Kúszókaktusz

növénynemzetség
(Hylocereus szócikkből átirányítva)

A kúszókaktusz (Hylocereus) kúszó vagy több méter magasra kapaszkodó, epifiton vagy talajlakó kaktuszfélék nemzetsége.

Infobox info icon.svg
Kúszókaktusz
Hylocereus undatus
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Kaktuszfélék (Cactaceae)
Alcsalád: Kaktuszformák (Cactoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Hylocereeae
Nemzetség: Hylocereus
(A.Berger) Britton & Rose
Fajok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kúszókaktusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kúszókaktusz témájú médiaállományokat és Kúszókaktusz témájú kategóriát.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Mexikótól Közép-Amerikán és az Antillákon át Dél-Amerika trópusi területeiig terjedt el.

Legismertebb faját, a hullámos kúszókaktuszt (Hylocereus undatus) a világ szinte minden trópusi éghajlatú táján termesztik terméséért, a vörös pitajáért. Amerika és Ázsia trópusi területein a termesztésből kivadulva, szabadon is nő. Kisebb gazdasági jelentősége van a sárga pitaját adó nagyvirágú kúszókaktusznak (Hylocereus megalanthus). Az őslakók a legtöbb faj termését eszik.

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Ízekre tagolt, a talajon elfekvő vagy a fáról lecsüngő hajtásaik több méter hosszúra is megnőhetnek. A legtöbb faj hajtásai háromélűek, de vannak négy-, öt-, illetve hatélű fajok is. A hajtás átmérője 2 cm-től 6 cm-ig fajonként változó, vannak fajok. Töviseik többnyire rövidek vagy nincsenek is; a fiatal növényen sörteszerűek.

A virágtölcsért, majd a termést nagy pikkelyek borítják. Magjuk viszonylag nagy és fekete.

Életmódja, termőhelyeSzerkesztés

Egyes fajai léggyökereikre támaszkodva 9 m-re is felkúsznak a fatörzseken. Nagy virágaik éjjel nyílnak.hasonlóképp, mely ehető, élőhelyükön fogyasztják.

FelhasználásaSzerkesztés

Termését, a pitaját főként élelmiszernek hasznosítják.

Erőteljes növekedése miatt jó alany a kisebb termetű epifiták oltására, ezért a kertészetekben is meglehetősen népszerű. Mediterrán területeken, ahol teleltetése nem gond, kedvelt dísznövény.

Rendszertani felosztásaSzerkesztés

A molekuláris genetikai vizsgálatok eredményeképpen néhány, korábban a Selenicereus nemzetségbe sorolt fajt is bevontak ebbe a nemzetségbe; belőlük lett a Salmdyckia alnemzetség.

Subgenus Salmdyckia D.R. Hunt:

Subgenus Hylocereus B & R:

ForrásokSzerkesztés

  • Nyffeler R. (2002): Phylogenetic relationships in the cactus family (Cactaceae) based on evidence from trnK/matK and trnL-trnF sequences. American Journal of Botany 89. p. 312
  • Tel-Zur N. et al. (2004): Genetic relationships among Hylocereus and Selenicereus vine cacti (Cactaceae): evidence from hybridization and cytological studies. Annals of Botany 94(4). pp. 527–534; doi:10.1093/aob/mch183
  • Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England. ISBN 0-9538134-5-2