Főmenü megnyitása

A Honvédelmi Tanács Magyarországon rendkívüli állapotban létrehozandó állami szerv.

ElőzményekSzerkesztés

A Honvédelmi Tanácsról a Magyar Köztársaság Alkotmányának 19/B. §-a rendelkezett. Ezek szerint:

  • (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt
  • a) a Magyar Honvédség országon belüli, vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,
  • b) a külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,
  • c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
  • (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.
  • (3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:
  • a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,
  • b) a köztársasági elnök jogait,
  • c) a Kormány jogait.
  • (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.
  • (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A hatályos szabályozás Magyarország AlaptörvényébenSzerkesztés

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok[1] szerint hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén az Országgyűlés kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre.[2]A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.[3] A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.[4]

A rendkívüli állapotról szóló 49. cikk szerint a Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar főnöke.[5] A Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyűlés által rá átruházott jogokat.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 48. cikk
  2. 1. bek.
  3. 3. bek.
  4. 8. bek.
  5. 49. cikk (1) bek.
  6. 49. cikk (2) a)

ForrásokSzerkesztés

  • A Magyar Népköztársaság Alkotmánya (19/B. §)
  • A Magyar Köztársaság Alkotmánya
  • Magyarország Alaptörvénye
  • 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről