Honda RA271
A Honda RA271 egy korábbi Formula–1-es autó, melyet a Honda épített az 1964-es szezonra. A volánnál pedig az amerikai sportkocsi specialista, Ronnie Bucknum foglalhatott helyett.[1] A Honda első Formula–1-es versenyautója az RA271-es azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így az autó mérlege három futamon két kiesés és egy 13. hely volt csupán.
| Honda RA271 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Honda Motor Co., Ltd. |
| Előző | RA270 |
| Következő | RA272 |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | alumínium szerkezetű, csöves hátsó segédváz |
| Első felfüggesztés | kettős keresztlengőkaros, spirálrugóval egybeépített lengéscsillapító |
| Hátsó felfüggesztés | Mint az előző |
| Motor | Honda 1,495 cc (91.2 cu in) 60° V12 szívómotor, középmotoros |
| Váltó | Honda 6 fokozatú kézi váltó |
| Tömeg | 525 kg |
| Üzemanyag | BP |
| Gumik | Dunlop |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) |  Honda R & D Co. |
| Pilóták | 13.  Ronnie Bucknum |
| Első verseny |  1964-es Formula–1 német nagydíj |
| Utolsó verseny | 1964-es Formula–1 amerikai nagydíj |
| Futott versenyek | 3 |
| Győzelmek | 0 |
| Dobogós helyezések | 0 |
| Edzéselsőségek | 0 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
Előzmények szerkesztés
A Honda első versenyeit nem négy, hanem két keréken vívta. Miután az Isle of Man TT versenyen és más futamokon elért sikereivel a márka jó hírnévre tett szert, mint világszínvonalú motorkerékpár-gyártó, a Honda lelkesen látott hozzá személyautó-technológiáinak továbbfejlesztéséhez az élsportban, s ezért már a 60-as évek elején tudatosan készült a Formula–1-es szereplésre.[2]
Az izgalmas projekt 1963-ban kezdett alakot ölteni, amikor év végére a Honda 1,5 literes RA270E kísérleti motorját saját fejlesztésű acélcső térvázra építette rá. Ezt az alvázat kizárólag tesztelési célokra építették, mivel egy szerződés értelmében a motort a Lotus-csapat használta a következő szezonban. Ám 1964 februárjában a brit csapat kilépett a projektből, s így a Hondának vagy el kellett volna halasztania belépését a Formula–1-be, vagy saját csapatot létrehozva indítani saját motorját és versenyautóját.
Tervezés szerkesztés
A Lotus távozása után és a kezdeti haladástól felbátorodva a Honda vállalta a hatalmas kihívást, s úgy döntött, hogy benevez a versenysorozatba. A gyorsan közeledő szezonkezdetre új, RA271E jelű motort készítettek, amely teljesen új, alumínium panelekből készült önhordó kocsiszekrénybe került.[3] Bizonyítva a cég eredeti ötletességét a V12-es motort keresztben építették be.
A RA271-es motorja nagyon innovatív volt és az jórészt a motorkerékpár versenyzés során kifejlesztett technológiáikra épült. A japán mérnökök egy radikális, 1500 köbcentiméteres szívómotort fejlesztettek. A Honda 1495 köbcentis szívómotorja ugyanis egy 60 fokos hengerszögű V12-es motor volt, tűgörgős főtengelycsapágyakkal, amit szokatlan módon a vezető vállai mögött keresztirányban építettek be az autóba, amihez a Honda egy 6 sebességes váltót is tervezett.[4]
A motor dugattyúinak furata 58.1 milliméter, míg annak lökete 47.0 milliméter volt, hengerenként négy szeleppel és két felülfekvő vezérműtengellyel. A V12-es motorjuk pedig végül 11 500-as fordulatszám mellett 220 lóerőre volt képes. Sőt a kis Honda motor még a 14 000-es percenkénti fordulatszám elérésére is biztonsággal képes volt. A Honda mérnökei a motoron kezdetben 12 darab, hengerenként egy Keihin karburátort használtak, majd kicsit később a karburátorokat egy befecskendező rendszer váltotta fel.
Szezon szerkesztés
Az első Honda Formula–1-es versenyautó a félelmetes, 22 kilométeres Nürburgringen mutatkozott be augusztusban Ronnie Bucknummal a volánja mögött. A RA271-es körönként jött a bokszba, állandóan baj volt vele. Bucknum végül csak azért állhatott rajthoz, mert a szervezők biztosítottak számara egy extra edzéslehetőséget, és csak ekkor sikerült teljesítenie az indulás feltételéül szolgáló öt tréningkört.[5] A fiatal amerikai az első tíz között autózott, amikor a megrongálódott felfüggesztés miatt kiállni kényszerült. A fiatal amerikai sértetlenül megúszta, az autó nem. A japánok ki is hagytak az Osztrák Nagydíjat, mert nem sikerült összerakni időre az autót. Egy hónappal később az Olasz nagydíjon Bucknum ismét megmutatta, hogy milyen nagy potenciál van az RA271-ben, mert a híres monzai versenypályán az ötödik helyről kényszerült feladni a versenyt túlmelegedés és fékproblémák miatt.[6] Az Amerikai Nagydíjon sem sikerült célba érnie.
Következmények szerkesztés
Az 1964-ben futott első három Nagydíj tapasztalataiból okulva a Honda mérnökei keményen dolgoztak a szezon szünetében, hogy ellensúlyozzák a négy keréken zajló versenyek tapasztalatainak hiányát. A csapat sikert akart kovácsolni a modern RA271 motor potenciális előnyeiből, hiszen a motor legnagyobb teljesítménye 230 lóerő volt, vagyis több mint tíz százalékkal volt erősebb riválisainál.
Teljes Formula–1-es eredménylistája szerkesztés
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
| Év | Konstruktőr | Motor | Gumi | Versenyzői | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | Pont | WCC |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1964 | Honda R & D Company | Honda V12 | D | MON | NED | BEL | FRA | GBR | GER | AUT | ITA | USA | MEX | 0 | NC | |
| Ronnie Bucknum
|
WD | 13 | Ki | Ki |
Galéria szerkesztés
-
A Honda RA271 a Honda kiállításon. -
A Honda RA271 a Honda kiállításon. -
A Honda RA271 a Honda kiállításon. -
A Honda RA271 a Honda kiállításon. -
A Honda RA271 a Honda kiállításon. -
A Honda RA271 a Honda kiállításon. -
Ronnie Bucknum a Honda RA271 volánja mögött.
.jpg)
Források szerkesztés
- ↑ Ronnie BUCKNUM - Grands Prix started. StatsF1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
- ↑ „Honda F1 történelem I.”, 2008. december 8.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- ↑ „Honda F1 történelem (1963-1968).”, 2014. április 19. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- ↑ „A Honda első F1-es motorja”, 2013. május 18. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- ↑ Belgium 1964 - Result. StatsF1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
- ↑ Italy 1964 - Lap by lap. StatsF1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
Külső hivatkozások szerkesztés
