Hollai Hehs Ottó

Hollai Hehs Ottó, Hollai (1945-ig Hehs Ottó) (Budapest, 1933. április 10. –) publicista, közíró, színész, fizioterapeuta.

Hollai Hehs Ottó
Született	Hehs Ottó 1933. április 10. (91 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Mária (h. 1958  †1968) Anna 77 éves
Gyermekei	egy gyermek: Martha 48 éves
Szülei	Hehs Aladár Fodor Erzsébet
Foglalkozása	publicista, közíró, színész, fizioterapeuta
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollai Hehs Ottó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja

Anyja Fodor Erzsébet (1901–1998) Hajdú vármegyei földműves családból származott. Apja aradi polgári család sarja volt.

Nagyapja, id. Hehs Aladár mint laptulajdonos, a Trianonig szerkesztette a Monarchia magyar nyelvű, Hadsereg című katonai szakfolyóiratát. Apja, ifj. Hehs Aladár az első világháborúban saját apja lapjának haditudósítója volt, pályafutását újságíróként folytatta. A húszas évek végén feleségével és leánygyermekével Budapestre költöztek, Ottó fia már itt született.

Ifj. Hehs Aladár a harmincas évek elején aktívan részt vett egy németbarát, nemzetiszocialista, de ugyanakkor legitimista, (királyhű) politikában. 1932–33-ban pártot alapított Nemzetiszocialista Néppárt Legitimista Mozgalom név alatt. A pártnak nem volt jövője, de mint újságíró a jobboldalon maradt, a hungaristákkal, a Szálasi-féle radikális mozgalommal azonban nem értett egyet, bírálta őket. 1942-ben Nyilaskereszt-e a Magyarság útja? című politikai pamfletjében a válasz határozott nem volt. Talán ez az írás mentette meg később a halálbüntetéstől, amikor 1945-ben a GPU letartóztatta és átadta a magyar Államvédelmi Hatóságnak. 1946-ban, koncepciós perben mint háborús bűnöst 10 évre ítélték.

Életútja

Hehs Ottó elemi iskoláit Budapesten végezte el, és itt kezdte el a gimnáziumot. Budapest ostroma és apja letartóztatása után, édesanyjával, és nővérével Aradra menekült. Középiskoláit az ottani Katolikus Gimnáziumban (később Magyar Vegyes Liceum) fejezte be, de az utolsó két évről – politikai okokból – eltanácsolták a gimnáziumból, és csak magánúton tudott leérettségizni. 1947-ben harmadmagával a Törekvő Ifjúság című diáklapot szerkesztette, de a közben „felnövő” kommunista hatalom a lapot betiltotta.

1945–48 között, párhuzamosan középiskolai tanulmányaival, az Aradi Városi Színház gyermekszínésze, ahol nővére Hollai Edda néven színésznő volt, azóta használja ő is a Hollai előnevet. 1952-ben a bukaresti Filmművészeti Főiskolán felvételizett, de ezt követően letartóztatták, és 1955-ig politikai elítélt volt, büntetését a román gulág hírhedt börtöneiben ülte le. (Jilava, Duna–Fekete-tenger-csatorna, Nagyenyed. Oneşti stb.) Szabadulása után, ahogy ez szokás volt, a román államvédelem (Securitate) „közreműködésre” szólította fel, ami rehabilitációját egyengette volna. Hehs Ottó kategorikusan visszautasított minden együttműködést a kommunista hatalommal, és ezzel minden lehetőség, a kultúra területén való tevékenykedésre lezárult számára.

1956-ban ismét letartóztatták és magyar, fegyveres forradalmi csoport megszervezésével vádolták, de megfelelő bizonyítékok hiányában ejtették a vádat. A Securitate zsarolása és ellenőrzése azonban szigorú maradt. 1955–1974 között bábszínész, bútorgyári munkás, kisegítő tanár, alkalmi munkás, könyvelő volt. 1958-ban megnősült, felesége fiatalon, 1968-ban leukémiában meghalt. 1974-ben sikerült az NSZK-ba emigrálnia, ahol nyugdíjazásáig mint gyógymasszőr dolgozott. Második, szintén erdélyi származású feleségével már ott házasodott meg.

Kulturális és publicisztikai munkássága

Még a hatvanas, hetvenes években az aradi magyar művelődési életben igyekezett szerepet vállalni, kisebb nagyobb sikerrel. Irodalmi esteket rendezett, a helyi színházi csoport tagja volt. A Bukarestben megjelenő magyar nyelvű Művelődés folyóirat közölte néhány írását. A román Országos Rendezői Iroda (OSTA) versenyvizsgáján, még 1956-ban mint előadóművész működési engedélyt szerzett, de mint volt politikai elítéltnek semmi esélye nem volt a kultúra területén dolgozni. A román államvédelem állandó zaklatása miatt, hazatért volna Magyarországra, de honosítását visszautasították, akkor határozta el, hogy nyugatra emigrál. 1990-ben Németországból segélyakciókat szervezett Romániának és ismét írni kezdett. A nyolcvanas években, a müncheni Magyar Katolikus Misszió, és a Széchenyi Kőr keretében, előadásokon, irodalmi esteken szerepelt. Az utóbbi negyedszázadban több száz írása jelent meg. A Romániai Magyar Szónak, annak megszűnéséig; munkatársa volt, de írásait közölték kolozsvári Krónika, Szabadság, az aradi Nyugati Jelen és a pozsonyi Új Szó napilapok is. 1992 óta a Budapesten megjelenő Kapu folyóirat munkatársa, 2002 óta rovatvezetője) 1993-ban visszakapta magyar állampolgárságát, tagja a MÚOSZ-nak (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek (IFJ).

Ismertebb írásai

• Skizofrén világunk – Kapu (1992)
• Az írott szó ereje – Romániai Magyar Szó (1993)
• Egységben az erő – Kapu (1994)
• Az iszlám mint politikai tényező – Kapu (1995)
• Kultúráink összeférhetetlensége – Romániai Magyar Szó (1996)
• Tiszta vizet a NATO pohárba – Új Magyarország (1996)
• Parlamenti gondolatok a kommunista győzelemről – Új Magyarország (1996)
• A bizalmatlanság hálójában – Romániai Magyar Szó (1998)
• Hollywood a németek ellen – Kapu (1997)
• Politika és becsület – Napi Magyarország (1998)
• Mi lesz veled Európa? – Romániai Magyar Szó (1999)
• Veszélyes játék Európával – Kapu (2004)
• A hajó tele van, talán mégis elsüllyed? – Kapu (2005) (A változó Európa)
• Új pénz, itt a mennyország? – Kapu (2006)
• A haldokló Nyugat I–II. Kapu (2008)
• A pártról (pártokról) – nyugati szemmel – Szabadság (Kolozsvár, 2008)
• A haldokló Nyugat I–II. Kapu (2008)
• Jönnek a sárgák – Kapu (2008)
• Szétmarcangolt társadalom, Kapu (2009)
• Változó világhatalmi viszonyok – Kapu (2010)
• „Sírni szeretnék”- Új Szó – Pozsony (2010)
• Isten, természet és a szupertechnika – Kapu (2011)
• A román politika tévelygése Szabadság (Kolozsvár (2012)
• Európa generációs problémái (I–II.) – Kapu (2012)
• Emlékezzünk a kommunizmus bűneire és áldozataira – Szabadság (Kolozsvár, 2012)
• Nyugati szemmel pártokról és pártoskodásról Szabadság (Kolozsvár, 2012)
• Portugál szél – Krónika (Kolozsvár, 2013)
• Európa, lesznek e még víg esztendők – Kapu (2013)
• Emigrációs hangok: Vissza- és előre tekintve (I–II.) Nyugati Jelen (Arad, 2013)
• A magyar út – Szabadság (Kolozsvár, 2013)
• Szobrokat emelünk, aztán ledöntjük – Nyugati Jelen (Arad, 2013)
• Zsákutcában az Európa-politika – Kapu (2014)
• Az ukrán válság háttere (I–II.) Nyugati Jelen (Arad, 2014)
• Zavaros világpolitika – Kapu (2014)
• Világunk a politika béklyójában I–II. Nyugati Jelen (Arad, 2014)
• Van e megoldás korunk egyik legnagyobb problémájára? – Magyar Nemzet (2015)
• Néhány szó a populizmusról – Krónika (Kolozsvár, 2015)
• Mélyponton a román–magyar kapcsolat (I–II.) Nyugati Jelen (Arad, 2015)
• Keresztény civilizációnk védelmében – avagy a probléma igazi oldala – Krónika (2015)
• Az isteneszmény válsága (I-II.) Nyugati Jelen (Arad, 2015)
• Brüsszel árulása – Magyar Nemzet (2015)
• Modern kori titkos társaságok – Krónika (2015)
• Unalmas parolák helyett cselekvést – Magyar Nemzet (2015)
• Változik a világpolitika, változik életünk is? Nyugati Jelen (2016)
• A nagy változások éve – Kapu (2016)
• Geopolitika (I–II.) Nyugati Jelen (2016)
• A Soros jelenség és a nyitott társadalom – Krónika (2016)
• Egy erősödő jobboldal színrelépése Európában? – Kapu (2017)
• Európa népei többet érdemelnek – Nyugati Jelen (2017)
• Európai biztonságpolitika és a NATO – Krónika (2017)
• A lényegről ma sem beszélnek – Nyugati Jelen (2018)
• Forrófejű gondolatok – Kapu (2018)
• Ellentmondások világa (I–IV.) Nyugati Jelen (Arad, 2018)
• Szabadság után – Kapu (2019)
• A keresztény hit és az egyház Nyugati Jelen (Arad, 2019)
• Muszlim kancellár Németországban? – Krónika (2019)
• Templomok és temetők – Nyugati Jelen (2019)
• Válságba vezet az állandó növekedési hajsza – Krónika (2019)

Könyvei

• Skizofrén világunk. Kapu könyvek, Kalocsa, 1999 ISBN 9637706232
• Szent Istvántól Polgár Juditig. A magyar szellem 101 kiválósága. Magyar a Magyarért Alapítvány. Arad, 2004 ISBN 9737738195
• Nyitott Kapu . Heraldika. Budapest, 2013
• Betelt a pohár. Heraldika. Budapest, 2017 ISBN 9786155592065
• Egy új Európa reményében IJK Irodalmi Jelen Könyvek, 2022

Források

• Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk.: Bodrits István, Viczián János. Babits K., Szekszárd (1994) ISBN 9637806903
• Hollai Hehs Ottó életrajza a Heraldika Könyvkiadó oldalán (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
• Erdélyi magyar ki kicsoda. Nagyvárad: RMDSZ–BMC Kiadó. (2010) ISBN 978-973-00725-6-3