Hubertus von Hohenlohe

német főnemesi származó mexikói alpesisíző, popénekes, fotóművész
(Hubertus Von Hohenlohe szócikkből átirányítva)

Hubertus Rudolph von Fürstenberg-von Hohenlohe-Langenburg herceg (Mexikóváros, 1959. február 2. –) német főnemesi családból származó mexikói alpesisíző, popénekes és fotóművész.

Hubertus von Hohenlohe
Hubertus Rudolph von Fürstenberg-von Hohenlohe-Langenburg

Életrajzi adatok
UralkodóházHohenlohe-Langenburg-ház
Született1959február 2. (65 éves)
Mexikóváros,  Mexikó
ÉdesapjaAlfonso zu Hohenlohe-Langenburg
ÉdesanyjaIra von Fürstenberg
Testvére(i)Prince Christoph of Hohenlohe-Langenburg
A Wikimédia Commons tartalmaz Hubertus von Hohenlohe témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Hubertus von Hohenlohe
A 2010. évi téli olimpián Vancouverben
A 2010. évi téli olimpián Vancouverben
Személyes adatok
Állampolgárságmexikói–osztrák kettős állampolgár[1]
Magasság183 cm
Tömeg77 kg

Élete szerkesztés

Anyja Ira von Fürstenberg (1940–2024) hercegnő, apja Alfonso zu Hohenlohe-Langenburg herceg (1924–2003). Anyai ágon ükapja a magyar Festetics Tasziló herceg (1850–1933). Mexikóban született, ahol apja a helyi Volkswagennél dolgozott.

Egyéves volt, mikor szülei elváltak, anyja ezt követően másodvonalbeli filmek sztárja lett. Bátyjával, Christoph-fal[2] – aki 2006-ban rejtélyes körülmények között halt meg[1] – a spanyolországi Marbella városába kerültek, ahol apjuk szállodaüzletbe fogott. Tízévesen egy ausztriai internátusba adták, ám onnan megszökött, végül osztrák nagynénjénél talált menedéket.[2] Grazban filozófiát és közgazdaságtant tanult.[3]

Úgy vélte, ha nem osztrákként, akkor mexikóiként lesz esélye világversenyeken szerepelni alpesisíben, és 1981-ben meg is alapította az ország síszövetségét. Abban az évben már világkupaversenyen is rajthoz állt, pályafutása során ötször is első tízbe tudott kerülni kombinációban; volt olyan verseny, ahol ötből lett ötödik. Mexikó színeiben 5 olimpián – 84-ben, 88-ban, 92-ben és 94-ben is, majd tizenhat év kihagyás után a 2010-es vancouveri téli olimpián ismét rajthoz állt –, továbbá 14 világbajnokságon indult. Legjobb helyezése a 84-es műlesiklásban szerzett 26. hely volt, több mint százfős mezőnyből érte el.[4] A családban volt már hagyománya az alpesisínek, hiszen nagybátyja, Max von Hohenlohe (1931–1994) liechtensteini színekben 45. volt az ’56-os cortinai olimpia lesiklás versenyszámában.[5] A 80-as évek végéig indult rendszeresen a világkupafutamokon, majd az élet más területeire koncentrált.[4]

Az 1980-as évek közepén zenélésbe fogott[2] (Andy Himalaya néven),[1] négy albumot jelentetett meg, dolgozott az autóbalesetben elhunyt, első fehér rapperként emlegetett osztrák Falcóval, és írt dalt Andy Warholnak. Harmadik albuma indította el fotós pályáját. Irene Dapunt osztrák képzőművész figyelt fel a Spiegelbilder (Tükörképek) borítójára, és kezdte bátorítani, támogatni. Képei bejárták Európát, készített fotót a Pumának, a Mikának, és több hírességet is lencsevégre kapott. 2011-ben, a „Pop city trash” című kiállításával a Nemzeti Múzeumban mutatkozott be.[2]

Eredmények szerkesztés

Sportesemény[1] Versenyszámok
Lesiklás Műlesiklás Óriás-
műlesiklás
Szuperóriás-
műlesiklás
Összetett
1984. évi téli olimpiai játékok, Szarajevó 38. 26. 48.
1988. évi téli olimpiai játékok, Calgary 43. 30. 52. 42. NC*
1992. évi téli olimpiai játékok, Albertville 38. 70. 36.
1994. évi téli olimpiai játékok, Lillehammer 48.
2010. évi téli olimpiai játékok, Vancouver 46. 78.

_______
*NC = nem ért célba

Felmenői szerkesztés

Források szerkesztés

  1. a b c d SR/Olympics, Athletes – Hubertus von Fürstenberg-von Hohenlohe adatlapja Archiválva 2011. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2012. december 9.
  2. a b c d Geri Ádám: Urbánus herceg. In.: HVG. 2011/22. sz., 36. p.
  3. POP CITY TRASH Archiválva 2014. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2012. december 9.
  4. a b 51 évesen olimpikon a mexikói herceg URL hozzáférés – 2012. december 9.
  5. SR/Olympics, Athletes – Prince Max von Hohenlohe adatlapja Archiválva 2010. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2012. december 9.