Himalájai selyemfenyő

növényfaj

A himalájai selyemfenyő (Pinus wallichiana) a fenyőfélék családjának névadó tűnyalábos fenyő (Pinus) nemzetségében a selyemfenyők Strobus alnemzetség egyik faja. Európában gyakran ültetik parkokba, és néha erdészetileg is telepítik.

Himalájai selyemfenyő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Alcsalád: Pinoideae
Nemzetség: Tűnyalábos fenyő (Pinus)
Alnemzetség: Selyemfenyők Strobus
Fajcsoport: Quinquefoliae
Fajsor: Strobus
Faj: P. wallichiana
Tudományos név
Pinus wallichiana
A.B.Jacks.
Szinonimák
  • Pinus excelsa
  • Pinus griffithii
Változatok
  • P. wallichiana var. parva K.C.Sahni
  • P. wallichiana var. wallichiana
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Himalájai selyemfenyő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Himalájai selyemfenyő témájú médiaállományokat és Himalájai selyemfenyő témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Amint ezt magyar neve is jelzi, a Himalájában honos.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

A Himalájában 50, Európában 30 m magasra növő, nyitott kúp koronájú fa. Sötét hamuszürke vagy barna kérge sokáig sima és fényes marad, majd sekélyen berepedezik.

Ágai örvökben, vízszintesen nőnek. Kékes-hamvas, ezüstös árnyalatú, 15–20 cm hosszú, puha, csüngő, hosszú tűi ötösével nőnek. A fiatal vesszők simák, kopaszok.

14–25 cm hosszú, egyenes nyelű, általában csüngő, erősen gyantás, porzós tobozvirágzatai magányosak vagy csoportosak. A termős virágzatok párosan átellenben, hármas vagy ötös örvekben jelennek meg már a fiatal növényeken is, és a mutatós tobozok lehúzzák az ágvégeket. A 15–25 cm hosszú, banánszerűen hajlott, világoszöld, gyantafolyásos tobozok vége tompa. A fiatal tobozok zöldek, éretten világosbarnák.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

Más, gyorsan növő fenyőfélékhez hasonlóan fiatal korában fagyérzékeny, de idővel télállóvá válik. A téli napsütés is megviseli.

Víz- és páraigényes, a Kárpát-medencében nyáron öntözni kell. Érzékeny a száraz szélre. Szeles helyen törzse kard alakúra görbül, ágvégei lecsupaszodnak.

nedves környezetben gyorsabban nő. Az idősebb példányok helyigényesek.

A városi klímát meglehetősen rosszul tűri.

Rokon fajok szerkesztés

Képek szerkesztés

Források szerkesztés