Historia critica regum Hungariae

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 1.

A Historia critica regum Hungariae (azaz magyar nyersfordításban „A magyar királyok kritikai története”) Katona István XVIII. századi jezsuita szerzetes és történetíró rendkívül nagy terjedelmű latin nyelvű magyar történettudományi munkája, valószínűleg minden idők legnagyobb magyar történeti összefoglaló alkotása, terjedelme körülbelül 32.000 nyomtatott oldal.[1]

Historia critica regum Hungariae
Az első kötet címoldala
Az első kötet címoldala

SzerzőKatona István
Első kiadásának időpontja17791817
Nyelvlatin
Témakörmagyar történelem
Részei42 kötet
Kiadás
Magyar kiadásmáig nincs magyar nyelvű kiadása

Jellemzői

szerkesztés

A 42 kötetes alkotás Pesten, majd Budán, Vácott és Kalocsán került kinyomtatásra 1779 és 1817 között, a kézirat sajtó alá rendezése és kinyomtatása közel negyven esztendeig tartott. A szerző nem élte meg az utolsó kötetek megjelenését, mert 1811-ben közel 80 éves korában elhunyt. A mű igazi krónikás és okleveles forrásgyűjtemény, kísérve kritikai fejtegetésekkel és a vitás kérdések oknyomozó magyarázatával. Amit tudott a szerző, mindazt leírta; kútfői anyagáról és a nevezetesebb mozzanatokhoz fűződő irodalomról mindenütt gondosan beszámolt; igen sok részletkérdést sikeresen megoldott. Hét kötetében az Árpád-házi királyok, tizenkét kötetében a vegyesházi királyok, huszonhárom kötetében a habsburgházi királyok korát tárgyalta.

Katona István történeti munkájáról a XIX. század végi történész, Pauler Gyula így nyilatkozott: „E korszak — az Árpádok kora — földerítésére, problémáinak megoldására nálunk Katona óta vajmi kevés történt. Fessler követte Katonát; Szalay és Horváth Mihály nagyrészt Fessler nyomdokain járnak, legföljebb itt-ott szúrnak közbe egy-egy eseményt”.[2] Kortársa, Szinnyei József bibliográfus pedig így vélekedett a Historia Criticáról: „Bár a hazai történettudomány azóta óriási haladást tett és az álláspontot, melyet a XVIII. század írói elfoglaltak, rég túlszárnyalta, Katona műve mindig nélkülözhetetlen lesz a magyar történetíróra”.[3] Hóman Bálint, a Horthy-korszak történésze szerint: „Bár Katona kritika és judicium tekintetében Pray mögött maradt, hatás és hírnév tekintetében sikerrel versenyző vetélytársa volt. A XIX. század nagy szintétikusai — Fessler, Szalay és Horváth — elsősorban a Katona által publikált anyagra támaszkodva írták meg összefoglaló műveiket. Mint forráskiadvány ma is megbízhatóbb Fejér György kritikátlan és hibákkal teli Codex Diplomaticusánál”.[4]

Kötetbeosztása a következő volt:

Cím
Kötetszám
Kiadási év
Historia critica regum Hungariae stirpis Arpadianae, ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata 7 kötet 17791782
Historia regum stirpis mixtae 12 kötet 17881793
Historia regum sirpis Austriacae Budae 23 kötet 17941817
  1. https://www.arcanum.hu/hu/product/Katona/
  2. Századok. 1885. évf. 428. 1.
  3. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. köt. Budapest, 1897.
  4. Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története. Budapest, 1925.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés