Főmenü megnyitása

Homérosz Egyesület

(Homeros Egyesület szócikkből átirányítva)

A Homérosz Egyesület (teljes nevén: Magyar Homoszexuálisok "Homérosz Lambda" Országos Egyesülete) az első magyarországi LMBT-szervezet, amelyet 1987 októberében hoztak létre. A szervezet működését 1988 tavaszán engedélyezték. Elsődleges célja a HIV-fertőzés megelőzése volt, de szervezett közösségi és kulturális programokat, bulikat, foglalkozott érdekképviselettel, beadványokat készített, valamint működtette az első budapesti hivatalos LMBT-szórakozóhelyet, a zártkörű klubként működő Lokált is. Az egyesület elnöke Romsauer Lajos volt, egészen a szervezet 1998-as megszűnéséig.

Homérosz Egyesület
Korábbi neve(i) Magyar Homoszexuálisok "Homérosz Lambda" Országos Egyesülete
Egyéb nevek HomEros
Alapítva
Megszűnt 1998. november 6.
Típus civil szervezet
Székhely Budapest (1148, Bátorkeszi utca 26.)
Vezető Romsauer Lajos
Kulcsemberek Láner László, Ambrus Péter

TörténeteSzerkesztés

Az első magyarországi LMBT szervezet története a nyolcvanas évek közepére tekint vissza. Az alapítók, Ambrus Péter szociológus ötlete alapján, 1985 végén kezdtek hozzá az egyesület létrehozásához. Hosszas tervezgetés után, 1987. október 27-én nyújtották be az alapítói szándéknyilatkozatot a Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz. A belső engedélyeztetési folyamatot nehezítette, hogy ekkor még nem volt a civil szervezetek működését szabályozó külön törvény. Későbbi sajtóértesülések alapján tudható, hogy a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetést követően, a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot nevezték meg felügyelőhatóságnak (felmerült a Hazafias Népfront is). A Homérosz Egyesület (teljes nevén: Magyar Homoszexuálisok "Homérosz Lambda" Országos Egyesülete) végül 1988. május 8-án alakult meg, azt tizenegy magánszemély hozta létre. Az egyesület elnöke Romsauer Lajos, főtitkára Ambrus Péter lett.[1]

A Homérosz Egyesület (más névváltozatokban: Homéros Egyesület, vagy HomEros) 1987/88-as megalakulásával az első magyarországi, sőt az első kelet-európai LMBT szervezetnek számít. Az egyesület évekig az egyetlen LMBT szervezetként működött Magyarországon. Később belőle vált ki a Mások újságot kiadó Lambda Budapest Baráti Társaság. Az egyesület elsősorban Budapesten működött. Tervezték több vidéki városban is klubok létrehozását, melyek közül a miskolci Homérosz-klub működött a leghosszabb ideig, 1992 januárjától, Flecker István vezetésével, s az egészségház egyik helyiségében rendezett közösségi programokat.[2] A kilencvenes évek közepétől egyre több LMBT szervezet jött létre, az LMBT közösségen belüli csoportok vagy bizonyos tevékenységek, interszekciók képviseletére. Mindezek járultak hozzá a Homérosz Egyesület tevékenységének lassú kiüresedéséhez. Az egyesület hivatalosan 1998. november 6-án szűnt meg.

CéljaiSzerkesztés

Az egyesület 1988. április 19-i dátummal ellátott első alapszabálya szerint céljuk egyrészt az AIDS elleni küzdelem és a HIV-fertőzöttek segítése volt, valamint a lakosság kb. 5%-át kitevő homoszexuálisoknak a lehetőségekhez képest minél teljesebb társadalmi integrációjának elősegítése.[3]

TevékenységeSzerkesztés

Tevékenysége a következő területekre terjedt ki:

  1. HIV/AIDS-megelőzés: ismeretterjesztő kiadványok terjesztése és szűrések szervezése, egészségügyi felvilágosító előadások tartása, a fertőzöttek segítése és érdekeik védelme, az AIDS-fóbia elleni küzdelem, házi gondozói tanfolyam, részvétel az AIDS-világnapi felvonulásokban.
  2. érdekvédelem: lobbitevékenység a közösség tagjait érintő fontosabb ügyekben, így például a fegyveres testületekben történő foglalkoztatás kérdésében, az újságokban megjelenő uszító cikkekkel vagy a homofób gyűlölet-bűncsekeményekkel kapcsolatban, alkotmánybírósági beadványok készítése és benyújtása, levél írása Straub F. Brunónak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács elnökének, az egyesületet ért sorozatos rendőri zaklatásokkal kapcsolatban.
  3. tanácsadás: egyéni tanácsadás, önsegítő csoport szervezése.
  4. szabadidős tevékenységek szervezése: nyelvtanfolyamok, angol nyelvű társalgókör (Oscar Wilde Klub néven), a Vörös Csillag Moziban tartott filmklubok, valamint bulik szervezése (előbb a MAHART-tól bérelt hajókon, később a Kertész utca 31. szám alatt 1989. február 18-án megnyitott Lokálban).
  5. újságkiadás: a rövid életű, két számot megért Homérosz című lap megjelentetése, 1991 nyarán.[4][5][6]

Nemzetközi és hazai kapcsolatokSzerkesztés

A Homérosz Egyesület hazai színtéren elsősorban a HIV/AIDS-megelőzés területén tevékeny állami és civil szervezetekkel működött együtt. Kapcsolatot tartott továbbá a később létrejött LMBT-szervezetekkel, és közösen is szerveztek programokat (mint például a Pink Pikniket). A Homérosz Egyesület tagja volt az európai LMBT szervezeteket tömörítő nemzetközi ernyőszervezetnek, az ILGA-Europe-nak, s az egyesület tagjai rendszeresen vettek részt a szervezet közgyűlésein, konferenciáin. Még a hivatalos megalakulás előtt, 1987. november 7-8-án, a Homérosz Egyesület szervezésében tartották titokban Budapesten az első kelet-európai LMBT-konferenciát, kelet-német, lengyel, csehszlovák, jugoszláv, osztrák és magyar aktivisták, valamint az ILGA főtitkára részvételével.

MédiamegjelenésekSzerkesztés

Az egyesületről, még megalakulása előtt beszámolt a magyar sajtó, sőt külföldi hírügynökségek is. Az MTI ún. Bizalmas tájékoztatójában 1988. január 18-án megírta, hogy "a homoszexuálisok hamarosan egyesületet alakítanak Magyarországon", május 5-én pedig az AP, a Reuter, az EFE és a dpa értesüléseire hivatkozva arról írtak, hogy még azon a héten megalakul az egyesület.[7] Az első magyarországi sajtómegjelenés, 1988. januárjában ismertette a tervezett egyesület céljait és az engedélyezés körüli kérdéseket.[8] A Homérosz Egyesület képviseletében, először 1988 februárjában, még inkognitóban, "Dr. X. ideggyógyász orvos"-ként nyilatkozott a sajtónak, a Délmagyarországnak Romsauer Lajos.[9] Aztán a várható megalakulásról cikkezett a sajtó.[10] Az egyesület elnöke még 1988-ban televíziós interjút is adott, az egyesület megalakulásával és a HIV terjedésével kapcsolatban.[11] A későbbiekben az egyesület elnöke, sőt Láner László titkár is rendszeresen nyilatkozott a sajtónak.[12]


ForrásokSzerkesztés

  1. Hanzli Péter. „"A rendszerváltás előtt titokként kellett megélni". Életútinterjúk meleg férfiakkal a hatvanas-nyolcvanas évekről”. Korall 17 (66), 157-159. o.  
  2. Hanzli Péter et al.. Meleg férfiak, hideg diktatúrák. Életútinterjúk, 191. o. (2015). ISBN 978-963-12-2689-8 
  3. Hanzli Péter. „"A rendszerváltás előtt titokként kellett megélni". Életútinterjúk meleg férfiakkal a hatvanas-nyolcvanas évekről”. Korall 17 (66), 159. o.  
  4. Hanzli Péter. „"A rendszerváltás előtt titokként kellett megélni". Életútinterjúk meleg férfiakkal a hatvanas-nyolcvanas évekről”. Korall 17 (66), 157-159. o.  
  5. Hanzli Péter et al.. Meleg férfiak, hideg diktatúrák. Életútinterjúk, 34-35. o. (2015). ISBN 978-963-12-2689-8 
  6. Takács Judit.. Meleg század. Adalékok a homoszexualitás 20. századi magyarországi társadalomtörténetéhez, 201-202. o. (2018). ISBN 978-963-468-040-6 
  7. Hanzli Péter. „"A rendszerváltás előtt titokként kellett megélni". Életútinterjúk meleg férfiakkal a hatvanas-nyolcvanas évekről”. Korall 17 (66), 159. o.  
  8. L. Légrády Eszter: Homoszexuálisok - országos egyesületben? Az elképzeléseket még finomítani kell, Magyar Hírlap, 1988. január 16., 7. o.
  9. L. Homoszexuálisok egyesülete. Várják az engedélyezést, Délmagyarország, 1988. február 10., 4. o.
  10. L. Lambda - Homérosz Egyesület. Az első közgyűlés, Magyar Hírlap, 1988. május 4., 4. o.
  11. Dr. Romsauer Lajos bejelenti a Homérosz megalakulását (1988)
  12. L. 168 Óra, 1992. január 14., Magyar Narancs, 1992. október 15., Griff 1994. augusztus 24.

Külső hivatkozásokSzerkesztés