Horvát Sándor

(1844–1909) kegyes tanítórendi áldozópap és tanár

Horvát Sándor (Csepreg, 1844. május 2.Budapest, 1909. július 20.) piarista áldozópap és tanár.

Horvát Sándor
Született 1844. május 2.
Csepreg
Elhunyt 1909. július 20. (65 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Az algimnáziumot Kőszegen végezte, majd Sopronban és Győrött tanult. 1863-ban a győri papnevelő intézetbe lépett. 1867-ben átlépett a kegyes tanítórendbe teológiára. Vácott mint növendék egy évet töltött. A próbaév után 1868-1869-ben Kecskeméten, 1869-1870-ben Nyitrán volt tanár. Ott szervezte a magyar önképzőkört, amely azután gócpontja lett a magyarságnak. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték.

Vácra és Szegedre küldték gimnáziumi tanárnak, ahol 1879-ig (időközben mint képzőintézeti tanár is) működött és 1874-ben tanári oklevelet nyert. 1879-1880-ban Kolozsvárott, 1880-1886 között Veszprémben tanított. 1886 után a nyitrai főgimnázium tanára. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatótanári tisztét is ráruházták. Utóbbit az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéséig viselte. Több külföldi tanulmányutat tett.

A tanügy terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ő felségétől a királyi főigazgatói címet nyerte.[2]

Munkatársa volt az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak.

Művei szerkesztés

  • Az ifjúsági lapokba írt 1868-1869-ben névtelenül
  • 1872 Az emberi nem keletkezése. Szegedi Hiradó
  • 1874 Petőfi Sándor lyrai költészete. Szegedi Hiradó
  • 1875 Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője
  • 1879 Emlékirat Szeged ujjáteremtése ügyében. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője
  • 1880 Önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben. A kolozsvári r. kath. főgimmnázium Értesítője
  • 1896 Okmánytár a piaristák sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez 1698-1849 I. Nyitra
  • 1897 Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra
  • A nyitrai kollégium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története (kézirat)

Jegyzetek szerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  2. [1]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. A Nyitrai gimnázium. (arcképpel)
  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003