Hidalmás
Hidalmás vagy Hídalmás (románul Hida, jiddisül הידאלמאש) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.
Hidalmás (Hida) | |||
A Hatfaludy-kúria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Szilágy | ||
Község | Hidalmás | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 457175 | ||
SIRUTA-kód | 141456 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1149 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 50 | ||
Népsűrűség | 12,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 252 m | ||
Terület | 92,17 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′ 42″, k. h. 23° 18′ 34″47.061743°N 23.309436°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 42″, k. h. 23° 18′ 34″47.061743°N 23.309436°E | |||
Hidalmás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidalmás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nevének eredete
szerkesztésNeve a híd és az almás szavak összetételéből való. Először 1298-ban Almas, majd 1333-ban de Pomerio és Hydalmas néven említették. A névadás alapja maradandónak bizonyult, ugyanis a falu még a 20. században is neves volt almatermesztéséről.
Földrajz
szerkesztésZilahtól 37 kilométerre délkeletre, Kolozsvártól 54 kilométerre északnyugatra, az Almás vize mellett fekszik.
Népesség
szerkesztésA népességszám változása
szerkesztésAz össznépesség csupán csekély ingadozást mutatott az elmúlt 160 évben. A 20. század közepéig emelkedett, azóta csökken.
Etnikai és vallási adatok
szerkesztésMagyar lakossága 1850-től 1910-ig folyamatosan emelkedett, amikorra majdnem azonos számú román és magyar anyanyelvű élt a településen. A második világháború után, valószínűleg részben elköltözések, részben a zsidóság elhurcolása miatt ugrásszerűen megcsappant.
- 1880-ban 1041 lakosából 609 volt román, 334 magyar és 74 német (jiddis) anyanyelvű; 551 ortodox, 222 zsidó, 173 református, 49 görög és 46 római katolikus vallású.
- 2002-ben 1102 lakosából 933 volt román, 119 cigány és 50 magyar nemzetiségű; 959 ortodox, 70 pünkösdi és 40 református vallású.
Története
szerkesztés1298-ban Szent Demeternek szentelt kőtemploma volt, ekkor birtokosa, Mikud bán az erdélyi püspökségnek kötötte le száz márkáért. A későbbiekben előbb Doboka, majd a 20. századig Kolozs vármegyéhez tartozott. Az 1850-es években és a 20. század elején is járási székhely volt. Legfőbb birtokosa a 17. század második felétől a Korda, a 19. században a Hatfaludy család. Lakossága inscriptio alapján mentességet élvezett a dézsma alól. Jósika Miklós mint „rongyos, piszkos erdélyi falu”-ra emlékszik rá 1823-ból.[1] Az 1820-as évek elején alakult meg zsidó hitközsége, amely 1825-től jesivát is fenntartott. Első zsinagógája 1850-ben épült, majd miután ez szűkké vált, 1910-ben újat építettek, amelyet az 1960-as években bontottak le. 1925 és 1944 között ismét működött jesivája, valamint az 1920-as években héber betűs nyomdája is.[2]
Magyar lakóit 1848 őszén az almásszentmihályi táborba hurcolták, és ott a vajdaházi tribunus papnak köszönhették megmenekülésüket. Határában a visszavonuló honvédsereg 1848. december 20-án győzelmet aratott a császáriak felett. 1849. január 7-én hatvan drági és vajdaházi román fegyveres gyűlt össze Hidalmáson Ioan Micle vezetésével, de miután lövöldöztek, lármáztak és a nemzetőrséget fenyegették, hazamentek. Grotenhjelm 1849. augusztus 24-én itt várta be Kazinczy Lajos döntését a fegyverletételről.
A 19. század második felében mezővárosias központi hellyé fejlődött, hetipiaccal és látogatott éves vásárokkal. 1867-ben gyógyszertárat,[3] 1873-ban állami iskolát alapítottak benne. 1900-ban megalakult a Hidalmás vidéki Takarékpénztár. 1926 és 1967 között hozzátartozott Bányika. 1944-ben a milványi románok felgyújtották a református egyház irattárát.[4]
Nevezetességek
szerkesztés- Az ortodox fatemplom 1717-ben épült. A bejárati ajtó hátuljára kitárt tenyereket faragtak.
- A Hatfaludy család egykori udvarházát Anton Ferdider tervei alapján 1809-ben építették, 18. századi alapokon.
- Református temploma 1882-ben épült, a régi templom helyén.
- A falu szélén, az út mellett áll a természeti erők által gomba alakúra formált, hat és fél méter magas, homokkő Ördögszikla.[5]
- Az erősen átalakított, 19. századi Morca-kúria, parkkal.
- A református egyház 1910-ben épült lelkészlakja. A faluban a Zilahi református egyházmegye működteti a Hidalmási Református Ifjúsági Központot, amely nyáron át szállóvendégeket is fogad.[6]
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1906-ban Schön Dezső izraeli magyar művelődéstörténész.
- Itt nyugszik Csoma Mária kolozsvári opera-énekesnő.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Jósika Miklós: Emlékirat. 4. köt. Pest, 1865, 24. o.
- ↑ Magyar zsidó lexikon és Randolph L. Braham – Tibori Szabó Zoltán (szerk.): A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Budapest, 2007
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 24. o.
- ↑ www.welcometoromania.ro
- ↑ www.welcometoromania.ro
- ↑ reformatuszilah.ro Archiválva 2013. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
Források
szerkesztés- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Egyed Ákos: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1998–1999
- Hangay Oktáv, Kolozsvármegye szelídebb területében. Erdély (Kolozsvár), XIX évfolyam, 2/1910.
További információk
szerkesztés- Hidalmás látnivalói (magyarul)
Galéria
szerkesztés-
Műszaki líceum,
volt járásbíróság -
Főtéri ház -
Községháza -
A református templom -
Csoma Mária sírja a helyi temetőben