Homoki tigriscápa

A homoki tigriscápa (Carcharias taurus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a tigriscápafélék (Odontaspididae) családjába tartozó faj. Nem tévesztendő össze a tigriscápával (Galeocerdo cuvier), amellyel nem áll közeli rokonságban.

Infobox info icon.svg
Homoki tigriscápa
Evolúciós időszak: Pliocén - jelen
Carcharias taurus.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Heringcápa-alakúak (Lamniformes)
Család: Tigriscápafélék (Odontaspididae)
Nem: Carcharias
Faj: C. taurus
Tudományos név
Carcharias taurus
Rafinesque, 1810
Szinonimák
  • Carcharias tricuspidatus Day, 1878
  • Eugomphodus griseus (Ayres, 1843)
  • Eugomphodus taurus (Rafinesque, 1810)
  • Eugomphodus tricuspidatus (Day, 1878)
  • Odontaspis platensis Lahille, 1928
  • Odontaspis taurus (Rafinesque, 1810)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Homoki tigriscápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homoki tigriscápa témájú médiaállományokat és Homoki tigriscápa témájú kategóriát.

Osztályozás és rokon fajokSzerkesztés

A homoki tigriscápát Constantine Rafinesque francia polihisztor írta le elsőként 1810-ben Charcharias taurus néven. A faj pontos besorolása azóta számos vita tárgyát képezte. 1837-ben a Trighlochis taurus nevet kapta,1838-ban pedig az Odontaspis nembe helyezték át. 1977-ben végül a faj visszakapta eredeti besorolását, ami napjainkig használatban van.

A faj a tigriscápafélék családjába tartozik. A család és a faj neve is megtévesztő, ugyanis nem áll közeli rokonságban a tigriscápával (Galeocerdo cuvier), amely a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozik. A tigriscápafélék családja még két recens fajt tartalmaz, ezek a fekete homoki tigriscápa (Odontaspis noronai) és kisfogú homoki tigriscápa (Odontaspis ferox).

ElőfordulásaSzerkesztés

Part menti vizek lakója, 200 méteres mélységnél nem hatol lejjebb. Mindhárom óceánban megtalálható, elsősorban a szubtrópusi és mérsékelt övi vizekben gyakori. Megtalálható az Egyesült Államok keleti partján, Dél-Amerikában Brazília és Argentína partjainál, a Földközi-tenger nyugati részén egészen az Adriai-tengerig, északnyugat-Afrika, a Kanári-szigetek, a Zöld-foki köztársaság és Dél-Afrika partvidékén. A Vörös-tengerben és az Arab-tengerben is észlelték. Továbbá előfordul kelet-Ázsiában Kína és Vietnám partjainál, illetve Ausztrália csaknem teljes partvidékén.

MegjelenéseSzerkesztés

A hímek átlagos testhossza 2,2-2,5 méter, a nőstények mérete eléri a 3,2 méteres hosszúságot is. Testsúlyuk legfeljebb 159 kilogramm. A fej erősen nyújtott, elhegyesedő, az orr (rostrum) lapított és kissé felfelé ível. A száj jóval az apró szemek mögé ér. A cápa teste zömök, a hátoldal szürkésbarna színű, a hasoldal fehéres. A kifejledt egyedek testén olykor vöröses pettyek láthatók. Albínó egyedekről is készültek feljegyzések. A hegyes, keskeny fogak több sorban helyezkednek el, az alsó állkapocsból feltűnően kiállnak. A farokúszó felső része jóval hosszabb az alsónál.

ÉletmódjaSzerkesztés

Éjszaka aktív, a nappalt part menti sekély vizekben, sziklák, zátonyok menedékében tölti. Éjjel indul vadászatra, az aljzathoz közel keresi halakból, rájákból, rákokból és puhatestűekből álló táplálékát. Gyakran zsákmányol más cápafajokat is. Lassan, lopakodva úszik, áldozatát észrevétlenül közelíti meg. A nagyobb halrajokra olykor csapatosan támadnak rá.

A homoki tigriscápa képes légköri levegőt nyelni, amely a gyomorban felhajtóerőt képez, így a cápa kevés erőfeszítéssel, hangtalanul tud úszni. Ezen a fajon kívül csak a rokon kisfogú homoki-tigriscápa (Odontaspis ferox) és fekete homoki-tigriscápa (Odontaspis noronhai) rendelkezik ezzel a képességgel.

A dél-afrikai és ausztráliai populációkra vándorló életmód jellemző: a telet melegebb vidéken töltik, nyyáron viszont a déli hideg vizekbe vonulnak.

SzaporodásaSzerkesztés

a cápák szaporodására az őszi periódusban kerül sor. A hímek az általuk kiválasztott nőstényt agresszívan védik a vetélytársaktól, figyelmét kisebb harapásokkal igyekeznek felkelteni. A párzás minössze néhány percig tart, eközben a hím a nőstény jobb mellúszójába kapaszkodik, ez általában jól látható sebhelyet hagy maga után. A párzást követően a pár különválik, a nőstény a szaporodási időszak alatt általában több hímmel is párosodik.

A nőstény két méhhel rendelkezik. A fajra méhen belüli kannibalizmus jellemző: a legnagyobb embriók körülbelül 10 centiméteres hosszúság elérése után felfalják fejletlenebb testvéreiket, amíg mindkét méhben csak egy-egy embrió marad. Ezután a méhben fejlődő terméketlen tojásokkal táplálkoznak. A teljes vemhességi időszak nyolc hónaptól akár egy évig is eltarthat, a kis cápák csaknem egyméteres hosszúsággal jönnek világra. A fiatalok meglehetősen lassan növekednek, a kétméteres hosszt a hímek 5-7, a nőstények 7-10 éves korukra érik el, ekkorra rendszerint ivaréretté is válnak. A nőstény csak minden második vagy harmadik évben párzik.

A homoki tigriscápa és az emberSzerkesztés

Mivel a part menti sekély vizeket kedveli, a homoki tigriscápa gyakran kerül az ember közelségébe. Viszonylag nagy mérete és hosszú, kiálló fogai félelmetes külsőt kölcsönöznek a cápának, emiatt sokan veszélyes állatnak gondolják. Valójában kifejezetten békés természetű, a tudomány nem tart számon egyetlen esetet sem, amely során ez a faj embert ölt volna. Legfeljebb önvédelemből, illetve a cápák etetése során véletlenül elkövetett harapásokról beszélhetünk.

A homoki tigriscápa impozáns mérete és békés természete miatt kedvelt az akváriumok és állatkertek körében. Megfelelően tágas mozgástér hiányában azonban a faj gyakran szenved el fejlődési rendellenességeket. Elsősorban a hátgerinc kóros meggörbülése gyakori, ami "púpos" megjelenést ad az állatnak.

Elsősorban a túlhalászás és a vizek szennyezése következtében állományai csökkenőben vannak. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a sebezhető kategóriába sorolja.

ForrásokSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sand tiger shark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.