Főmenü megnyitása

Homoródalmás (románul Merești, korábban Poiana Mărului) falu Romániában, Hargita megyében, Homoródalmás község központja. Az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb községe.

Homoródalmás (Merești)
Unitárius templom
Unitárius templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rang községközpont
Irányítószám 537195
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85065
Népesség
Népesség1339 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1305 (2011)[2]
Népsűrűség11,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság558 m
Terület112,25 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Homoródalmás (Románia)
Homoródalmás
Homoródalmás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 13′ 59″, k. h. 25° 27′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 59″, k. h. 25° 27′ 21″

FekvéseSzerkesztés

 
Homoródalmás és a Nagy-Mál

Székelyudvarhelytől 23 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve alapján egykor vadalmában gazdag terület lehetett.

TörténeteSzerkesztés

A falu hét kis községből: Almás, Benczőfalva, Czikefalva, Kakod, Varjas, Ipacs és Benes falvakból alakult ki valószínűleg már a 13. század elején. 1332-ben említik először. A faluban több nemesi család lakott az évszázadok során. Köztük néhányan: a lófő homoródalmási Rigó család, a homoródalmási Baczó család, a homoródalmási Gothárd család, a homoródalmási Barra család, a homoródalmási Szabó család, a homoródalmási Kovács család, a homoródalmási Mihály család, a homoródalmási Jakab család, a homoródalmási Donáth család, a homoródalmási Kadácsi család, a homoródalmási Sándor család, és a homoródalmási Orbán család található. 1762-ben a falu megtagadja a katonai szolgálatot, ezért megtorlásul az Atlhan lovasezred egy századát szállásolják be ide. A falu a 19. században híres bútorfestő központ volt. 1910-ben 2381 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1527 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.

LátnivalókSzerkesztés

  • A Vargyas-szurdoktól keletre a Kőmező területén román kori kápolna romjai láthatók, a kápolna valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, falait 1930-ban magasították, de az építés abbamaradt. Orbán Balázs az egykori Varjas falu templomát látta benne.
  • Unitárius temploma 1786 és 1793 között épült késő barokk stílusban, 15. századi templomát 1693-ban bontották le a második templom építésekor, melyet 1789-ben bontottak le, a falutól délnyugatra állott.
  • A régi templom dombján Orbán Balázs szerint a középkori Cike falu állott.
  • Római katolikus temploma 1892-ben épült.
  • 1902-ben épített görögkatolikus templomát 1938-ban lebontották, hogy újat építsenek, de az építés 1940-ben abbamaradt.
  • A falutól keletre fekszik a Vargyas-patak festői szurdokvölgye, ahol számos barlang is található. A legnagyobb, 1500 m hosszú barlang Orbán Balázs nevét viseli. A barlang az ősember lakóhelye, később a falu lakóinak erődített menedékhelye volt.
  • A falutól nyugatra emelkedő Várhegyen földsáncok nyomai látszanak.

Borvízforrások és népi fürdőkSzerkesztés

Ismert emberekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés