Főmenü megnyitása

A Hochstetter-ősbéka (Leiopelma hochstetteri) a kétéltűek (Amphibia) osztályában, a békák (Anura) rendjében, azon belül az ősbékafélék (Leiopelmatidae) családjához tartozó egyik faj.

Infobox info icon.svg
Hochstetter-ősbéka
Hochstetters Frog on Moss.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Archaeobatrachia
Család: Ősbékafélék (Leiopelmatidae)
Nem: Leiopelma
Faj: L. hochstetteri
Tudományos név
Leiopelma hochstetteri
Fitzinger, 1861
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hochstetter-ősbéka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hochstetter-ősbéka témájú médiaállományokat és Hochstetter-ősbéka témájú kategóriát.

A faj a nevét Ferdinand von Hochstetter német geológusról kapta.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

Új-Zéland területén honos. A hegyi patakok közelében él.

MegjelenéseSzerkesztés

Ez a kisméretű, pusztán 5 cm-es béka csigolyáinak formája egyetlen ma élő kétéltűhöz sem hasonlítható, csak a megkövesedett maradványokból ismert. Emiatt feltételezik, hogy a Hochstetter-ősbéka az egyik ma élő legősibb békafaj.

Ezt a csigolyatípust amphyocoel néven ismerjük (elöl-hátul konkáv), ennek alapján az őslénytani rendszerek az Amphyocoelida alrendbe sorolják.

ÉletmódjaSzerkesztés

Idejének java részét a talajon, az aljnövényzetben tölti, a sziklák és korhadó fatönkök alatt rovarok után kutat.

SzaporodásaSzerkesztés

A többi békától eltérően, a Hochstetter-ősbéka átalakulása nem a vízben zajlik. Az ebihalak a kocsányos petetokban fejlődnek kisbékává. Amikor előjönnek a tokból, már csak megnyúlt farkuk emlékeztet átalakulásukra, bár a fejlődésnek ebben a fázisában tüdejük még nem teljesen fejlett. A hajszálerekkel sűrűn átszőtt farkuk bőrén keresztül jutnak a szükséges mennyiségű oxigénhez.

Természetvédelmi állapotaSzerkesztés

Az élőhelyének elvesztése fenyegeti és behurcolt patkányok megdézsmálják a faj élő egyedeit. Az IUCN vörös listája a sebezhető kategóriában sorolja.

ForrásokSzerkesztés