Wikipédia

Homokkomárom

magyarországi község Zala vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 4.

Homokkomárom község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.

Homokkomárom
A kegytemplomról
A kegytemplomról
Homokkomárom címere
Homokkomárom címere		 Homokkomárom zászlaja
Homokkomárom zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterSingula Ferencné (független)[1]
Irányítószám8777
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség253 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 16° 54′ 57″46.503916°N 16.915727°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 16° 54′ 57″46.503916°N 16.915727°E
Homokkomárom (Zala vármegye)
Homokkomárom
Homokkomárom
Pozíció Zala vármegye térképén
Homokkomárom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokkomárom témájú médiaállományokat.

Fekvése

szerkesztés

A Zalai-dombságban fekszik, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén, a Principális-völgy peremén.

Viszonylag kiterjedt külterületekkel rendelkezik, ezek révén több környékbeli községgel is határos. A közvetlenül szomszédos települések: északon Magyarszerdahely, Magyarszentmiklós és Fűzvölgy, északkeleten Hosszúvölgy és Korpavár, keleten Palin (utóbbi kettő Nagykanizsa része), délkeleten Nagykanizsa, délen Sormás, nyugaton pedig Obornak (Eszteregnye része).

A legközelebbi város Nagykanizsa, közúton 13 kilométerre délkeletre.

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülés, szomszédainak jelentős száma ellenére közúton lényegében csak egy irányból érhető el, Hosszúvölgyön keresztül, a 74-es főútból Korpavártól nyugatra kiágazó 75 131-es számú mellékúton.

Története

szerkesztés

A falu első írásos említése 1293-ban kelt Kamar, Humukcamar alakban. Mai elnevezése 1741-től ismeretes. Az Árpád-házi királyok idejében királyi birtok volt. 1360-ban pálos szerzetesek telepedtek le ezen a helyen. A török megszállás alatt kolostoruk és templomuk teljesen elpusztult.

Schenkendorf József cs. k. ezredes a hitélet gyakorolhatósága érdekében egy fakápolnát építtetett a mai templom helyén, melyet 1702. szeptember 8-án szenteltek fel. Schenkendorf özvegyétől 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta az egész birtokot. Ő német családokkal telepítette azt be, és 1722-ben elkezdte a mai templom építését. A templom fő építtetője a báró Esch család volt, de annak teljes befejezésében, illetve felszerelésében gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora és Kanizsa ura is jelentős szerepet vállalt. Ő 1744-ben királyi adományként kapta meg Homokkomáromot és környékét.

A templom kegyképe 1722-ben, a jelenlegi templom alapjainak ásása közben került elő, a legenda szerint épségben az ott lévő hársfa gyökerei közül. A 40 cm × 60 cm-es nagyságú, a 17. századból származó képet, mely a kis Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolja, csodatevő képként tisztelték a 18. században. A képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött előbbi helyére. Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor, talán 1744-ben a fő oltárra (melyet a hársfa helyére építettek), és azóta is ott van.

Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Koptik Odó egykori celldömölki apát közbenjárására Homokkomáromnak 1751-ben. Az ereklyét először Nagykanizsára vitték, majd onnan pünkösd harmadnapján, június 2-án a jelenlegi helyére díszes körmenetben.

A templom külső és belső felújítására 1938-ban került sor Batthyány-Strattmann László kegyúr költségén. 1990 márciusában érkezett a Nyolc Boldogság katolikus közösség az üres kolostorépületbe Szendi József püspök meghívására.

A falu 1992-ben Szent Orbán-szobrot állított a szőlőhegy védőszentjének tiszteletére.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Klein József (független)[3]
  • 1994–1998: Klein József (független)[4]
  • 1998–2002: Strausz Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Papné Szabó Mónika (független)[6]
  • 2006–2010: Bodó Tamás István (független)[7]
  • 2010–2014: Bodó Tamás István (független)[8]
  • 2014–2016: Bodó Tamás István (független)[9]
  • 2016–2019: Singula Ferencné (független)[10]
  • 2019–2024: Singula Ferencné (független)[11]
  • 2024– : Singula Ferencné (független)[1]

A településen 2016. május 29-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

A településen polgárőrség működik.[13]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
193
167
161
193
243
248
253
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 3,42%, német 5,13%. A lakosok 73,78%-a római katolikusnak, 5,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,55% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 80,7%-a vallotta magát magyarnak, 11,5% németnek, 1,2% románnak, 0,4% bolgárnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 4,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A templom engesztelő napja minden hónap 13-án rendszeresen nagy tömegeket vonz nemcsak Magyarországról, de a határokon túlról is. Búcsúk: pünkösd, Kisboldogasszony (szept. 8.), és Szent Félix napján (július 10).
  • A templom mellett áll a Nyolc Boldogság Közösség kolostora, ahová egész évben érkeznek zarándokok.
  • A falun keresztülhalad a Kéktúra útvonala.
  • A Balatonmelléke Borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete található itt.

Ismert emberek

szerkesztés

Képek

szerkesztés
  •  
    A templom
  •  
    Homokkomárom légi felvételen
  •  
    A templom
  •  
    A templom belső tere

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. ↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. ↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ a b Homokkomárom települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 29. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. ↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Homokkomárom Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Homokkomárom&oldid=27786298”