Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális

műemlék templom (Hildesheim, Németország)

A hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális, más néven a hildesheimi dóm korai román stílusú műemlék templom Hildesheimban, Németország Alsó-Szászország tartományában. A Hildesheimi egyházmegye székesegyháza. 1985-ben a hildesheimi Szent Mihály-templommal együtt a világörökség részévé nyilvánították.

 Ez a székesegyház a Világörökség része 
Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális
világörökségi helyszín része
A katedrális északnyugati oldala
A katedrális északnyugati oldala
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeHildesheimi egyházmegye
VédőszentSzűz Mária
Építési adatok
Építése9. század
Stílusromán építészet
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító187bis-002
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III
Felvétel éve1985
TelepülésHildesheim
Elhelyezkedése
Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális (Németország)
Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális
Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 08′ 56″, k. h. 9° 56′ 50″Koordináták: é. sz. 52° 08′ 56″, k. h. 9° 56′ 50″
Térkép
A Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális weboldala
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A dómot Altfrid püspök idejében, 872-ben építették, majd a 11. század és 14. század között lényegesen átépítették és kibővítették. Az összes ezután következő építmény a régi alapokra épült.

A dómot körülvevő udvaron még ma is világosan látszik a Bernward von Hildesheim püspök idejéből származó dómvár szerkezete.

A második világháborúban a dóm majdnem teljesen elpusztult, de 1950 és 1960 között újra felépítették. Ennek során a korábbi barokk átépítéseket eltüntették, a dóm visszakapta eredeti korai román stílusát. A püspökség 2015-ös, 1200-éves jubileumára készülve átfogó restaurálást végeztek rajta.

Az ezeréves rózsatő szerkesztés

 
Az ezeréves rózsatő

A dóm nevezetessége az úgynevezett ezeréves rózsatő, amely az apszis külső falánál nő, a kerengő belső udvarán. A rózsa pontos korát nem lehet megállapítani; a rózsatőlegenda szerint 815-ből származik.

Úgy mesélik, hogy Jámbor Lajos vadászat közben az erdő közepén szentmisét hallgatott. Közben felakasztotta a magával hozott Mária-ereklyetartót egy vadrózsabokor ágára, amit a mise után már nem lehetett az ágról levenni. Ebből a jelből a császár arra következtetett, hogy itt és nem máshol kell megalapítania az Elze városába tervezett püspökséget, és Szűz Máriának kell szentelnie, mivel az ő jelképe a rózsa.

A mai rózsatő megléte legalább négyszáz évre visszamenőleg folyamatosan bizonyított.

A világháború alatt, 1945-ben repesz- és gyújtóbomba-találatok érték a dómot és az apszist a rózsatővel együtt. A rózsából a romok alatt csak egy elszenesedett csonk maradt, és azt lehetett hinni, hogy ezzel vége a híres rózsatőnek. A gyökere azonban sértetlen maradt és rövid időn belül új ágakat hajtott. Azóta a rózsafa ágait kis fémtáblákkal jelölik, azt az évet írva rá, amikor az ág kihajtott. A város lakossága az újrakezdés reményének tekintette a rózsatövet és azóta a rózsa a város jelképévé is vált. Úgy vélik, hogy a hildesheimi rózsatő a világ legrégebbi élő rózsája.

A dóm belseje és műkincsei szerkesztés

 
A Hezilo-csillár

Világhírűek a Bernward (9931022) idejéből származó bronzalkotások:

  • az 1015-ből származó Bernward-kapu, rajta bibliai jelenetekkel,
  • az 1020-ban készített Krisztus-oszlop, rajta Jézus cselekedeteivel.

További műkincsek:

A háború utáni korszakból említésre méltó a Mária-ablak, valamint az apszis mozaikja, amely a háborús pusztításra emlékeztet.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hildesheimer Dom című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés