Hunyady család

A kiskrestyéni nemes és kéthelyi gróf Hunyady család egy régi eredetű magyar nemesi és főnemesi család.

Története

A Hunyady család Erdélyből, Hunyad városából származik. Rudolf magyar király emelte Hunyady Andrást nemesi rangra 1607-ben. Nemsokára András Felső-Magyarországon telepedett le.

A mai Szlovákia területén, Bars és Nyitra megyékben szerzett birtokokat, köztük Kiskresztyént és Nyitraszeget, így a család mint Kiskresztyén és Nyitraszeg birtokos ura szerepel a korabeli krónikákban. 1677-ben András fia László Bars megye alispánja lett. Később László fia Ignácz ugyanott alispán és főügyész lett. László testvére Ferencz, Somogy megye főbírója. Az ő fia András szintén Bars megye alispánja.

A 19. századtól és a 20. századig század elején a Hunyadyak mint kitűnő gazdálkodók szereztek hírnevet, elismerten korszerű birtokaikat a Monarchia egész területén ismerték. Hírnevüket főleg a lótenyésztést, a juhászat és a Kéthelyi bortermelés alapozta meg.

Gróf Hunyady József (1773-1822) gróf Széchenyi Istvánnal közösen korszerű telivértenyészetet alapított. A lóversenyzés hazai meghonosítása részben az ő nevéhez fűződik.

Közép-Europa első lóversenyeit is ő rendezte Ürményi birtokán, 1814 és 1821 között. (Ürmény, szlovákul Mojmírovce). A versenyek jelentőségét jelzi, hogy évente 40 000 néző látogatta az Ürményi futamokat.

1994-ben az első lóversenyek 180.-ik évfordulója alkalmából Szlovákiában emlékbélyeget adtak ki, amelyen Tajár látható. Annak a telivér csődörnek, amelyet Hunyady az 1800-as évek elején Egyiptomból hozatott, és a Magyarországon tenyésztett telivérek egyik ősapja lett, csontvázát a bécsi Állatorvosi Múzeumban még ma is őrzik.

Gróf Hunyady Kálmán (1828-1901) első elnöke volt a bécsi ügetőverseny klubjának (Trabrennbahn Krieau) nevét őrzi a minden év szeptemberében futtatott “Graf Kalman Hunyady Memorial”, Európa egyik legfontosabb lóversenye.

A legnevezetesebb magyar versenyek egyike a Batthyány-Hunyady Díj is részben a család nevét viseli.

Kálmán testvére, Júlia (1831-1919), Mihály szerb fejedelemhez ment feleségül, akit 1868-ban gyilkoltak meg.

Gróf Hunyady József (1873-1942) a második világháborúig dél-Balaton legnagyobb bortermelője volt. A kéthelyi kastély utolsó nemesi tulajdonosa. Királypárti politikus, aki többször közben járt a trónjától megfosztott és anyagi nehézségekkel küzdő Habsburg királyi család megélhetésének megkönnyítésért. Lánya Hunyady Ilona Felicia (1903-1991) régész, a Kárpát-medencei kelta leletanyag máig meghatározó monográfiájának (Kelták a Kárpátmedencében. Budapest 1942-1944) szerzője. A második világháború alatt illetve azt követően a család minden tagja emigrációra kényszerült.

József (1962-), Etienne (1968-), és fia László (2009-), csupán ők hárman élnek még a főnemesi családból.

Jelentősebb családtagok

• Hunyady József (1873–1942) nagybirtokos, királyi főudvarmester, politikus
• Hunyady Júlia (1831–1919) Szerbia fejedelemasszonya
• Hunyady Kálmán (1828–1901) főrendiházi tag, lovastábornok, titkos tanácsos
• Hunyady Karolina (1836-1907) Erzsébet királyné udvarhögye
• Hunyady László (?–1723) kinevezett királyi személynök (1723)
• Hunyady László (1826–1898) főrendiházi tag, alezredes, Moson vármegye főispánja
• Hunyady Ilona (1903-1991) zongoraművész, régész, a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) Érem és Régiségtárának fizetéstelen tanársegéde (1943), a Kárpát-medencei kelta leletanyag máig meghatározó monográfiájának (Kelták a Kárpátmedencében. Budapest 1942-1944) szerzője, aki a II. világháború után emigrációba kényszerült, a Csillagkeresztes Rend tagja, a Máltai Lovagrend tb. nő tagja

Források

• Révai nagy lexikon (X. kötet, HÉROLD–JÓB)
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok (V. kötet)
• A Hunyady családfa (online hozzáférés)