A Hexabiblosz (magyarul Hatos könyv) a bizánci feudális jog egyik forrása, melyet a szaloniki jogász, Harmenopulosz, állított össze 1345-ben. Alapjául a Corpus Iuris Civilis görögre fordított változata, a Baszilika (újgörög Vasziliká) szolgált, amit a 9. századtól kezdve láttak el kommentárokkal.[1] A mű széles körben elterjedt a Bizánci Birodalom területén, alkalmazást nyert még a Bizánctól távol első Havasalföld és Moldova joggyakorlatában is. A XIV. századtól kezdve kéziratos másolatai nagy számban terjedtek birodalom szerte. A Hexabiblosz első középkori nyomtatott kiadása Dionysius Gothofredus nevéhez fűződik.[2] A hatása a 20. századig jelentős volt, Görögországban a polgári törvénykönyv 1940-es elfogadásáig a jog alapját képezte.[1]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Peter Stein: A római jog Európa történetében, Osiris, 2005, ISBN 963-389-766-1, 52. oldal
  2. Földi András és Hamza Gábor. A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, 132.. o. (2010) 

További információkSzerkesztés