Főmenü megnyitása

Hohmann Judit (Bóly, 1957. augusztus 18. –) gyógyszerész, gyógynövénykutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A növényi másodlagos anyagcseretermékek izolálásának s szerkezetvizsgálatának neves kutatója. 2007-től a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének tanszékvezetője, 2012-2018 között az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.

Hohmann Judit
Hohmann Judit.jpg
Született 1957. augusztus 18. (62 éves)
Bóly
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gyógyszerész
Iskolái Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (–1980, gyógyszerészet)
Kitüntetései Akadémiai Díj (2011), Szebellédy László Emlékérem (2012),

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Hohmann Judit a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán kapott gyógyszerészi oklevelet 1980-ban, majd végzés után a SZOTE Gyógynövény- és Drogismereti Intézetének (mai nevén Farmakognóziai Intézet) munkatársa lett.[1] 1982-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett, 1995-ben lett a kémiai tudomány kandidátusa, 2003-ban habilitált "Gyógyszerészet" tudományágban. 2006-ban szerezte meg az MTA doktora fokozatot (értekezésének címe: Növényi diterpenoidok izolálása és szerkezetvizsgálata).[2] 2007-ben tanszékvezető egyetemi tanár kinevezést kapott. 2012-2018 között az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, megelőzően 6 évig dékánhelyettes volt.[3] 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[4]

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe biológiailag aktív növényi másodlagos anyagcseretermékek izolálása és szerkezetvizsgálata; gyógynövények hatáshordozó anyagainak felkutatása, azonosítása; növényi készítmények analitikai értékelése. Munkacsoportja farmakológiai szűrővizsgálati eredményekből, etnobotanikai ismeretekből és kemotaxonómiai adatokból kiindulva célzott növényi hatóanyagkutatást folytat a növényekben előforduló biológiailag aktív, a gyógyszerkutatás számára ígéretes vegyületek felkutatására. A vegyületek kinyerésére különféle extrakciós módszereket és a preparatív kromatográfia széles eszköztárát használják. A vegyületek szerkezetének meghatározására elsősorban NMR és tömegspektroszkópiát alkalmaznak. Ezidáig több mint 500 szekunder növényi anyagcsereterméket, köztük mintegy 200 új természetes vegyületet nyertek ki. A kapcsolódó hatástani kutatások számos esetben az izolált vegyületek magas farmakológiai aktivitását mutatták ki.

Fő kutatási területe a növényi diterpének vizsgálata, különös hangsúllyal az Euphorbiaceae család diterpénjeire és a Ranunculaceae fajok diterpén-alkaloidjaira. Mindkét növénycsalád számos fajával átfogó fitokémiai és farmakológiai vizsgálatot végzett, ennek eredményeként több, kiemelkedően hatásos új vegyületet azonosított. Ezek egyike az ingenol-mebutát, amelyet elsőként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének kutatói, Hohmann Judit és munkatársai mutatták ki 2000-ben a vézna kutyatejből (Euphorbia peplus),[5] abból a fajból, amelyet a gyógyszeripar is felhasznál a vegyület kinyerésére. A szegedi kutatók a vegyület erősen irritáló hatását is leírták, aminek szerepe lehetett abban, hogy a gyógyszeripar is felfigyelt potenciális jelentőségére, s gyógyszerré fejlesztették.[6] Az Euphorbia fajokkal a fitokémiai vizsgálatok a 1990-es évek közepén kezdődtek, az azóta eltelt időszakban 35 faj - köztük Kárpát-medencei, illetve Afrikában honos növények - fitokémiai szűrővizsgálatát végezték el. Az ezekből izolált, közel 120 vegyület 75%-a új természetes anyag.

Az Európai Növénykémiai Társaság vezetőségi tagja. 2005-2012 között a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke volt. Nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja (Planta Medica, Fitoterapia, Natural Product Communications, Natural Products in Cancer Prevention and Therapy, Pakistan Journal of Pharmaceutal Sciences).

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Munkásságát Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal (2000-2003), Mestertanári oklevéllel (2003), Akadémiai Díjjal (2011) és Szebellédy László Emlékéremmel (2012) ismerték el.

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Hohmann J, Molnár J, Rédei D, Evanics F, Forgo P, Kálmán A, Argay G, Szabó P. Discovery and biological evaluation of a new family of potent modulators of multidrug resistance: reversal of multidrug resistance of mouse lymphoma cells by new natural jatrophane diterpenoids isolated from Euphorbia species. JOURNAL OF MEDICINAL CHEMISTRY 45:(12) pp. 2425–2431. (2002)
  • Vasas Andrea, Hohmann Judit. Euphorbia Diterpenes: Isolation, Structure, Biological Activity, and Synthesis (2008–2012). CHEMICAL REVIEWS 114:(17) pp. 8579–8612. (2014)
  • Kovács A, Vasas A, Hohmann J. Natural phenanthrenes and their biological activity. PHYTOCHEMISTRY 69: pp. 1084–1110. (2008)
  • Csupor D, Wenzig EM, Zupko I, Wolkart K, Hohmann J, Bauer R. Qualitative and quantitative analysis of aconitine-type and lipo-alkaloids of Aconitum carmichaelii roots. JOURNAL OF CHROMATOGRAPHY A 1216:(11) pp. 2079–2086. (2009)
  • Hohmann J, Vasas A, Günther G, Máthé I, Evanics F, Dombi Gy, Jerkovich Gy. Macrocyclic diterpene polyesters of the jatrophane type from Euphorbia esula. JOURNAL OF NATURAL PRODUCTS 60: pp. 331–335. (1997)
  • Vasas A, Hohmann J. Xanthane sesquiterpenoids: structure, synthesis and biological activity. NATURAL PRODUCT REPORTS 28: pp. 824–842. (2011)
  • Hohmann J, Evanics F, Berta L, Bartok T. Diterpenoids from Euphorbia peplus. PLANTA MEDICA: NATURAL PRODUCTS AND MEDICINAL PLANT RESEARCH 66:(3) pp. 291–294. (2000)
  • Borcsa Botond, Widowitz Ute, Csupor Dezso, Forgo Peter, Bauer Rudolf, Hohmann Judit. Semisynthesis and pharmacological investigation of lipo-alkaloids prepared from aconitine. FITOTERAPIA 82:(3) pp. 365–368. (2011)

Közleményeinek teljes listája megtalálható a Magyar Tudományos Művek Tárában.[7]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés