Főmenü megnyitása

Hosszúújfalu település Romániában, Szilágy megyében.

Hosszúújfalu (Husia)
Hosszúújfalu görögkatolikus fatemploma (1800).
Hosszúújfalu görögkatolikus fatemploma (1800).
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Zsibó
Irányítószám 455202
SIRUTA-kód 139848
Népesség
Népesség257 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság22
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hosszúújfalu (Románia)
Hosszúújfalu
Hosszúújfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 23° 17′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 23° 17′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúújfalu témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Zsibótól északkeletre, a Szamos jobb partján, Nagygoroszló és Szilágyróna közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Hosszúújfalu egykor Középszolnok vármegyéhez tartozó település volt.

1582-ben a Jakabfi család tagjainak, Jakabfi Ambrusnak és Móricznak birtoka volt.

1637-ben a Lónyaiaké: Lónyai Zsigmond birtoka volt.

1632 körül Várad eleste után e település is elpusztult, sorsában valószínű Hadad sorsával osztozott.

1750-ben végzett összeíráskor 206 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 349 lakost számoltak össze a településen, melyből 4 magyar, 1 német, 1 tót, 342 román, amiből 5 római katolikus, 337 görögkatolikus, 1 református, 6 izraelita. A házak száma ekkor 65 volt.

1900-ban 344, 1920-ban 410, 1992-ben 276, 2002-ben 294 lakosa volt a településnek.

Hosszúújfalu a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkatolikus fatemploma 1800-ban épült. Anyakönyvet 1864-től vezetnek.

Itt éltekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 699–701. o. Online elérés