Hollósy István

magyar jogász, újságíró

Gertenyesi Hollósy István (Máramarossziget, 1853. szeptember 5. – Dugoselo, 1916. október 8.) jogi doktor, újságíró, főszolgabíró, városi tanácsos és helyettes polgármester.

Hollósy István
Született 1853. szeptember 5.
Máramarossziget
Elhunyt 1916. október 8. (63 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász

ÉletútjaSzerkesztés

Előkelő vagyonos örmény (Korbuly) család sarja, szülei Hollósy Simon és Mály Anna. A gimnázium alsó osztályait szülőhelyén, a felsőbbeket Szatmárt és Pesten a piaristáknál végezte. A jogtudományt az egyetemen hallgatta; 1876-ban azonban az utolsó év befejezte előtt, boldogtalan szerelem miatt (kedvese meghalt), elhagyta és hazájában három évig elzárkozva a külvilágtól, remete életet élt; egyedül az irodalomban és tanulmányaiban keresett vigasztalást. 1878-ban a Máramarosi Tárogatót alapította, melynek iránya a galíciai zsidó bevándorlás és az uzsora elleni akció volt, a lap 1880 végén szűnt meg. 1885-ben a Közérdek c. lapot indította meg, mely a közigazgatást, az erdőpusztítást ostorozta és emiatt párbaja, sajtópere volt, de fölmentették. 1890-ben fejezte be félbenhagyott tanulmányait és ekkor tette le a jog- és államtudományokból a doktorátust. Máramarosszigeten városi tanácsos és később helyettes polgármester is lett. 1908. augusztus 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a nála 15 évvel fiatalabb Klein Matildot, Klein Ármin és Kohn Róza leányát.[1]

Társadalmi, nevelési és közoktatási cikkeket írt a Máramarosba és a Máramarosi Lapokba.

MunkáiSzerkesztés

  • Csaba trogoediája. Drámai költemény. Bpest, 1876. (Névtelenűl.)
  • A jövő költészetének reformja. M.-Sziget, 1877–78. Két füzet.
  • Bukovinai csángók hazatelepítése ügyében. M.-Sziget, 1881. (Különnyomat a Máramarosból.)
  • Eszmék a népnevelés kérdésében. M.-Sziget, 1883.
  • A magyar vámok és közigazgatás államosítása, M.-Sziget, 1894.
  • A dákokról. M.-Sziget, 1894.
  • Magyar nemzeti kultura. M.-Sziget, 1895.

Kéziratban: a Kortesvilág c. népszinműve és egy terjedelmes bölcseleti munkája: Eszmék az igaz, jó és szép harmoniájáról.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001.
  • Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000