Horgos Gyula

(1920–1994) magyar politikus, egyetemi oktató

Dr. Horgos Gyula (Nagyvárad, 1920. július 22.Budapest, 1994. június 11.) politikus, gépészmérnök, egyetemi tanár. A műszaki tudományok kandidátusa (Moszkva, 1953; honosítva: Budapest, 1953).

Horgos Gyula
A Magyar Népköztársaság kohó- és gépipari minisztere
Hivatali idő
1963. március 20. 1975. július 4.
Előd Csergő János
Utód Nemeslaki Tivadar

Született 1920. július 22.
Nagyvárad
Elhunyt1994. június 11. (73 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Párt Magyar Szocialista Munkáspárt

Foglalkozás
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÉletpályájaSzerkesztés

1943-ban a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki oklevelet kapott. 1943–1949 között a csepeli Weisz Manfréd Gyár mérnöke volt. 1945-ben csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjahoz. 1949–1953 között a moszkvai Szerszámgépipari Intézet aspiránsaként dolgozott.

1953–1959 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Szerszámgép Tanszékének címzetes egyetemi docense volt. 1953–1955 között a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Szerszámgépgyára szerszámrészlegének főmérnöke volt. 1955-ben a Csepel Tröszt Gépészeti Részlegének főmérnökeként is tevékenykedett. 1955–1957 között az Országos Tervhivatal (OT) elnökhelyettese volt. 1957–1960 között a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt műszaki igazgatója volt. 1958-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Technológia I. Tanszék címzetes egyetemi tanára volt.

1960–1962 között kohó- és gépipari miniszterhelyettes; 1962–1963 között a kohó- és gépipari miniszter első helyettese volt. Kádár János miniszterelnök második kormányának átalakítása után 1963. március 20-án vette át a Kohó- és Gépipari Miniszter kohászati és gépipar miniszteri posztját, és ezt a posztot Kállai Gyula kabinetjében, Fock Jenő kabinetjében és Lázár György miniszterelnök kormányában 1975. július 4-ig folytatta; őt Nemeslaki Tivadar követte. 1961–1974 között a Gépipari Tudományos Egyesület alelnöke, 1974-től elnökségi tagja volt.

1970–1975 között az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja volt. 1980–1986 között a MTESZ budapesti intézőbizottságának elnöke volt.

Nevéhez fűződik a Csepel Művek 1945 utáni gyártmányszerkezetének átalakítása. Miniszteri évei alatt megvalósult a magyarországi elektronikagyártás és műszeripar rekonstrukciója. Fontos szerepet játszott a magyarországi járműipar – a Rába- és az Ikarus-gyárak – megszervezésében.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei: Horgos Pál cipész, vasúti kalauz és Kiss Róza voltak. Leánya, Gerginé Horgos Lívia jogász, ügyvéd.

A Farkasréti temetőben nyugszik (1-2-247).[1]

MűveiSzerkesztés

  • A harmadik ötéves terv gépipari kérdései (Gépgyártástechnológia, 1965)
  • Az új gazdasági mechanizmus előkészítése a gépiparban (Műanyag és Gumi, 1968 és Gépgyártástechnológia, 1968)
  • A gépipar időszerű kérdései (Műanyag és Gumi, 1969 és Gépgyártástechnológia, 1969)
  • A gépipar időszerű feladatai (Gépgyártástechnológia, 1970, 1974)
  • A kohó- és gépipar IV. ötéves terve (Műanyag és Gumi, 1971 és Gépgyártástechnológia, 1971)
  • A gépipar IV. ötéves tervének főbb fejlesztési irányai (Gépgyártástechnológia, 1971)
  • Gépiparunk időszerű kérdései (Műanyag és Gumi, 1972 és Gépgyártástechnológia, 1972)
  • 100 éves a magyar szerszámgépgyártás (Gépgyártástechnológia, 1973)
  • Az együttműködés 25 éve a kohó- és gépiparban (Magyar Tudomány, 1974)
  • Gépiparunk helyzete és fejlesztési feladatai az ötödik ötéves tervben (Szabványosítás, 1974)

MűfordításaiSzerkesztés

  • Avrutin, S. V.: A maró megmunkálás alapjai. Ford. Fekete–fehér ábrákkal. (A nehézipar könyvei. 59. Budapest, 1951)

DíjaiSzerkesztés

  • A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975)
  • Április 4. Érdemrend (1986)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Halálhír (Népszabadság, 1994. jún. 15.)
  • Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerkesztette: Kiss Lajos (Budapest, 1999)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerkesztő: Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001
  • Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-9257-00-1  
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az …évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1960.


előző miniszter
Csergő János
1957. május 9.1963. március 20.

kohó- és gépipari miniszter
 

1963. március 20.1975. július 4.

következő miniszter
Nemeslaki Tivadar
1975. július 4.1978. február 7.