Wikipédia

Horváth János (fizikus)

(1922–1970) magyar fizikus
Ez a szócikk a fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Horváth János (egyértelműsítő lap).

Horváth János István (Szeged, 1922. január 11. – Szeged, 1970. június 28.) a József Attila Tudofmányegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének vezetője, a fizikai tudományok kandidátusa (1952), a kari Fizikai Szakbizottság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Fizikai Bizottságának tagja, a Művelődésügyi Minisztérium Fizikai Szakbizottságának titkára, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Országos Választmányának tagja és helyi Bizottságának elnöke, a Természettudományi Kar Szakszervezeti Bizottságának elnöke, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója.[1] Magyar fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora (posztumusz, 1970). A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Bizottságának és Atomhéjfizikai Albizottságának tagja. Fia, Horváth László (1949–2006) biofizikus, az MTA doktora.

Horváth János
Született1922. január 11.
Szeged
Elhunyt1970. június 28. (48 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafizikus
Tisztségeegyetemi tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

1942–1945 között a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának Elméleti Fizikai Tanszékén gyakornok volt. 1944-ben a Szegedi Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, mint Eötvös-kollégista. 1945-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1945–1946 között a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde volt. 1946–1952 között budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kémiai Fizikai Intézete és a Debreceni Egyetem Orvosfizikai Intézete tudományos munkatársa volt. 1952–1970 között a Szegedi Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékének tanszékvezető egyetemi docense lett. 1953–1969 között az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szegedi tagozatának elnökségi tagja, 1970-ben elnöke volt. 1962-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet.

Munkássága szerkesztés

Eleinte fizikával, kvantummechanikával és az atomfizikai többtestproblémával foglalkozott, ahol a Gombás-iskola módszereit fejlesztette tovább. Ezt követően a differenciál-geometrián alapuló fizikai térelméleteket vizsgálta. A fluoreszcens molekulák színképvizsgálatával s a tér-idő kérdéskörével is foglalkozott. Mintegy 70 tudományos publikációja jelent meg. Számos egyetemi tankönyv és jegyzet szerzője. Több fizikatörténeti tanulmányt is írt. Átdolgozta Dmitrij Ivanovics Blohincev: A kvantummechanika alapjai című művének magyar fordítását.

Művei szerkesztés

  • A fizika tanításának problémái (Köznevelés, 1946)
  • A kvantumbiológia alapelvei (Természettudomány, 1947)
  • A csillagok energiagazdálkodása (Csillagok világa, 1948)
  • Kurt Mendelssohn: Atomenergia (fordító, Budapest, 1948–1949)
  • Kísérleti atomfizika (Egyetemi jegyzet, Debrecen, 1949)
  • A Cserenkov-effektus (Természet és Technika, 1949)
  • Elektrodinamika (Egyetemi jegyzet, Debrecen, 1950)
  • Elméleti atomfizika (Egyetemi jegyzet, Debrecen, 1951)
  • A fizikai mennyiségek mértékrendszerei az oktatásban (Felsőoktatási Szemle, 1953)
  • Megjegyzések a polarizációs energia numerikus kiszámításához (Magyar Fizikai Folyóirat, 1953; németül: 1954)
  • An Asymptotical Method for the Calculations of Eigenfunctions (Acta Physica, 1954)
  • Einstein és az atomfizika (Fizikai Szemle, 1954)
  • Megjegyzések a Schrödinger-egyenlet variációs módszerrel való megoldásához (Magyar Fizikai Folyóirat, 1954; németül: Acta Physica, 1955)
  • Az elektron mozgásegyenlete (MTA III. Osztálya Közleményei, 1955; németül: Bewegungsgleichungen des Elektrons. Acta Physica, 1954)
  • The Bilocal Generalization of the Schrödinger–Gordon Equation (Acta Physica et Chemica Szegediensis, 1955)
  • Megjegyzések a bilokális terek elméletéhez. – Közelítő módszer a sajátfüggvények meghatározására (Magyar Fizikai Folyóirat, 1955)
  • Egy új elv az affin térelméletekben (Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
  • Általános metrikus vonalelemtérre alapozott térelmélet (Moór Arthurral, MTA III. Osztálya Közleményei, 1956)
  • Elméleti optika (egyetemi tankönyv, Budapest, 1956)
  • Generalized Linear Electrodynamics (Vasvári Bélával, Acta Physica, 1957)
  • A ciklopoliének és a szilárd testek elméletének alapjairól (Magyar Fizikai Folyóirat, 1958)
  • Az elektromágneses tér Maxwell-féle elméletének axiomarendszere (MTA III. Osztálya Közleményei, 1959)
  • Fizikai terek klasszikus elmélete és a tér geometriai szerkezete. – A reális gázok állapotegyenlete. – Kooperatív jelenségek (Fizikai Szemle, 1960)
  • Termodinamika és statisztikai mechanika (egyetemi tankönyv, Budapest, 1960)
  • A Possible Geometrical Interpretation of the Isospace and of Its Transformations (Acta Physica et Chemica Szegediensis, 1961)
  • Space-Time Structure and Mass Spectrum of Elementary Particles (Acta Physica, 1963)
  • Fizikai rendszerek kollektív sajátosságai és a velük kapcsolatos filozófiai problémák (Fizikai Szemle, 1963)
  • Termodinamikai perturbációszámítás (Magyar Fizikai Folyóirat, 1964)
  • Az entrópianövekedés problémájáról. – Megjegyzések a fluoreszcens molekulák abszorpciós és emissziós színképének elméletéhez (Magyar Fizikai Folyóirat, 1965)
  • Diszperziós relációk a klasszikus fizikában (Fizikai Szemle, 1965)
  • Contributions to the Theory of Absorption and Emission Spectra of Fluorescent Molecules (Acta Physica et Chemica Szegediensis, 1965)
  • Optika. Elektromágneses fényelmélet (Budapest, 1966)
  • Tér, idő, téridő; terek és mezők (Magyar Tudomány, 1966)
  • A spektrumvonalak kiteljesedéséről. 1–3. (Fizikai Szemle, 1967)
  • A többtest-probléma modern közelítő módszereinek néhány alapgondolata (Fizikai Szemle, 1969)
  • A fázistér hipergeometrizálásáról (Benyújtott doktori értekezlet, Szeged, 1969)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horváth_János_(fizikus)&oldid=26799814”