Hollós László
Hollós László (1881-ig Schwarzkopf László[1]) (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940. február 16.)[2] magyar botanikus, mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Hollós”.
| Hollós László | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1859. június 18. Szekszárd |
| Elhunyt | 1940. február 16. (80 évesen) Szekszárd |
| Ismeretes mint | botanikus |
| Házastárs | Balogh Mária |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Budapesti Tudományegyetem (1883) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | botanika |
| Kutatási terület | mikológia |
| Tudományos fokozat | bölcsészdoktor (1892) |
| Munkahelyek | |
| Budapesti Tudományegyetem | tanársegéd (1890–91) |
| Akadémiai tagság | MTA levelező tag (1904) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós László témájú médiaállományokat. | |
Életútja szerkesztés
Hollós Alajos ügyvéd és Czieger Anna fia. 1878 és 1888 között előkelő családoknál nevelősködött. A fővárosi József Műegyetemen tanult, majd 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett kémia–fizika szakos tanári oklevelet. 1887-ben újból beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, hogy természetrajzi tárgyakat hallgasson. Az 1890/1891-es tanévben az Entz Géza vezette állattani tanszék tanársegédje lett. 1891-től Kecskeméten volt főreál-iskolai tanár. Bölcsészdoktori oklevelét 1892-ben szerezte meg növénytan, ásványtan és kémia szaktárgyakban. Lojka Hugó mellett botanikusként ő is részt vett Déchy Mór hatodik, 1898-as kaukázusi expedíciójában. Az itt végzett kutatási eredményeit Déchy Mór adta közre a nagyrészt Dagesztán hegyvidékéről írt útleírásaiban a velük együtt utazó Pap Károly geológus eredményeivel együtt.[3]
A különc ember hírében álló Hollós 1911-ben az iskolai szertárban elhelyezett gombagyűjtemény ürügyén konfliktusba keveredett főreál-iskolai felettesével, Kacsóh Pongráccal. Haragjában, csalódottságában munkáját odahagyva nyugalomba vonult, Európa-hírű gomba- és természettudományi gyűjteményét is megsemmisítette, és 1911 őszén visszaköltözött szülővárosába, Szekszárdra.
Munkássága szerkesztés
Pályája kezdetén a legkülönfélébb természetrajzi kérdésekkel foglalkozott. A botanika iránti elkötelezettséget egy felkérés hozta meg számára, amikor 1895-ben a millenniumi ünnepségekre kiadandó Kecskemét-monográfia természetrajzi fejezeteit bízták rá. Hollós feltérképezte a környék flóráját és geológiai viszonyait, s ezt követően figyelmét a gombák kutatására fordította. Legjelentősebb eredményeit is a mikológia területén érte el. Számos új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről: szűkebb pátriájában az 1910-es és 1930-as évek között közel 1400 gombafajt azonosított. Kutatásai eredményeként bebizonyosodott, hogy az Alföld homokos pusztáinak gombaflórája messze gazdagabb, mint korábban hitték. Értékesek a magyarországi föld alatti gombákról, a szarvasgombákról (Tuberaceae) és pöfeteggombákról (Gasteromycetes) szóló tanulmányai, 1903-as műve német fordításban is megjelent Lipcsében.
Szervezeti tagságai és elismerései szerkesztés
Tudományos eredményei elismeréseként 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Tiszteletére több gomba- és növényfajt neveztek el róla (például Hollosia vertesensis, Camarosporium hollosii, Disciseda hollosiana, Hypnum hollosianum, Leptospheria hollosii, Seimatosporium hollosii).
Főbb művei szerkesztés
- Adatok a Ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához, Kecskemét, 1892
- Új lycoperdon-fajok Magyarország gombaflórájában, in: Természettudományi Közlemények, 1898
- Új adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, Kecskemét, 1899
- Úti jegyzetek a Kaukázusból, Kecskemét, 1899
- Új adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, in: Természettudományi Közlemények, 1900
- Új Gasteromyceta fajok Magyarországból, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1901
- Magyarország Gasteromycetai: Gasteromycetes Hungariae, Budapest, 1903
- Magyarország földalatti gombái, in: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1905
- Újabb adatok Kecskemét vidékének flórájához, in: Botanikai Közlemények, 1911
- Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi: Fungi Hypogaei Hungariae, Budapest, 1911
- Tolna vármegye flórájához, in: Botanikai Közlemények, 1911
- Kecskemét vidékének gombái, Budapest, 1913
- Szekszárd vidékének gombái, Budapest, 1937
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52772/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 21. oldal 55. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a szekszárdi polgári halotti akv. 73/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ Erdélyi István: Magyarok Dagesztán földjén. Kalandozók (2014. május 20.) (Hozzáférés: 2022. november 30.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 733. o.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 392. o. ISBN 963-85433-5-3
- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 565. o. ISBN 963-9257-00-1
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 316. o. ISBN 963-547-414-8
