Wikipédia

Szigetmonostor

magyarországi község Pest vármegyében
(Horány szócikkből átirányítva)

Szigetmonostor község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Szigetmonostor
Szigetmonostor címere
Szigetmonostor címere		 Szigetmonostor zászlaja
Szigetmonostor zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Zsolt (független)[1]
Irányítószám2015
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség2999 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,51 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájDuna menti síkság[3]
Földrajzi kistájVác–Pesti-Duna-völgy[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′, k. h. 19° 07′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 19° 07′
Szigetmonostor (Pest vármegye)
Szigetmonostor
Szigetmonostor
Pozíció Pest vármegye térképén
Szigetmonostor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetmonostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-sziget legdélibb települése; főutcája a sziget egyik legfontosabb útjának számító 1113-as közút. Szigetmonostorhoz tartozik Horány üdülőfalu, valamint a sziget teljes déli része, mintegy 12 kilométernyi észak-déli kiterjedésben. Szentendre és Leányfalu határvidékével, illetve Dunakeszivel forgalmas kompjárat köti össze; előbbit a 11 307-es (a túlparton pedig a 11 308-as), utóbbit a 11 306-os (a túlparton pedig a 12 301-es) út szolgálja ki. Normál vízállásnál a település személyszállító révjáratokkal Gödről és Szentendre belvárosából is elérhető. Bár áthalad a közigazgatási területén a Megyeri híd is, annak környezetvédelmi okok miatt nincs lejárata a Szentendrei-szigetre, így közúton a település csak a Tahitótfaluban található Tildy hídon közelíthető meg.

Geológiája szerkesztés

A Visegrádi-szorost elhagyva lényegesen lelassul a Duna folyása, hordalékát lerakja, így alakult ki a 31 km hosszú, átlagosan 3-3,5 km széles Szentendrei-sziget. Felszínét a Duna hordaléka, s a víz és a szél formálta. Geológiai sajátossága, hogy a kavicsréteget alul agyag, felül homok zárja le, s így kiváló vízszűrő, -tisztító szerepet tölt be, ezáltal jó ivóvizet biztosít a fővárosnak, s természetesen a helyi lakosoknak.[4] A sík, alacsonyan fekvő területet a gyakori árvizektől kiterjedt gátrendszer védi.

Története szerkesztés

A Duna szabályozása előtt a terület gyakran volt vízzel elborítva, így a település csak a szentendrei sziget közepe felé, a kiemelkedő homokdombokon alakulhatott ki. Elég elzárt terület a közlekedés szempontjából az évszázadok során, de történelmi viharok idején bizonyos védelmet is jelentett ez a földrajzi adottság. A sziget már az őskorban is lakott volt, erre utalnak a rézkorból és a vaskorból származó leletek. A római korban a horányi révnél őrtorony is volt. A honfoglaláskor a Kartal nemzetség birtokába jutott. Tiburc ispán 1214-ben bencés kolostort alapított a Szent Szalvátornak (Krisztus) szentelve. Sajnos a kolostornak ma már nyoma sincs, a település azonban kezdetben annak alapítójáról kapta nevét: Tiburcmonostor, majd Monostor néven vonult be a történelembe. Szigetmonostor elnevezéssel majd csak a kiegyezés évében, 1867-ben találkozunk először.

A falu lakosai az 1520-as években[forrás?] tértek át a református hitre, lelkészük vezetésével a Nagy-Duna partjáról a település jelenlegi helyére menekültek a török elől, de az adó elől nem menekülhettek, adót kellett fizetni a töröknek és a magyar királyságnak is. Az ellenreformáció megtorlásai sem kerülték el a települést. I. Lipót német-római császár nemigen kapott tőlük adót, így eladta a területet a győri vár kapitányának, Zichy István grófnak. A török uralom végére mindössze 52 település maradt lakott hely a megyében, köztük Monostor. 1750-ben Zichy István Horányi Gábor uraságnak adta el Monostort, Horányi egyre több katolikus embert telepített be, így alakult ki Monostoron az a helyzet, hogy a felvégen a reformátusok, az alvégen a katolikusok laktak, s a két felekezet sokáig rivalizált egymással.

A katolikusoknak 1752-ben épült templom, a reformátusoknak 1771-ben miután a katolikus Horányi család kezéről a birtok az óbudai koronauralom alá került.

A 19. században többször is volt árvíz, ennek ellenére a község fejlődött és gyarapodott, főleg a 19-20. század fordulóján, majd a 20. században. Fő foglalkozás és megélhetési forrás a mezőgazdasági termények előállítása; búza, árpa, rozs, kukorica mellett zöldségek, gyümölcsök; málna, földieper, ezek ma is jellemzőek. Már az 1930-as évektől nagy szerepe van a térségnek a főváros ivóvízellátásában, így az infrastruktúra is fejlődésnek indult. Utak, járdák, vízvezeték, orvosi rendelő, sportlétesítmények, presszó, húsbolt, önkiszolgáló bolt, könyvtár épültek. A falu életének meghatározó tényezőjévé vált a Fővárosi Vízművek jelenléte: Munkaadóként és fejlesztőként, ugyanakkor szabályozóként és a falutól délre eső területek szigorú őrzőjeként is.

Ma sem sorvadó település Szigetmonostor, mintegy kétezer lakosa van, s a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Védett növénye az árvalányhaj, a településtől délre fekvő Rudafás erdőt is szeretnék védetté nyilvánítani.[5] Festői tájait ma is látogatják alkotó művészek is, mint hajdan Vajda Lajos festőművész és grafikus. 1953-ban a helység katolikus templomának freskóit Jeges Ernő festette.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Mócsai János (FKgP)[6]
  • 1994–1998: Szilágyi Lajos (független)[7]
  • 1998–2002: Szilágyi Lajos (független)[8]
  • 2002–2006: Szilágyi Lajos (független)[9]
  • 2006–2010: Molnár Zsolt (független)[10]
  • 2010–2014: Molnár Zsolt (független)[11]
  • 2014–2019: Molnár Zsolt (független)[12]
  • 2019-től: Molnár Zsolt (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[9]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2235
2262
2519
2735
2972
2999
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,9%, református 16,8%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 17,8% (27% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% lengyelnek, 0,2% szlováknak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt római katolikus, 11,3% református, 1,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,2% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 18,5% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

  • Katolikus templom (1752) – műemlék
  • Római katolikus plébánia (1740-es évek) – műemlék
  • Református templom (1771)
  • Római híd hídfőjének romjai, őrtoronymaradványok (a másik hídfő romjai Dunakeszin találhatók) – műemlék
  • Megyeri híd
  • Egyfás-sziget
  • A SUHANJ! 6 non-profit jótékonysági futóverseny[15]
  •  
    Katolikus templom
  •  
    Római katolikus plébánia (1740-es évek) műemlék
  •  
    Református templom (1771)

Ismert emberek szerkesztés

  • Itt is dolgozott Vajda Lajos festőművész
  • Itt született F. Mócsai Gábor kanonok, a Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia plébánosa. A vakokkal foglalkozó misszió kiemelkedő alakja.
  • Itt dolgozik Nyakas Attila festőművész

Források szerkesztés

Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. Szentendrei-sziget l. 676. o. ISBN 963-243-761-6

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Czellár - Somorjai i. m. 676.
  5. ↑ Szigetmonostor története[halott link]
  6. ↑ Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  8. ↑ Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ a b Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. ↑ Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  11. ↑ Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. ↑ Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  13. ↑ Szigetmonostor Helységnévtár
  14. ↑ Szigetmonostor Helységnévtár
  15. ↑ SUHANJ! 6 non-profit jótékonysági futóverseny. (Hozzáférés: 2020. február 5.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szigetmonostor&oldid=27059999”