Wikipédia

Huszár Ilona

(1924–2009) pszichiáter, neurológus

Huszár Ilona (Balázs Andorné; Fehér Tiborné) (Budapest, 1924. augusztus 24. – Budapest, 2009. február 27.) orvos, ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár, igazságügyi elmeszakértő, az orvostudományok kandidátusa (1970).

Huszár Ilona
Született1924. augusztus 24.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2009. február 27. (84 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek:
Balázs István
Foglalkozása
  • pszichiáter
  • igazságügyi elmeszakértő
  • neurológus
  • egyetemi oktató
  • tankönyvszerző
Iskolái
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

1942-ben érettségizett a budapesti Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban. 1945–1950 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója volt. 1950–1965 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászatiklinika (Pszichiátriai Klinika) gyakornoka és egyetemi tanársegéde volt. 1960-tól a Pest megyei Bíróság igazságügyi ideg- és elmeorvos szakértőjeként is dolgozott. 1961-től az Egészségügyi Tudományos Tanács szakértő referense volt. 1965–1971 között egyetemi adjunktus volt. 1969-ben igazságügyi elmeorvosi szakorvosi vizsgát tett. 1971–1979 között egyetemi docens volt. 1979–1994 között egyetemi tanár volt. 1994-ben nyugdíjba vonult.

Kutatási területe az igazságügyi pszichiátria, a szociálpszichiátria volt. Egyes különösen veszélyeztetett lakossági rétegek körében előforduló pszichés elváltozások, azok szociológiai háttértényezőinek kutatója volt. Az öngyilkossággal szembeni attitűdök kutatója is volt.

Családja szerkesztés

Szülei Huszár (Hirsch) Sándor bankhivatalnok és Krausz Margit varrónő voltak.[2] Testvére Huszár Tibor (1930–2019) szociológus volt. 1944-ben ment férjhez először; első férjét a nyilasok megölték. Második férje 1949–1955 között Balázs Andor volt, akitől elvált. Egy fiuk született: Balázs István (1950–). Harmadik párja 1958-tól Fehér Tibor rádiómérnök volt. Egy fiuk született: Miklós (1960).

Művei szerkesztés

  • Ideg- és elmekórtan (Budapest, 1953)
  • A kényszerneurosisok halmozott shock kezelése (Ángyán Andrással, Nyírő Gyulával; Ideggyógyászati Szemle, 1956)
  • Adatok a polyneuritis kérdéséhez (Orvosi Hetilap, 1959)
  • Carotis communis beszűkítést követő késői amentia esete (Bartos Valériával, Pásztor Emillel; Ideggyógyászati Szemle, 1961)
  • Adatok a boxolás neuropsychiatriai vonatkozásaihoz (Környey Edittel; Ideggyógyászati Szemle, 1965)
  • Bűncselekmény Pondex-psychosisban (Gábor Istvánnal; Orvosi Hetilap, 1965. 34.)
  • A gyógykezelt paralysis progressiva elmeszakértői vonatkozásai (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1965)
  • A krónikus alkoholizmus néhány aktuális elmeszakértői vonatkozása (Gábor Istvánnal) – Alkoholos befolyásoltságban létrejövő szexuális bűncselekmények néhány problémája (Irányi Jenőnével; Magyar Jog, 1966)
  • Az aktív schizophréniák igazságügyi elemkórtani vonatkozásai. – A „lezajlott” schizophréniák utáni állapotok elmeszakértői értékelésének néhány problémája (Orvosképzés, 1966)
  • Különböző részegségek forensikus-pszichiátriai elemzése (Irányi Jenőnével; Pszichológiai tanulmányok. IX. Budapest, 1966)
  • Tudatzavarban elkövetett brutális cselekmény (Gábor Istvánnal; Belügyi Szemle, 1966)
  • Typusos és atypusos részegségi állapotok elkülönítésének elmeszakértői problémái (Irányi Jenőnével; Ideggyógyászati Szemle, 1967)
  • Agydaganatok a hatósági boncolások tükrében (Kenyeres Imrével, Potondi Andrással; Orvosi Hetilap, 1967. 28.)
  • Liquorcytológiai problémák idegrendszeri carcinománál (Péter Ágnessel, Szegedy Lászlóval; Ideggyógyászati Szemle, 1967)
  • Autointoxicatiós somatogén elmebántalmak. – Endocrinopathiás elmebántalmak. – Epilepsiák. (Nyírő Gyula: Pszichiátria. Budapest, 1967)
  • Haloperidol-készítmények hatásának értékelés. Hazai és külföldi haloperidol-készítmények összehasonlító vizsgálata (Fráter Rózsával; Gyógyszereink, 1969)
  • Kísérlet a beszámíthatóság korszerű meghatározására (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1969)
  • Átmeneti pszichés zavarok epilepsziában (Orvosképzés, 1969)
  • Skizofrének gondnokság alá helyezésének néhány elmeszakértői vonatkozása (Magyar Jog, 1969)
  • Az epilepsia elmeszakértői megítélésének klinikai diagnosztikai problémái (Ideggyógyászati Szemle, 1972)
  • Pszichiátriai előadások vázlata (Szerkesztette; Budapest, 1985; 2. javított és bővített kiadás; 1988; 3. javított és bővített kiadás; 1991)
  • Igazságügyi elmekórtan (Kuncz Elemérrel, Magyar Istvánnal; Budapest, 1986)
  • Szülőkapcsolat, nevelési jellemzők és társas támasz pszichés distresszben szenvedő serdülő lányoknál (Csorba Jánossal; Pszichológia, 1991)
  • Érzelmi és szociális izoláció háttértényezői egészséges serdülő lányoknál (Csorba Jánossal; Pszichológia, 1993)
  • Forenzikus pszichiátria. (A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest, 1998; 4. kiadás: 2007)
  • Igazságügyi pszichiátria (Monográfia; Kuncz Elemérrel; Budapest, 1998)
  • A pszichiátria vázlata (Főiskolai jegyzet; szerkesztette, Budapest, 1998; 2. kiadás: 2001)
  • Rehabilitáció az orvosi gyakorlatban (Szerkesztette: Kullmann Lajossal, Tringer Lászlóval; Budapest, 1999)
  • Az agresszió világa (Hárdi Istvánnal, Vetró Ágnessel; Budapest, 2000)
  • Pszichiátriai epidemiológia. (Tabularium psychiatriae. Budapest, 2000)
  • Tények és gondolatok a 20. század magyar pszichiátriájáról. A Magyar Pszichiátriai Társaság jubileumi évkönyve (Szerkesztette; Budapest, 2000)
  • Pszichiátriai alapismeretek fogorvosoknak (Bitter Istvánnal; Budapest, 2007)
  • Igazságügyi pszichiátria. (A pszichiátria rövidített kézikönyve; Budapest, 2007)
  • A Balassa utcai klinikák 100 éve. Szemelvények az intézmény történetéből. 1908–2008. Szerkesztette: Bitter Istvánnal, Szirmai Imrével; Budapest, 2008)

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Huszár_Ilona&oldid=25252318”