Hevesi János

(1861–1908) magyar pedagógus, tanító

Hevesi János, Jakkel (Aldebrő, 1861. június 21.Újpest, 1908. szeptember 13.)[1] polgári iskolai tanító és okleveles tornatanár, Sikor Margit férje, Hevesy Iván művészettörténész apja.

Hevesi János
SzületettJakkel János
1861. június 21.
Aldebrő
Elhunyt1908. szeptember 13. (47 évesen)
Újpest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSikor Margit (1887–1908)
GyermekeiHevesy Iván
Foglalkozásatanár
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Jakkal Antal és Majorosi Anna jómódú földműves szülők gyermeke. A gimnázium alsó osztályait Egerben a cisztercitáknál, az elemi tanítóképző tanfolyamait pedig Kalocsán végezte és 1879. júniusban tanítói oklevelet nyert. 1879-től 1884-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Kecelen volt tanító; 1884-től 1887-ig Budapesten a polgáriskolai tanítóképzőt végezte s júniusban a nyelv- és történettudományi szakcsoportból tanítói, a tornászatból pedig tanári oklevelet nyert.

1887. augusztusban a közoktatási miniszter a kapuvári (Sopron vármegye) állami polgári fiú- és leányiskolához nevezte ki. A tornát is oly sikerrel tanította, hogy az iskola 32 növendéke az 1895. május 30-án Győrött tartott kerületi ifjúsági tornaversenyen, a versenyző 17 iskola között, a harmadik versenydíjat: ezüst érmet és díszoklevelet vívott ki az intézet számára. A dunántúli közművelődési egyesület irodalmi szakosztálya, mely Rákosi Jenő elnöklete alatt 1894-ben megalakult, tagjává választotta.

 
Hevesi Jánosné Sikor Margit

1884-ben Jakkel családi nevét Hevesire változtatta.[2] 1887. október 29-én Győrött a belvárosi római katolikus plébánián[3] feleségül vette Sikor Margit írónőt.[4] Násznagyok voltak a menyasszony részéről Szilágyi Gáspár püspöki jószágigazgató, a vőlegény részéről Szabó Károly Sopron vármegyei királyi tanfelügyelő.[5]

1889. december 25-én Kapuváron, ahol addig hírlap nem volt, Rábaköz címmel társadalmi hetilapot alapított, mely lapnak öt és fél évig szerkesztője és kiadó-tulajdonosa volt. 1895 közepén egészségi okok miatt más iskolához szándékozván magát áthelyeztetni, a lap tulajdonjogát eladta és az a Kapuvárt 1893. január 1-jén megindított Csorna-Kapuvár és Vidéke című hetilappal Rábaközi Hirlap címen egyesült. A Rábaköz legnagyobb részét ő maga írta, cikkei különösen a Répce-szabályozás, gyermekmenedékház, artézi kút, mezőgazdaság, cukorrépatermelés, állattenyésztés, a kiscell-kapuvár-parndorfi vasútterv stb. kérdéseit tárgyalták; a lap tárcájában írt kisebb társadalmi ügyekről, 1891-ben a temesvári kiállításról és útirajzokat Zimony, Belgrád, vaskapu és Herkulesfürdőről sat. Halálát tüdővérzés okozta.

Cikkei a Kalocsai Néplapban (1885. Szegény diák utazása Budapesttől Keszthelyig), a Néptanítók Lapjában (1890. A szépirás tanítása a helyesirástanítás szolgálatában), a Dunántuli Közm. Egyesület Évkönyvében (1892. A Dunántuli kivándorlásról).

Jegyzetek szerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve az újpesti (Bp. IV. ker.) állami halotti akv. 735/1908. folyószáma alatt.
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 19228/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 9. oldal 13. sor
  3. Győr-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 33/1887. folyószám.
  4. Ország-Világ, 1887. november 5. / 4. szám, 730. old.
  5. Budapesti Hírlap, 1887. október 31 / 300. szám, 6. old.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés