Főmenü megnyitása

Horvátország földrajza

Horvátország földrajzi jellemzői

Horvátország Közép-Európa és Délkelet-Európa találkozásánál fekszik. Területe 56 594 km², továbbá tartozik 32 068 km²-nyi tengeri terület is. Az ország patkó alakú. Öt országgal határos: Szlovénia (670 km), Magyarország (329 km), Szerbia (252 km), Bosznia-Hercegovina (932 km) és Montenegró (14 km) a szomszédai. Az Adriai-tenger hosszú partvidéke az ország különlegessége.

Horvátország földrajza
Horvátország műholdképe
Horvátország műholdképe
é. sz. 45° 15′ 00″, k. h. 15° 28′ 00″
Kontinens Európa
Szubrégió Délkelet-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés Balkán-félsziget
Teljes terület56 594 km²
Szárazföldi határ2 197 km
Környező országok  Magyarország,  Szerbia,  Montenegró,  Szlovénia,  Bosznia-Hercegovina
Tengeri terület32 068 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontDinara, 1831 m
Leghosszabb folyóSzáva, 562 km
Használatban levő terület
Egyéb jellemzők
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátország földrajza témájú médiaállományokat.

Éghajlat szempontjából három részre osztható: kontinentális, hegyvidéki és mediterrán.

A Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska) az országi északnyugati és keleti részét foglalja el. A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk.

A Dinári-hegység (Dinaridi) északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával.

A horvát földrajzban Északi-tengerpart és Déli-tengerpart vagy Dalmácia felosztásban tárgyalják (Sjeverno primorje - Južno primorje/Dalmacija). A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget.

Terület és határokSzerkesztés

Horvátország területe 56 594 km².[1]

 
Horvátország politikai térképe
Horvátország határainak hossza (beleértve a határfolyókat is)[1]
Szomszédos ország Közös határ hossza (km)
Szlovénia 600
Magyarország 348
Szerbia 314
Bosznia-Hercegovina 956
Montenegró 19
Összesen 2237

Extremális pontokSzerkesztés

Horvátország extremális pontjai[1]
Pont Név Minek a része? Megye Megjegyzés, koordináták
Legészakibb Békásd Muraszentmárton Muraköz é. sz. 46° 33′, k. h. 16° 22′
Legdélibb* Galijula Palagruža-szigetek Split-Dalmácia é. sz. 42° 23′, k. h. 16° 21′
Oštro-fok Prevlaka-félsziget Dubrovnik-Neretva é. sz. 42° 24′, k. h. 18° 32′
Legkeletibb Rađevac Újlak Vukovár-Szerém é. sz. 45° 12′, k. h. 19° 27′
Legnyugatibb Lako-fok Umag Isztria é. sz. 45° 29′, k. h. 13° 30′
Legmagasabb Dinara Dinári-hegység Šibenik-Knin 1831 m-es t.sz.f.,
é. sz. 44° 03′, k. h. 16° 23′
Legalacsonyabb Adriai-tenger Földközi-tenger n. a. tengerszint, é. sz. 43°, k. h. 15°
* Az Oštro-fok a szárazföldi terület legdélibb pontja, Galijula pedig a horvát fennhatóságú területeké.

FelosztásSzerkesztés

 
Horvátország egy felosztása
  Északnyugat-Horvátország
  Kelet-Horvátország
  Isztria és az északi tengerpart
  Dalmácia

Geopolitikai szempontból az ország két fő részből áll, amelyek további nagyobb régiókra oszthatók:[2]

  • Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska)
    • Északnyugat-Horvátország (Sjeverozapadna Hrvatska)
    • Kelet-Horvátország (Istočna Hrvatska)
  • Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska)
    • Délnyugat-Horvátország (Jugozapadna Hrvatska)
    • Dalmácia (Dalmacija)

A fentieken kívül előfordul a Közép-Horvátország (Središnja Hrvatska) elnevezés is, amely történelmileg Északnyugat- és Délnyugat-Horvátországot együttesen jelölte (az Isztriai-félsziget nélkül), míg ma már többnyire szűkebb földrajzi fogalomként használják Északnyugat-Horvátország belső, Kárpát-medencei területére.

ÉghajlatSzerkesztés

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 C, augusztusban 13-26 C körül alakul. Az ország három eltérő éghajlati zónára osztható:

  • Kontinentális Horvátország (Kontinentalna Hrvatska)
  • Hegyvidéki Horvátország (Gorska Hrvatska)
  • Mediterrán Horvátország (Mediteranska Hrvatska)

DomborzatSzerkesztés

 
Horvátország domborzati térképe

A táj az ország kis területe ellenére változatos. Az éghajlati felosztással megegyezően három markánsan kirajzolódó tájegység különíthető el.

Dráva-Száva-vidékSzerkesztés

A Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska) az ország északnyugati és keleti részét foglalja el. A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica) nyugati része. Geopolitikai okoknál fogva a Szerémség horvátországi részét (Nyugat-Szerémség) és a Drávaközt is ide sorolhatjuk. A területet a horvát földrajzban Közép- és Kelet-Horvátország felosztásban tárgyalják (Središnja Hrvatska - Istočna Hrvatska).

Dinári-hegységSzerkesztés

A Dinári-hegység (Dinaridi) északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke. A területet a horvát földrajzban Hegyvidéki Horvátország (Gorska Hrvatska) néven tárgyalják.

A Dinári-hegység fő horvátországi vonulatai:

Adriai partvidékSzerkesztés

A Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatsko primorje, Hrvatska obala) a szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A horvát földrajzban Északi-tengerpart és Déli-tengerpart vagy Dalmácia felosztásban tárgyalják (Sjeverno primorje - Južno primorje/Dalmacija).

Szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl és a Šibeniki–öböl.

Horvátország legnagyobb szigetei:

A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget.

Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja.

Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható:

VízrajzSzerkesztés

Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km².

FolyóvizekSzerkesztés

Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

ÁllóvizekSzerkesztés

Az országban körülbelül harminc természetes van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb.30 tó) és a Krusčicai-víztározó.

TalajSzerkesztés

 
Kornati Nemzeti Park

NövényvilágSzerkesztés

Horvátország az északi flórabirodalom (Holarktisz) része: a közvetlen tengerpart mediterrán, a hegyvidéki részek a szubmediterrán flóraterület nyugat-balkáni flóratartományához (Illiricum) tartoznak.

Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékén keménylombú erdők, magasabban mediterrán fenyvesek alkották. A magyaltölgy, aleppóifenyő, virágos kőris, illetve feketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyeken tölgyfajok alkotta szubmediterrán lombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki. [3]

ÁllatvilágSzerkesztés

Őshonos madarak a sirály, tengeri fecske, kormorán, poszáta, fülemüle, gém, kócsag. Számos északi madárfaj telel a Brijuni szigeteken. A nagy szigeten van egy mocsár. Itt költik ki a fiókáikat a fürj és a vadkacsa. Őshonos állatok a barna medve, őz, mezei nyúl. Turistamentes időszakban delfineket és tengeri teknősöket is felfedezhetünk a tengerben.

TermészetvédelemSzerkesztés

 
Horvátország nemzeti parkjai
 
Krka Nemzeti Park
 
Paklenica Nemzeti Park
 
Plitvicei Nemzeti Park

Horvátország természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

  1. Brioni Nemzeti Park / Brioni-szigetek: Területe 36 km², tenger veszi körül. Pólától nem messze fekvő, 2 nagyobb és 12 kisebb szigetből álló szigetcsoport. Ritka növény- és állatfajokban gazdag. A parkban van egy állatkert is, ahol más égövből származó állatok élnek. Értékes ókori, római kori és bizánci műemlékek találhatók itt. A két világháború között az előkelők nyaralóhelye volt, ma is a világ államférfiainak kedvenc nyaralóhelye. Rendkívüli szépsége miatt jövőjét is az idegenforgalomra alapozzák.
  2. Kornati Nemzeti Park: A Földközi-tenger legtagoltabb szigetcsoportja. Területe kb. 220 négyzetkilométer, és 89 szigetet foglal magába. 100 m magasságot is elérő sziklacsúcsok, tagolt part, habarcs nélküli kőfalak, gazdag élővilág jellemzi. A vitorlázást kedvelőknek 2 kikötőt építettek (Žut és Piskera.)
  3. Krka Nemzeti Park / Krka: Területe 111 km². Az ország legszebb karsztvidéki folyója. Hosszának kétharmad részében kanyonon keresztül folyik, majd a tenger felé érve vízesések és zuhatagok sokasága alkotja. A legszebbek egyikén, a Roski slap és a Skradinski buk között, a Visovac szigeten található egy ferences rendi kolostor, igen értékes könyvtárral. A park területén van a festői szépségű, antik városka, Skradin.
  4. Mljet-sziget: Dubrovniktól délnyugatra fekvő kis sziget. Területe: 31 km². A nyugati részét a part különleges tagoltsága miatt nyilvánították nemzeti parkká. A szigeten lévő Kis- és Nagy-tavat egymással és a tengerrel is alig észrevehető szoros köti össze. Buja növényzet, erdők, gazdag állatvilág található a szigeten. Értékes kulturális öröksége egy XII. századi bencés kolostor a sziget Veliko Jezero nevű tavának kis szigetén (szállodává alakították).
  5. Paklenica Nemzeti Park: A legnagyobb horvát hegység a Velebit tenger felé eső, déli lankáinak része. Területe: 36 km². A 400 métert is elérő szorosok a hihetetlenül erős eróziók eredményeként keletkeztek. Csak itt található meg a fekete fenyő. Sűrű erdők, ritka növényfajták, csak itt előforduló rovarok, hüllők, nagyszámú madárfaj (saskeselyű) él a park területén. Az Anicka kuk, a szoros 400 m magas sziklája a horvátországi hegymászók legkedveltebb úticélja.
  6. Plitvicei-tavak: A UNESCO világörökség része.
  7. Risnjak hegymasszívum: A Gorski kotarban fekvő hegység (1528 m) Fiumétól északra. Védettségének fő oka a növényvilág. Nevét a hiúzról kapta, mely még ma is él ezen a vidéken.
  8. Észak-Velebit hegyvonulat: A Velebit legértékesebb, leglátványosabb része.

Természeti parkjaiSzerkesztés

  • Biokovo: impozáns sziklás hegység a Makarskai Riviéra felett, gyönyörű kilátással és változatos növény – illetve állatvilággal.
  • Kopácsi-rét (Kopački rit): nagy kiterjedésű mocsaras terület a Dráva dunai torkolatánál.
  • Lonjsko polje: Európa egyik legnagyobb mocsaras területe a Száva folyó mellett, Sisaktól északra, hatalmas tölgyekkel és gazdag madárvilággal.
  • Medvednica: hegység Zágráb felett védett bükkerdőkkel, fenyőerdőkkel, barlangokkal
  • Telašćica: hosszú, keskeny öböl Dugi Otok szigetén, a Kornati Nemzeti Parkban.
  • Velebit: a legnagyobb horvát hegyvonulat, egyedülálló növény- és állatvilággal. Szerepel a Világrezervátum listáján. Magába foglalja a Paklenica Nemzeti Parkot és az Észak-Velebitet is.
  • Žumberak–Samobori hegyvidék: Zágrábtól nyugati irányban helyezkedik el. Végtelen mezők, festői falvak, változatos völgyek világa.
  • Papuk: Szlavónia legnagyobb hegysége, jelentősek erdőségei és vulkanikus tájai.
  • Učka: hegyvonulat az Isztriai-félsziget keleti részén, a Kvarner-öböl felett. Érdekes a táj, lenyűgöző a panoráma.
  • Vranai-tó (Vransko jezero): Zára közelében fekszik, Horvátország legnagyobb tava. A tenger közelsége miatt édesvízi és tengeri halak lakhelye. Gazdag madárvilága is ismert.
  • Lastovo szigetcsoport: összterülete 195 km², 44 kisebb-nagyobb szigete van, ezek legnagyobbika Lastovo, a legtávolabbi Sušac szigete. Mind szárazföldi mind tengeri részén gazdag a növény-és állatvilág. Kulturális-történelmi értékei a népi építészet alkotásai illetve a szárazföldön és a tengerben fellelhető régészeti lelőhelyek.

TelepülésföldrajzSzerkesztés

Horvátországban 425 település és 123 város van, amelyek 20 megyében találhatók.

Zágráb az ország fővárosa és egyben egy makrorégiós központ. Az országban még három makrorégiós város van: Split, Fiume, Eszék. A makrorégiókon belül további régiókat találhatunk. A zágrábi makrorégiót négy régió alkotja. ezek központjai: Károlyváros, Varasd, Sziszek és Belovár. A spliti makrorégió részeinek központjai: Zára, Šibenik és Dubrovnik. Az eszéki makrórégiót a Bródi, Pozsegai, Vinkovce és a Vukovári régió alkotja.

GazdaságföldrajzSzerkesztés

Horvátországban az 1870-es évekig céhek működtek, majd ezeket a manufaktúrák váltották fel. A szocialista időszakban az iparosodás jellemezte a területet. A függetlenség óta nagy tranzit ország lett.

A horvát gazdaság fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz, kisebbrészben a különböző hidroenergiák, a fa és a nukleáris energia. A Drávamentén elvétve található földgázlelőhely.

Az Adriai-tenger partján a turizmus a gazdaság húzóágazata. A tenger közelsége miatt több cementgyár is ide települt, ugyanis a kavicsot, a kaolint és a homokot is itt lehet a leggyorsabban beszerezni. Pagon, Ninben és Stonban tengeri sót állítanak elő.

Horvátország 37%-a erdő. A legnagyobb erdők Gorski kotarban és Szlavóniában találhatók.

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c (децембар 2011) „Geografski i meteorološki podaci” (PDF). Statistički ljetopis Republike Hrvatske 43, 41. o, Kiadó: Državni zavod za statistiku Republike Hrvatske. ISSN 1333-3305. (Hozzáférés ideje: 2012. január 28.)  
  2. [1] Archiválva 2009. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF)
  3. Országok lexikona A-Z, 2007