berlinbe ment, s 1933-ig itt élt. Ekkortájt könyvírással, cikkírással kereste meg kenyerét. Részt vett a spanyol polgárháborúban, egyes források szerint Neibung Pál,[3] más források szerint Tar Ákos[1] néven. Részt vett a katonák kiképzésében, a „Rákosi zászlóalj" megszervezésében, amelynek parancsnokaként is harcolt. Később a Nemzetközi Brigád magyar zászlóaljának parancsnoka lett, ám a huescai harcokban elesett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Varga Gyula: Egy falu az országban. Debrecen, 1978, 131-132. o.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. állami házassági akv. 1533/1919. folyószáma alatt
  3. Tetteikben élnek. Székesfehérvár, 1984, MSZMP Fejér megyei bizottsága.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A szocialista forradalomért (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1975.)
  • Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában (Budapest, 1959.)
  • Földes Péter: Madridi induló (Budapest, Móra Ferenc Kiadó, 1961.)
  • Csatári József: A spanyol barikádokon. (Egy magyar önkéntes visszaemlékezése. Budapest, Zrínyi Könyvkiadó, 1961.)
  • A munkásmozgalom Fejér megyei története 1919–1919. (Tanulmányok, Dokumentumok. Székesfehérvár, 1919.)
  • Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér megyei Bizottság Archívuma 49. fond. V.Gy./H.

Levéltári anyagokSzerkesztés

  • HU BFL - VII.5.c - 7140 - 1920
  • HU BFL - VII.18.d - 13/7496 - 1919
  • HU BFL - VII.18.d - 13/2397 - 1919
  • HU BFL - VII.18.d - 13/3849 - 1919
  • HU BFL - VII.18.d - 13/3383 - 1920