Főmenü megnyitása

Hrvatska Dubica

település Horvátországban

Hrvatska Dubica falu és község Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében.

Hrvatska Dubica
Hrvatska Dubica, a római katolikus templom.
Hrvatska Dubica, a római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségHrvatska Dubica
Jogállás falu
Polgármester Ružica Karagić
Irányítószám 44450
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség1040 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hrvatska Dubica (Horvátország)
Hrvatska Dubica
Hrvatska Dubica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 20″, k. h. 16° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 20″, k. h. 16° 48′ 00″
Hrvatska Dubica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrvatska Dubica témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Sziszektől légvonalban 47, közúton 54 km-re délkeletre, a Báni végvidéken, az Una folyó szávai torkolatától néhány kilométerre délnyugatra, a folyó bal partján a bosnyák határ mellett fekszik. Határátkelőhely Boszniába Kozarska Dubica felé.

A község településeiSzerkesztés

A községhez Baćin, Donji Cerovljani, Gornji Cerovljani, Hrvatska Dubica, Slabinja és Živaja települések tartoznak.

TörténeteSzerkesztés

Az ókorbanSzerkesztés

A történelem előtti időben ezen a területen az illírek egyik törzse a japodok éltek. Az ő településük állhatott a község határában az Una melletti Gradina nevű lelőhelyen, ahonnan számos ókori lelet került elő. A rómaiak az i. e. 1. században hódították meg ezt a vidéket. A közeli Zrinska gora és a Trgovska gora területén már a rómaiak is bányásztak vasat, ólmot és ezüstöt. A meghódított területen megkezdődött az utak építése. Az illír területen két főutat építettek. Az egyik Salonából Sisciába, a másik Salonából Sirmiumba vezetett. Mindkét út a mai Dubica közelében haladt el. Római kori lelet az Una hídja melletti homokzátonynál talált római mérföldkő és a katolikus temető területén 1895-ben talált mérföldkő is, melyet ma a zágrábi régészeti múzeumban őriznek. A község területén összesen öt ilyen mérföldkő került elő.

A középkorbanSzerkesztés

A horvátok ősei a 7. században telepedtek meg ezen a vidéken, mely a 10. században alapított Horvát Királyság része volt. 1097-ben a Petrova gora hegységben vívott csatában győzte le Könyves Kálmán serege Svačić Pétert az utolsó horvát királyt, majd a Kálmán király és a horvát nemesség közötti megállapodás a „pacta conventa” értelmében 1102-ben Horvátország részeként ez a terület is a Magyar Királyság része lett. A középkorban a község területe a dubicai zsupánsághoz tartozott, első ismert birtokosai a Babonićok voltak. Dubica első írásos említése 1239-ben történt, amikor Kálmán herceg kibékült a templomosokkal, akik így visszatérhettek birtokaikra. 1240-ben ismét megemlítik amikor a templomosok nagymestere Jakab mester tanúként szerepel egy Dubica közelében fekvő birtok eladásánál. A templomosok Zengg váráért cserébe kapták Dubicát. Távozásuk után Dubica a johannitáké lett. Dubicán a középkorban még két kolostor működött. A pálosok kolostora a Szűz Mária templommal az Una jobb partján állt, valamint a ciszterciek kolostora. A pálosok 1288-ban telepedtek meg az itteni Szűz Mária templom helyén állt épületben, ahova Iskvirin nevű rendtársuk magával hozta a Szűzanya szobrát. A rend 1465-ben a török támadások hatására távozott a településről.

Dubica váráról először egy 1244-ben itt keltezett okirat beszél, melyben Ernő nevű bírója megemlíti, hogy a vár a pálosok birtoka mellett áll. 1258-ban IV. Béla király oklevele, melyben egy a kostajnicai és a dubicai várbirtokok közötti perben ítélkezik már egyértelműen, „castrum Dobicha” alakban említi a várat. Dubica ebben az időben jelentős egyházi központ is volt. 1334-ben a dubicai főesperességhez három esperesség ( a dubicai, a sanai és a vrbaši) és összesen 46 plébánia tartozott. A templomosok egészen 1312-ben bekövetkezett feloszlatásukig maradtak Dubicán, ekkor a vár és a plébánia a johanniták, a Jeruzsálemi Szent János lovagrend igazgatása alá került. Dubicát 1351-ben ismét egy birtokvita miatt említik újra, melyben egy évvel később a zágrábi káptalan ítélkezett. A Zsigmond magyar király és Hervoja közötti háborúban 1397-ben Hervoja elfoglalta Dubicát, mely 1402-ig a birtokában volt. Ebben az időszakban a dubicai zsupánság területe túlnyúlt az Unán dél felé a Sana torkolatáról egészen a Kozarai-síkságig és Prosaraig.

Dubica a török korbanSzerkesztés

Dubicát 1461-ben támadta először a török. 1483-ban Dubicánál győzte le Frangepán Bernardin serege a törököt. 1513-ban a török ismét megtámadta a határvidéket és elfoglalta Dubicát, de augusztus 16-án Dubica mellett az Una és a Száva közötti mezőn Beriszló Péter horvát bán aratott nagy győzelmet felettük. A csatában mintegy kétezer török harcos, köztük négy rangos tiszt esett el, az ötödik pedig rabságba esett. a zsákmányt a bán Ulászló királynak küldte el. A velencei-török háború során 1538-ban Dubica újra a törököké lett és egészen 1685-ig török kézen volt. A török uralom idején a banjalukai szandzsák része, a várnak 150 fős török őrsége volt. A törökellenes felszabadító harcok keretében Erdődy Miklós horvát bán 1685-ben adta ki a parancsot a töröknek az Una folyóig történő visszaszorítására. Ennek során foglalták vissza a várat a császári erők. A kialakult erőviszonyokat az 1699-es karlócai béke szentesítette, ezzel a határ hivatalosan is az Una folyóhoz került vissza. Dubica a zágrábi káptalan birtoka lett.

A katonai közigazgatás idejénSzerkesztés

1703-ban Lipót császár az egész Una és Kulpa közötti térséget a bán katonai parancsnoksága alá rendelte, ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banija, vagy Banovina). A 18. században két nagy törökellenes háború is dúlt 1716 és 1718, illetve 1737 és 1739 között. Az elsőben a császári hadak felszabadították Észak-Boszniát és Szerbiát, de a másodikban újra elveszítették ezeket a területeket. A török hatóságok üldözni kezdték a boszniai keresztény lakosságot, ezért a nép a ferences szerzetesek vezetésével a Báni végvidék, és a Szerémség területére menekült. 1718 és 1871, a katonai közigazgatás megszüntetése között katonai irányítás alatt állt.

A határmenti harcok során Dubica többször cserélt gazdát. A település életében fontos szerepet játszott Franjo Tauszy a későbbi zágrábi püspök, aki 1734 és 1737 között dubicai kapitány volt. Tauszy 1736-ban a káptalan költségén az Una túloldalán új vár építésébe kezdett. Az vár már a következő évben betöltötte szerepét, amikor ellenállt a török támadásnak. 1738-ban Mijo Zlatarić zágrábi kanonok és a vár akkori parancsnoka megkezdték a Szentháromság plébániatemplom építését. 1742-ben a török ismét betört az Unamentére végigpusztítva azt. 1749-ben a Báni végvidéket átszervezték, két ezredre, a glinaira és a kostajnicaira osztották fel. Ekkor vita robbant ki az állami és az egyházi hatóságok között a határőrvidék katonai költségei és a fizetendő adók ügyében, mely azzal zárult, hogy Dubica továbbra is káptalani birtok maradt, de a kanonokoknak eleget kellett tenni a katonai kötelezettségeknek. Dubica neve említésre került a Tauszy püspök és Krčelić kanonok közötti egyházi vitában is.

1771-ben megkezdődtek az új Szentháromság plébániatemplom építési munkálatai. 1776-ra már a torony is állt benne a három haranggal. A felszerelést a káptalan, jövedelmeit pedig jelentős birtok biztosította, mely az Una mindkét partjára kiterjedt. Az Una túloldalán felépült a Szent István király emlékére épített Szent István templom. A plébániához még három kápolna, a Szűz Mária, a Nepomuki Szent János és a Mindenszentek kápolna tartoztak. 1809 és 1813 között Dubica is francia uralom alatt állt. A helyi iskola kezdetei a 18. század végéig nyúlnak vissza, amikor az oktatás még egyházi keretek között folyt. Az iskola régi történetének írásos nyomai nem maradtak, mivel a régi iskolaépület 1882-ben leégett és a tűzben minden dokumentum odaveszett. A 19. század második felében Dubica ismert vásáros hely volt, ahol fejlett volt a mezőgazdaság, az állattartás és a kézművesség.

Története a 20. századbanSzerkesztés

A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a község lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. 1991-ben a háború előtt lakosságának 51%-a horvát, 39%-a szerb nemzetiségű volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és a horvát lakosságnak menekülnie kellett. 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelet elején szabadították fel a horvát erők. A visszatérő lakosság házainak, templomainak üszkös maradványait találta és teljesen megsemmisült az infrastruktúra. Baćinon tömegsírt találtak, a legnagyobbat az egész Banovinán, ahonnan 56 polgári áldozat maradványai kerültek elő. A településnek 2011-ben 1040, a községnek összesen 2089 lakosa volt.

NépességSzerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
2.848 3.153 3.072 3.379 3.468 3.783 3.525 3.383 2.813 2.793 2.723 2.433 2.170 2.062 987 1.040

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1771 és 1799 között építették a régi, fából készített templom helyén. Az 1880-as földrengés után helyre kellett állítani, akkor építettek a főhomlokzathoz két támpillért. A hajó és a félköríves szentély boltozott volt. A déli oldalhoz csatlakozott az oldalkápolna és a sekrestye. A délszláv háború idején többször érte bombatámadás, végül a települést elfoglaló szerb erők lerombolták. A szerb megszállás idején a templom helyét megtisztították és a helyén parkolót alakítottak ki. A háború után a templomot teljesen, régi stílusában újjáépítették.
  • A Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma szemben áll az újjáépített katolikus templommal. A templom 1805-ben épült, korábban ennek a helyén is állt már templom. 1941. augusztusában az usztasák földig rombolták. A templomnak nagyon szép, fényűző barokk ikonosztáza volt, az egyik legszebb az egész püspökség területén. A pravoszláv parókia a II. világháború idején az usztasák szállásaként szolgált. Egészen 1956-ig a helyi hatóságok foglalták le.
  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv temetőkápolnát 1944-ben az usztasák lerombolták. Az új templom 1972-ben épült. A délszláv háborút az épület külseje kisebb sérülésekkel vészelte át, belülről viszont fel kellett újítani. Ikonjai a régi templomból valók. a viszonylag nagyméretű épületet ötszögű apszis zárja. A négyszögletes torony a toronysisaknál nyolcszögletűvé megy át.
  • A katolikus temetőben álló Szűz Mária kápolna 1804-ben épült. Az oltár a kápolna falára volt festve. A délszláv háború során a szerb erők teljesen lerombolták. A háború után felépült a mai, modern épület.
  • Az 1898-ban épített Jézus szíve kápolnát a délszláv háború idején lerombolták.
  • Dubica várát valószínűleg a 13. században építették. A kis méretű vár az Una partján állt, három torony és két bástya erősítette. A két bástya a folyóra támaszkodott, a part felől pedig földsánc védte és a Banjačka-patak medre határolta. Mára semmi sem maradt belőle.
  • Az Una hídja közelében a bosnyák oldalon 1895 és 1900 között Hašim Šerić egy középkori templom alapfalait ásta ki, mely körül sok csontvázat talált. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a középkorban itt volt a templomosok központja. a II. világháború után erree a helyre építették a Park szállodát.

KultúraSzerkesztés

  • Hrvatska Dubicán működik a „Jeka” kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet 1927-ben alapították. Énekkarral és tamburazenekarral rendelkezik. A község népdalait, táncait, népszokásait ápolja.
  • A településen minden év augusztus 5-én a szerb megszállás alóli felszabadítás napján rendezik meg a „Dubički susreti” nevű folklór fesztivált.

EgyesületekSzerkesztés

  • A község önkéntes tűzoltóegyletét 1881-ben egy nagy tűzvész után alapították, melyben mintegy tíz lakóház és gazdasági épület égett le.
  • A község nőegylete elsősorban humanitárius tevékenységet végez.

OktatásSzerkesztés

A településen az „Ivo Kozarčanin” elemi iskola működik.

SportSzerkesztés

  • NK „Una-Mladost” Hrvatska Dubica labdarúgóklub
  • „Una” Hrvatska Dubica sakk-klub
  • „Una” Hrvatska Dubica teniszklub
  • „Mladica” Hrvatska Dubica sporthorgászklub
  • „Jelen” Hrvatska Dubica vadászklub
  • Iskolai birkózóklub

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hrvatska Dubica című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.