Hum (Buzet)

település Horvátországban, Isztria megyében
(Hum (Horvátország) szócikkből átirányítva)

Hum (olaszul: Colmo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik. A világ legkisebb városaként is szokták említeni, mivel csekély lakossága mellett megmaradtak városi jellegzetességei.

Hum
Hum központja
Hum központja
Hum címere
Hum címere
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBuzet
Jogállásfalu
PolgármesterValter Flego
Irányítószám52425
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség52 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság349 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 20′ 54″, k. h. 14° 03′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 54″, k. h. 14° 03′ 02″
Hum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Lovrantól északnyugatra, Pazintól 20 km-re északkeletre, községközpontjától 10 km-re délkeletre a Mirna-folyó forrása fölötti dombon fekszik.

Története szerkesztés

 

Várát valószínűleg a 11. században építették, első írásos említése "Hulm" alakban 1102-ből, II. Ulrik isztriai őrgróf adományleveléből származik. A 13. század elején az aquileai pátriárka fennhatósága alá tartozott, majd 1412-től velencei birtok lett és az is maradt egészen 1797-ig. A rašpori kapitányok igazgatása alá tartozott. A 16. századtól lakosai maguk közül választhattak elöljárókat és a szeniorátust. Súlyos károkat szenvedett 1615-ben az uszkók háború során Frangepán Farkas és Miklós seregeinek támadásától, melyek a környező településekkel együtt felégették. Ennek ellenére a kis területű középkori város szerkezete a mai napig fennmaradt. A nyugati oldalon a települést a középkori városfal zárja be, megmaradt részeit beépítették a lakóházak falaiba. A településnek 1857-ben 84, 1910-ben 119 lakosa volt. 2011-ben 30 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
84 91 101 102 114 119 976 851 86 67 40 24 32 23 17 30

Nevezetességei szerkesztés

  • A városfalak szerkezetébe illeszkedik az 1562-ben épített városkapu, tornyát 1552-ben emelték, glagolita felirata szerint Gržinić mester építette.
  • A település legmagasabb pontján áll Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemploma, mely 1609-ben épült a 13. századi plébániatemplom helyén. 1802-ben klasszicista homlokzatot építettek hozzá. 22 méter magas harangtornya a 15. században épült. Legértékesebb berendezési tárgya a főoltár Baldassare D'Anna alkotta táblaképe a 16. századból. Az egyik mellékoltáron I. Bastiana festménye látható. Értékei még egy késő gótikus kehely és egy 1539-ból származó cibórium.
  • Szent Jeromos tiszteletére szentelt temetőkápolnája[4] a 12. vagy a 13. században épült román stílusban. Egyhajós épület félköríves apszissal. Előcsarnokát 1537-ben építették, de a 19. században elbontották. Értékes falfestményei és glagolita feliratai vannak. A freskók a régió legrégibb és legjobb állapotban fennmaradt faliképei három ciklust, az angyali üdvözletet, Mária látogatását Erzsébetnél és Krisztus keresztáldozatát ábrázolják. Padovai Antonio mester alkotásai. Itt található az ún. „Humi triptichon” a gyermekét tartó Istenanya a szentek társaságában ábrázolva.
  • Hum a kezdőpontja az ún. Glagolita ösvénynek, mely egészen Ročig halad.
  • Humból származik az a két glagolita breviárium, melyeket ma Zágrábban őriznek.

Galéria szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Hum (Buzet) témájú médiaállományokat.