Horvát Sándor

(1844–1909) kegyes tanítórendi áldozópap és tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. március 23.

Horvát Sándor (Csepreg, 1844. május 2.Budapest, 1909. július 20.) piarista áldozópap és tanár.

Horvát Sándor
Született1844. május 2.
Csepreg
Elhunyt1909. július 20. (65 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Az algimnáziumot Kőszegen végezte, majd Sopronban és Győrött tanult. 1863-ban a győri papnevelő intézetbe lépett. 1867-ben átlépett a kegyes tanítórendbe teológiára. Vácott mint növendék egy évet töltött. A próbaév után 1868-1869-ben Kecskeméten, 1869-1870-ben Nyitrán volt tanár. Ott szervezte a magyar önképzőkört, amely azután gócpontja lett a magyarságnak. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték.

Vácra és Szegedre küldték gimnáziumi tanárnak, ahol 1879-ig (időközben mint képzőintézeti tanár is) működött és 1874-ben tanári oklevelet nyert. 1879-1880-ban Kolozsvárott, 1880-1886 között Veszprémben tanított. 1886 után a nyitrai főgimnázium tanára. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatótanári tisztét is ráruházták. Utóbbit az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéséig viselte. Több külföldi tanulmányutat tett.

A tanügy terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ő felségétől a királyi főigazgatói címet nyerte.[2]

Munkatársa volt az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak.

  • Az ifjúsági lapokba írt 1868-1869-ben névtelenül
  • 1872 Az emberi nem keletkezése. Szegedi Hiradó
  • 1874 Petőfi Sándor lyrai költészete. Szegedi Hiradó
  • 1875 Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője
  • 1879 Emlékirat Szeged ujjáteremtése ügyében. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője
  • 1880 Önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben. A kolozsvári r. kath. főgimmnázium Értesítője
  • 1896 Okmánytár a piaristák sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez 1698-1849 I. Nyitra
  • 1897 Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra
  • A nyitrai kollégium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története (kézirat)
  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  2. [1]

További információk

szerkesztés
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. A Nyitrai gimnázium. (arcképpel)
  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003