Hornyán
Hornyán (szlovákul Horňany) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.
| Hornyán (Horňany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1352 |
| Polgármester | Eva Šrámková |
| Irányítószám | 913 24 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 429 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 222 m |
| Terület | 6,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 46′ 46″, k. h. 18° 11′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 46″, k. h. 18° 11′ 54″ | |
| Hornyán weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hornyán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Trencséntől 21 km-re délkeletre fekszik.
Története szerkesztés
1352-ben "Hornyan" néven említik először. 1433-ban "Hornian", 1598-ban "Hornian" alakban szerepel az írott forrásokban. A trencséni váruradalom része volt, később a Dezsericki család és mások birtoka volt. Miután lakói a husziták elől elmenekültek a német jog alapján telepítették újra. 1598-ban malom és 24 porta állt a településen. 1720-ban 9 adózó portája volt. 1784-ben 33 házában 50 családban 335 lakos élt. A báni uradalomhoz tartozott. 1828-ban 34 háza és 405 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században fűrésztelepe működött.
Vályi András szerint "HORNYÁN. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Farkaska mellett, Babotnak filiája, földgye jó, legelője elég, és réttye is, piatzozása közel."[2]
Fényes Elek szerint "Hornyán, tót falu, Trencsén-, most A.-Nyitra vmegyében, 335 kath., 4 zsidó lak., fiók kath. templom. A báni urad. tartozik. Ut. p. Nyitra Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 390 lakosából 315 szlovák, 34 német, 5 magyar és 17 egyéb anyanyelvű, illetve 19 csecsemő volt. Ebből 362 római katolikus, 16 zsidó és 12 evangélikus vallású.
1910-ben 503 lakosából 480 szlovák, 12 német és 11 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 431 lakosából 424 szlovák volt.
2011-ben 440 lakosából 405 szlovák, 2 cseh, 1 magyar és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.