Főmenü megnyitása

Horthy Miklós Tudományegyetem

megszűnt egyetem Szegeden

A Horthy Miklós Tudományegyetem (teljes nevén: Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem) egy alig fél évtizedig működő felsőoktatási intézmény volt Szegeden. 1940-ben alapították, 1944-ben tanárainak és hallgatóinak jelentős része Budapestre menekült, a második világháborút követően pedig a Szegedi Tudományegyetembe olvadt.

Horthy Miklós Tudományegyetem

A Horthy Miklós Tudományegyetem -ma: Szegedi Egyetem - főépülete 2005-ben.
A Horthy Miklós Tudományegyetem -ma: Szegedi Egyetem - főépülete 2005-ben.
Alapítva 1940. november 11.
Bezárva 1947. április 17.
Hely Magyarország, Szeged
Típus egyetem
Rektor Szent-Györgyi Albert (1940. november 11. – 1941)

TörténeteSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

A szegedi felsőoktatás első valóban jelentős intézménye a trianoni békeszerződést követően Kolozsvárról ide menekült Ferenc József Tudományegyetem volt. Az 1921. október 9-én[1] megnyílt intézmény egészen 1940-ig Szegeden maradt, amikor a második bécsi döntés következtében Kolozsvár ismét Magyarország része lett, és a Ferenc József Tudományegyetem egy része visszaköltözött Kolozsvárra. Azt, hogy Szeged felsőoktatás nélkül marad, sokan igazságtalannak tartották volna, ezért egy jogilag új intézmény létrehozásáról született döntés: ez volt a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem.[2]

Az egyetem történeteSzerkesztés

 
A Horthy Miklós Tudományegyetem megnyitási bankettje 1940-ben

Az új egyetemet személyesen a névadó kormányzó Horthy Miklós nyitotta meg 1940. november 11-én - az oktatás pedig már másnap elkezdődött.[3] Az intézményt négy karral kívánták elindítani: orvosi, bölcsészet- és természettudományi, valamint jogi. A jogi fakultás megnyitását azonban elhalasztották, és tulajdonképpen az egyetem fennállásának időszakában nem is indult jogászképzés, noha ezt többször is kezdeményezték.[4] Az egyetem első rektora Szent-Györgyi Albert lett.[5]

1944 tavaszáig zavartalanul folyt az oktatás, sőt, ebben az évben még egy gyógyszerészeti tanszék szervezését is megkezdték.[6] Ugyanakkor tavasz végén országszerte honvédelmi munkára kötelezték a felsőoktatási hallgatókat, ami a szegedi diákságot is érintette. Őszre pedig a front közeledte miatt a rektor, az oktatók egy részével és az intézmény hivatalaival Budapestre költözött, a Műegyetem fogadta be épületébe az irányító szervezetet.[7]

A második világháborút követően a budapesten ragadt professzorok és az egyetem vezetése nehezen tudott visszaköltözni Szegedre. A közben ismét Romániához került kolozsvári egyetemet jogilag megszüntették, annak tanáraival kezdte meg működését a Bolyai Tudományegyetem. Végül az 1945-46-os tanévben nyitott újra az intézmény Szegedi Tudományegyetem néven, ami a Horthy Miklós Tudományegyetem de facto megszűnését jelentette. Azonban a szegedi egyetem elnevezése tulajdonképpen 1947-ig Horthy Miklós Tudományegyetem maradt, noha ezt a nevet próbálták kerülni. Már 1945 februárjában, az egyetem vezetésének visszaköltözéséhez személyesen Malinovszkij marsalltól segítséget kérő Riesz Frigyes rektor is a "szegedi egyetem" kifejezést használja levelében. Ugyanakkor az egyetem épületén a hivatalos névtábla, a levélpapírok fejléce, a bélyegzők továbbra is Horthy Miklós Tudományegyetem feliratúak. Az ellentmondásos névhasználatot csak egy 1947. április 17-én született rendelet oldotta fel, ami hivatalossá tette az 1945 óta használt Szegedi Tudományegyetem elnevezést.[8]

ForrásokSzerkesztés

  1. Hamza Gábor: Történeti áttekintés a kolozsvári egyetemről. Polgári Szemle (2014. márc.) (Hozzáférés: 2019. márc. 19.)
  2. Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében: A katolikus egyetemi lelkészségek története. Budapest: ELTE. 1997. 70. o. = Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből, 17.  
  3. A kormányzó megnyitotta a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemet. Dunántúl, XXX. évf. 257. sz. (1940. nov. 12.) 3. o.
  4. Osváth Zsolt: Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig. Budapest: Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség. 2006. 109. o. = A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai, 2.  
  5. (1940. október 31.) „A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tanár lett a szegedi Horthy Miklós-egyetem első rektora”. Pesti Hírlap 62. (249.), 6.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.)  
  6. Új egyetemi tanárok. Pesti Hírlap, LXVI. évf. 108. sz. (1944. máj. 13.) 6. o.
  7. Napi hírek. Pesti Hírlap, LXVI. évf. 241. sz. (1944. okt. 22.) 6. o.
  8. Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 15. sz. (1989) 202. o.