Hodász

magyarországi nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Hodász nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Hodász
Hodász vasútállomás
Hodász vasútállomás
Hodász címere
Hodász címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállás nagyközség
Polgármester Likvácsik Zsolt (független)[1]
Irányítószám 4334
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség3380 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség128,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hodász (Magyarország)
Hodász
Hodász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 10″, k. h. 22° 11′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 10″, k. h. 22° 11′ 58″
Hodász (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Hodász
Hodász
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Hodász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hodász témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A megye keleti részén, Nyírbátor és Mátészalka között található település. A környező települések közül Kántorjánosi 5, Nyírmeggyes 8, Őr 10 kilométer távolságra fekszik, a legközelebbi város a 13 kilométerre fekvő Mátészalka.

Közúton a település a 471-es főúton közelíthető meg. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 110-es számú Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonala és a 113-as számú Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, melyek közös itteni megállási pontja Hodász vasútállomás.

Nevének eredeteSzerkesztés

A Hodász név magyar eredetű, a falut egykor királyi hódvadászok, hódászok lakták. (Szab.Szatm.53., FNESz.)

A település másik neve Hetény volt. Ezt a középkor első századaiban használták a Hodász név mellett. A Hetény is magyar eredetű helynév. A vele kapcsolatos magyarázatok szerint: a Hetény helynevek elterjedése azt a látszatot kelti, hogy valamilyen szétszórt etnikumhoz köthető, tehát törzsnévi jellegű elnevezés. Mások puszta személynévi eredetűnek tartják.

TörténeteSzerkesztés

A falu neve a Váradi Regestrum-ban 1219-ben tűnik fel Hetény (Heten) néven. Megtelepülése a 10-11. században történt. Lakossága a korai középkorban az itteni gyepű nyilasaiból és a király hódászaiból állt. A környék sok kis élővízében élő hódok vadászata tehát a várispánság külön népelemének adott foglalkozást.

1272-ben V. István király e birtokot Álmos fia Kopasz Miklós János testvérével e birtokukról lemondanak, és Kántorjánosi István fiainak 40 márkáért átengedik. Így 1272-ben már az utóbbiak osztoznak tulajdonjogán, végül a szomszédos Jánosiak szerezték meg maguknak.

A középkorban a három faluból álló Kántor uradalomhoz tartozott.

Mint királyi népek között igen gyakran, Hodászon is Árpád-házi szent tisztelete élt: itt Szent Imre herceg-nek volt nagy kultusza. 1332-1336 között említik is a falu Szent Imre tiszteletére emelt templomát (Maksai 147).

Régi tulajdonosai a várispánság előkelőbbjei közül kerültek ki, akik külön adománylevél nélkül birtokolták a falut.

1416-ban Kántor Bálint fel akarta méretni határát Jánosi és Kisjánosi (Iklód) felől, de az Iklódy család tiltakozott ellene. 1419-ben a család egyik tagját, Istvánt egyházi átokkal sújtották, emiatt kénytelen volt birtokát elzálogosítani. Ártatlansága azonban kiderült, és az őt vádoló testvéreit marasztalták el. 1450-ben hodászi Kántor Luca megkapta az őt megillető leánynegyedet a hetényi pusztával együtt.

A 15. században birtokosai gyakran változtak.

1539-ben a Jánosi és Kántor családok új adományt kapnak a falura a királytól.

A későbbi századokban ismét több birtokos osztozott Hodász területén (Borovszky 78, 85.), de a helyi tehetősebb gazdák tulajdonába is egyre több föld jutott.

Egy feljegyzés szerint 1879. június 29-én sáskajárás pusztított Hodászon.

A 20. század első évtizedeiben a falu társadalmi és gazdasági életében nagy szerepet játszottak a helybeli zsidó családok. Boltokat nyitottak, kóservágóhidat létesítettek, kereskedői ide szállították a környéken felvásárolt borjúkat. Hodász 20. századi történetének legszomorúbb fejezete is a zsidósághoz kapcsolódik: 1944-ben negyven családot deportáltak a községből (Liszkay 43.).

Hodász 1945 után sokat fejlődött: több középület (üzlet, étterem, iskola, templom, Tüzép-telep) és új lakóház épült a területén. 1967-70 között kertészeti technikum kihelyezett osztálya működött a faluban. Lakói főleg mezőgazdaságból élnek, de sokan eljártak a faluból a közeli városba, Mátészalkára és a távoli városokba is dolgozni.

A falunak vasútja is van, itt vezet el a Mátészalka-Debrecen, illetve a Mátészalka-Nyíregyháza közötti vasútvonal. A környező falvakkal, és Mátészalkával is sűrű autóbuszjárat köti össze.

Hodász határában találhatóak Ruszka, Martoni , Radalf és Koppánytelke elpusztult középkori falvak helyei is.

RuszkaSzerkesztés

Ruszka neve 1357-ben tűnik fel, mint Radalf szomszédja (pr.Ruszka). Maksai szerint puszta, illetőleg telek a Jánosi-uradalom határában. 1454-ben Hodász és Parasznya közötti határjárásban is említik az egyik részét (Rwzkalapossa). Keleti szláv telepítésre valló földrajzi név. A ruska "orosz" szó vált falunévvé(Szab.Szatm.53.) Az elpusztult falu emlékét a határ északi részén fekvő Ruszka nevű dűlő őrzi.Bizonyára errefelé volt a hajdani település is. Borovszky Kántorjánosinál szól róla.

MartoniSzerkesztés

Martoni neve 1357-ben tűnik fel mint Radalf szomszédja Hodász és Ruszka között Martuny-ként írva.

Egy 1445-ös oklevél szerint pedig Hodász és (Kántor-) Jánosi határain belül feküdt. A falu a 14. századnál nem keletkezhetett sokkal korábban.

A nevét viselő, ismeretlen származású család birtokából mint puszta került a Vajaiak, Rohodiak és Kántorok kezére (Maksai 174). A Szab.Szatm. – bizonyára okleveles adatok alapján – úgy tartja, hogy a név olvasata bizonytalan: Martoni és Mártoni egyaránt lehet. A lakosság azonban a határ északnyugati szélén fekvő dűlőt ma is Martoni néven ismeri, így nyilvánvalóan ez volt a hajdan ezen a tájon fekvő falunak a neve is.

RadalfSzerkesztés

Hodász határában, vagy környékén kereshető Radalf falu helye is.

Neve 1272-ben Hodász határjárása során tűnik fel: nevét ekkor Rodolphi' alakban írják. Egy 1357 évi oklevél szerint Ruszkával, Martonival és Hodásszal határos.

Az egykori falut a beregi Macsolai család Radalf nevű tagja alapította a 13. században.

1279-ben már kialakult falu volt. Pusztulása a középkorban kezdődött, és a 15. század eleje után nincs róla több adatunk.

Lakói magyarok voltak. (Maksai 198.) – Puszta személynévből való településnév. (Szab.Szatm.71.) Az elpusztult falunak az élő névanyagban nincs nyoma.

KoppánytelkeSzerkesztés

A falu határában kereshető Koppánytelke helye is.

A telekhely neve 1411-ben tűnik fel Koppanteleke néven, amikor Zsigmond király többek között e birtokot is új adományként Jánosi Mihály fiainak, valamint Lóránt fia Istvánnak adja.

Egy 1445-ös oklevél szerint Hodász és Jánosi (ma Kántorjánosi) határain belül feküdt. – Egykori birtokosáról nevezték el.

A Koppány személynév a türk kapyan ~ kapan törzsnévvel azonos (Maksai 162, Szab.Szatm. 53.).

Az egykori falunak a mai névanyagban nincs nyoma. Borovszky Kántorjánosinál közli.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Sáfár János (MDF)[3]
  • 1994–1998: Ifj. Máthé Béla (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Máté Béla (KDNP)[5]
  • 2002–2005: Ifj. Máté Béla (független)[6]
  • 2005–2006: Nagy János (független)[7]
  • 2006–2010: Nagy János (független)[8]
  • 2010–2014: Nagy János (független)[9]
  • 2014–2019: Nagy János (független)[10]
  • 2019-től: Likvácsik Zsolt (független)[1]

A településen 2005. április 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[11]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 22,9% cigánynak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,1%, református 26,9%, görögkatolikus 37,8%, felekezeten kívüli 4,2% (12,3% nem válaszolt).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom: gótikus stílusban épült a 16. században
  • Kisnemesi kúria (Komoróczy-kúria)
  • Római katolikus templom, épült Csaba László tervei szerint 1973 körül
  • Görögkatolikus Cigánytemplom, épült Csanády Gábor tervei szerint 1995-ben
  • Görögkatolikus templom, épült Csanády Gábor tervei szerint 1997-ben

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Hodászi Pap Lukács (Hodász, 1555. – Debrecen, 1613. május 17.) - református püspök.
  • Czine Mihály (Nyírmeggyes, 1929. április 5. – Budapest, 1999. január 21.) Széchenyi-díjas (1994) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár itt töltötte gyermek- és ifjúkorát.
  • Sója Miklós (Timár 1912. május 18. – 1996. augusztus 19.) görögkatolikus pap.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Hodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ Hodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Hodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  6. ↑ Hodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  7. ↑ a b Hodász települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. április 24. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  8. ↑ Hodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  9. ↑ Hodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  10. ↑ Hodász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  11. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Hodász Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Maksay Ferenc: A középkori Szatmár vármegye

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hodász&oldid=23565794”