Főmenü megnyitása

Humboldt Egyetem

egyetem Berlinben, Németországban

A Humboldt Egyetem (németül: Humboldt-Universität zu Berlin) Berlin legnagyobb, legrégebbi, s Németország egyik legjobb, legelismertebb egyeteme, mely 28 Nobel-díjast adott a világnak.[1]

Humboldt Egyetem (Humboldt-Universität zu Berlin)
Huberlin-logo.svg

Az egyetem épülete Alexander von Humboldt szobrával
Az egyetem épülete Alexander von Humboldt szobrával
Alapítva 1810
Hely Németország, Berlin
Korábbi nevei Universität zu Berlin
Friedrich-Wilhelms-Universität
Universität unter den Linden (nem hivatalos)
Mottó Universitas litterarum
Típus nyilvános egyetem
Oktatók száma 419
Tanulólétszám 35 587 (2017. október)
Hallgatói létszám 30 061
Rektor Sabine Kunst (2016–)
Elérhetőség
Cím Unter den Linden 6
10099 Berlin
Elhelyezkedése
Humboldt Egyetem (Berlin)
Humboldt Egyetem
Humboldt Egyetem
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 05″, k. h. 13° 23′ 37″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 05″, k. h. 13° 23′ 37″
A Humboldt Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Humboldt Egyetem témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

 
Az egyetem 1850-ben

A liberális porosz oktatási reformer és nyelvész, Wilhelm von Humboldt kezdeményezésére létesült Berlin első egyeteme 1810-ben, III. Frigyes Vilmos idejében – Universität zu Berlin, azaz Berlini Egyetem néven. Már alapításakor az oktatást és a kutatást eggyé ötvöző egyetem mintája volt.

1828-ban már Friedrich-Wilhelms-Universität néven volt ismert – az egyetem ugyanis felvette az alapító király nevét, s használta egészen 1946-ig.

1949 óta használatos a Humboldt-Universität zu Berlin név, melyet a két híres, Humboldt után kapott.

Az alapításSzerkesztés

Az intézmény 1810-ben nyitotta meg kapuit, 256 diákkal és 52 tanárral. Kezdetben jogi, orvostudományi, filozófiai és teológiai kar működött. Az egyetem első rektora egy filozófus volt, Johann Gottlieb Fichte.

A bővítésSzerkesztés

 
A Humboldt 1900-ban

A Humboldt Egyetem reformokkal próbálta megváltoztatni Poroszország oktatási rendszerét. Több kar is indult ennek érdekében, pl.: filológia és történelem, valamint a természettudományi, Alexander von Humboldtnak köszönhetően.

1821-ben erdészeti kar is indult, azonban ezt átvette a később alakuló Fachhochschule Eberswalde. A neves kutatók, mint például a vegyész August Wilhelm von Hofmann, a fizikus Hermann von Helmholtz, vagy a matematikus Ernst Kummer, Leopold Kronecker és Karl Weierstrass is hozzájárultak ahhoz, hogy a Humboldt nemzetközi hírnévre tegyen szert.

Már nem volt elég az Unter den Lindenen álló épület, létrejött a Charité, a Pépinière, valamint az orvosi-sebészeti kollégium.

A nemzetiszocializmus idejénSzerkesztés

 
Az egyetem 1938-ban

A náci hatalomátvétel után megkezdődött a zsidó diákok és tudósok felkutatása és rágalmazása. A zsidó tanárokat bojkottálták, a hallgatóik nem egyszer fizikailag is bántalmazták őket. Valamint azokat is üldözték, akik szembefordultak a nemzetiszocializmus eszméjével. A zsidó írók könyveit egyszerűen elégették. Nagyon sok zsidó professzor diplomáját visszavették.

Az egykoron dicső egyetem ez idő tájt szégyenletes körülmények között működött. A Berlint ért súlyos bombázások a második világháborúban az egyetem épületét sem kímélték: súlyos károkat szenvedett.

A Humboldt a szovjet időkbenSzerkesztés

 
A szovjetizált egyetem 1964-ben

A második világháború után Berlint négy megszállási övezetre osztották, s az egyetem így a Szovjetunió megszállási zónájába került. Ügyeltek arra, hogy ne újraindítsák az egyetemet, hanem új egyetemet hozzanak létre: így alakult meg 1949-ben a Humboldt-Universität zu Berlin, azonban a Humboldtok szellemiségét teljes mértékben mellőzte. Az egyetem teljes mértékben a kommunisták ellenőrzése alá került. Azok a diákok, tanárok, professzorok, akik a tanulás szabadságának korlátozása ellen tiltakoztak, hamar eltűntek a színről: nem egy ember a gulágokra került. Hogy elkerüljék a kommunisták befolyását, 1948-ban hozták létre Nyugat-Berlinben az amerikaiak támogatásával a Freie Universität Berlint, azaz a Szabad Egyetemet.

A Humboldt a legnagyobb egyetem volt az NDK területén, 1990-ben mintegy 150 ezer tanuló tanult itt. Nagyon sok nemzetközileg elismert professzor tanított az intézményben.[forrás?]

Az egyetem maSzerkesztés

 
Az egyetem napjainkban visszanyerte régi fényét

A rendszerváltást követően az egyetemet jelentős változások érték, szinte teljesen átalakult. Az újraegyesítés miatt négy nagy egyetem működött Berlinben, ezért megpróbálták a tanterveket összeegyeztetni.
1994 óta az egyetemnek tizenegy kara van, körülbelül 300 ingatlanban. Körülbelül 170 partneriskolája van szerte a világon.

KarokSzerkesztés

A Humboldt Egyetem jelenleg tizenegy karra oszlik, ezek pedig a következők:

  • jogtudományi
  • mezőgazdasági és kertészeti
  • I. számú természettudományi (fizika, biológia, kémia)
  • matematika és II. számú természettudományi (matematika, számítástechnika, pszichológia és földrajz)
  • Charité – Berlini Orvostudományi Egyetem (a Freie Universität Berlin és a Humboldt közös kara)
  • I. számú bölcsészettudományi (filozófia, történelem, könyvtári és informatikai kar, európai etnológia)
  • II. számú bölcsészettudományi (német irodalom, német nyelv és nyelvészet, nordisztika, anglisztika-amerikanisztika, romanisztika, szlavisztika, klasszika filológia)
  • III. számú bölcsészettudományi (társadalomtudományi, ázsiai és afrikai tanulmányok, kultúra és művészetek)
  • IV. számú bölcsészettudományi (oktatás, rehabilitációs tanulmányok, sporttudomány)
  • hittudományi
  • gazdaságtudományi

JegyzetekSzerkesztés

  1. '200 éves a berlini Humboldt Egyetem'. [2010. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 10.)