Horgos Gyula

Horgos Gyula (Nagyvárad, 1920. július 22. – Budapest, 1994. június 11.) politikus, gépészmérnök, egyetemi tanár. A műszaki tudományok kandidátusa (Moszkva, 1953; honosítva: Budapest, 1953).

Horgos Gyula
A Magyar Népköztársaság kohó- és gépipari minisztere
Hivatali idő 1963. március 20. – 1975. július 4.
Előd	Csergő János
Utód	Nemeslaki Tivadar
Született	1920. július 22. Nagyvárad
Elhunyt	1994. június 11. (73 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Magyar Szocialista Munkáspárt Magyar Kommunista Párt Magyar Dolgozók Pártja
Foglalkozás	politikus gépészmérnök
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1943)

Életpályája

1943-ban a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki oklevelet kapott. 1943–1949 között a csepeli Weisz Manfréd Gyár mérnöke volt. 1945-ben csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjahoz. 1949–1953 között a moszkvai Szerszámgépipari Intézet aspiránsaként dolgozott.

1953–1959 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Szerszámgép Tanszékének címzetes egyetemi docense volt. 1953–1955 között a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Szerszámgépgyára szerszámrészlegének főmérnöke volt. 1955-ben a Csepel Tröszt Gépészeti Részlegének főmérnökeként is tevékenykedett. 1955–1957 között az Országos Tervhivatal (OT) elnökhelyettese volt. 1957–1960 között a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt műszaki igazgatója volt. 1958-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Technológia I. Tanszék címzetes egyetemi tanára volt.

1960–1962 között kohó- és gépipari miniszterhelyettes; 1962–1963 között a kohó- és gépipari miniszter első helyettese volt. Kádár János miniszterelnök második kormányának átalakítása után 1963. március 20-án vette át a kohászati és gépipar miniszteri posztot, és ezt a posztot Kállai Gyula kabinetjében, Fock Jenő kabinetjében és Lázár György miniszterelnök kormányában 1975. július 4-ig folytatta; őt Nemeslaki Tivadar követte. 1961–1974 között a Gépipari Tudományos Egyesület alelnöke, 1974-től elnökségi tagja volt.

1970–1975 között az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja volt. 1980–1986 között a MTESZ budapesti intézőbizottságának elnöke volt.

Nevéhez fűződik a Csepel Művek 1945 utáni gyártmányszerkezetének átalakítása. Miniszteri évei alatt megvalósult a magyarországi elektronikagyártás és műszeripar rekonstrukciója. Fontos szerepet játszott a magyarországi járműipar – a Rába- és az Ikarus-gyárak – megszervezésében.

Családja

Szülei Horgos Pál cipész, vasúti kalauz és Kiss Róza. Leánya Gerginé Horgos Lívia jogász, ügyvéd.

A Farkasréti temetőben nyugszik (1-2-247).

Művei

• A harmadik ötéves terv gépipari kérdései (Gépgyártástechnológia, 1965)
• Az új gazdasági mechanizmus előkészítése a gépiparban (Műanyag és Gumi, 1968 és Gépgyártástechnológia, 1968)
• A gépipar időszerű kérdései (Műanyag és Gumi, 1969 és Gépgyártástechnológia, 1969)
• A gépipar időszerű feladatai (Gépgyártástechnológia, 1970, 1974)
• A kohó- és gépipar IV. ötéves terve (Műanyag és Gumi, 1971 és Gépgyártástechnológia, 1971)
• A gépipar IV. ötéves tervének főbb fejlesztési irányai (Gépgyártástechnológia, 1971)
• Gépiparunk időszerű kérdései (Műanyag és Gumi, 1972 és Gépgyártástechnológia, 1972)
• 100 éves a magyar szerszámgépgyártás (Gépgyártástechnológia, 1973)
• Az együttműködés 25 éve a kohó- és gépiparban (Magyar Tudomány, 1974)
• Gépiparunk helyzete és fejlesztési feladatai az ötödik ötéves tervben (Szabványosítás, 1974)

Fordításai

• Avrutin, S. V.: A maró megmunkálás alapjai. Ford. Fekete–fehér ábrákkal. (A nehézipar könyvei. 59. Budapest, 1951)

Díjai

• A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975)
• Április 4. Érdemrend (1986)

Források

• Névpont.hu
• [1] Bölöny József: Magyarország kormányai (5. bővített kiadás, Budapest, 2004)
• Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

További információk

• Halálhír (Népszabadság, 1994. jún. 15.)
• Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerkesztette: Kiss Lajos (Budapest, 1999)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerkesztő: Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001
• Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-9257-00-1  
• Magyar tudományos akadémiai almanach az …évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
• Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.

előző miniszter Csergő János 1957. május 9. – 1963. március 20.

kohó- és gépipari miniszter 1963. március 20. – 1975. július 4.

következő miniszter Nemeslaki Tivadar 1975. július 4. – 1978. február 7.